Sajátos kommunikációs problémával élnek

Debrecen - A Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a Hallássérültek (Siketek) Világnapját.

A Siketek és Nagyothallók Hajdú Bihar Megyei Egyesületének elnökét, ifj. Vasas Györgyöt a siketek jelenlegi helyzetéről és a szervezet munkájáról kérdeztük.

Miért fontos megemlékezni a világnapról?

A Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján, 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a Hallássérültek (Siketek) Világnapját. A fő cél, hogy felhívják a figyelmet a hallássérültek sajátos kommunikációs problémáira, s az ennek következtében fellépő életminőségbeli hátrányok megoldására mozgósítsák a társadalmat és a döntéshozó szerveket. Magyarországon majdnem egymillió ember él valamilyen fokú halláskárosodással. A „hallássérült” kifejezés, a siketeket és a nagyothallókat egyaránt magába foglaló gyűjtőfogalom. A rendezvények során bemutatjuk az ép embereknek, hogy milyen is ez a fogyatékkal élő réteg mindennapi élete így a rendezvények során többek között érzékenyítő bemutatókat is tartunk természetesen jelnyelvi kommunikációval, jelnyelvi tolmácsok, segítők bevonásával. A Magyar Köztársaság 2009. december 3-án fogadta el a törvényt a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról. A törvény elismeri, hogy a hallássérült, valamint a siketvak emberek a társadalom egyenrangú és egyenjogú tagjai, egyben elismeri ezzel a jelnyelv kulturális, közösségformáló erejét, a hallássérült és siketvak személyek nyelvi jogait és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának érdekében fogadták el, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény rendelkezéseivel összhangban.

Hány siket és nagyothalló él Hajdú-Bihar megyében?Egyesületünknek jelenleg kb. 700 fő regisztrált tagja van, ebből 200 fő siket, és 500 fő nagyothalló. Magyarországon majdnem egymillió ember él valamilyen fokú halláskárosodással. Világszerte 250 millió ember szenved hallássérüléstől, közülük 70 millió csaknem teljesen siket.

Mi az egyesület fő célja? Miben támogatja a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége az önök munkáját?

Siket és nagyothalló tagjaink elzárkóznak a halló társadalomtól, sajátos kultúrájuk van, ezért rendezvényeinkkel, programjainkkal képzéseinkkel próbáljuk felhívni a figyelmet a másság elfogadására, és hallássérült tagjainkat is arra biztatjuk, nyíljanak meg a halló társadalom felé. A szabadidős programok szervezésekor a társadalom felé nyílt programokat, így a jelnyelv iránt érdeklődők is kedvet kapnak a hallássérült kultúra felé nyitni, a kommunikációjukat elsajátítani. Célunk az, hogy nem csak az őket körülvevő speciális csoport legyen érintett a szabadidős tevékenységekben, hanem a halló emberek is közösen működjenek együtt a programok, feladatok alkalmával. Heti egy alkalommal, csütörtökönként este 17 és 21 óra között klubként működünk és tagjainknak különböző előadásokat tartunk. Rendszeresen tartunk Esélynapot debreceni és vidéki iskolákban, ahol bemutató előadásokkal és kommunikációs játékokon keresztül mutatjuk be a hallássérült emberek világát. A Siketek és Nagyothallók Hajdú Bihar Megyei Egyesülete 2005 óta önálló jogi szervezetként működik. A SINOSZ az országos érdekvédelmi és érdekképviseleti feladatokat látja el, melyet a támogatással megyei szinten egyesületünk képvisel. Nagyon jó az együttműködés, melynek köszönhetően az állami támogatásból pályázat útján kapunk működési valamint kulturális programokra anyagi támogatást, valamint közösen lobbizunk a siket és nagyothalló sorstársaink érdekében.

Hol tanulhatunk jelnyelvet?

Hazánkban minden megyei szinten működő szervezetnél lehet jelentkezni a jelnyelv elsajátítására. Megyénkben egyesületünk székhelyén, a Varga u. 8. szám alatt, vagy a [email protected] email címen lehet érdeklődni a jelnyelvi tanfolyamokkal kapcsolatosan. Két fő jelnyelvi oktatóval folyamatosan szervezünk és bonyolítunk le kommunikációs tanfolyami képzéseket.

- Szakál Adrienn -

Hogyan kommunikáljunk siketekkel?

Adódhatnak olyan helyzetek, amikor hallássérülttel kommunikálunk, de nem ismerjük a jelnyelvet.

A siketség ténye viszonylag sok ember életében valóság. Bár a hallásveszteség különböző foka az életvezetés szempontjából meghatározó lehet, ha ezektől a különbözőségtől eltekintünk, akkor Magyarországon minden tizedik ember valamilyen hallási problémával él együtt. A siketen születettek száma ennél jóval kevesebb, de elmondhatjuk, a siket emberek halló társaikhoz hasonlóan sikeres életpályát futnak be, családot alapítanak, televíziót néznek, sportolnak, kirándulnak, világot járnak.

Kulturális tevékenység

A legtöbb hallássérült nem úgy tekinti a siketségét, mint fogyatékosságot, vagy mint megszüntetendő problémát. Sokuk számára inkább egy állapot, mely része egy olyan kulturális tapasztalatnak, amelyet barátaikkal – siketekkel és hallókkal – közösen tapasztalnak meg, élnek át. A siket kultúra egyfajta közösség megtapasztalása, illetve megélése siket emberek között. Ez a kulturális tevékenység magába foglalja a Magyar Jelnyelvet, melyen a kommunikáció zajlik: információ közlését olyan forrásokról, amelyek gazdagíthatják a siket emberek életét, színi események eljátszását és látogatását, amelyeken nem hangzik el hangos szó. Magába foglalja a siket emberek számára fontos példaképekről és eseményekről alkotott vélekedést, de a siket élettapasztalattal kapcsolatos viccelődést is.

A siket emberek kommunikációja több tényezőtől függ: az életkor, amikor a siketség kezdődött, a siketség típusa, a nyelvi készség, a hallásmaradvány mértéke, a szájról olvasási készség, a beszédkészség, a személyiség, a családi környezet, az iskolázottság foka, intelligencia és a személyes preferencia.

Néhány hallássérült személy csak a beszédet, vagy csak a jelnyelvet használja, ill. a jelnyelv, az ujj ABC, a beszéd, az írás illetve a testbeszéd és az arckifejezés egyfajta kombinációját. A siket emberekkel tehát több módon is kommunikálhatunk. A kulcs annak a felismerése, hogy a technikák mely kombinációja a célravezető az adott siket személyekkel – tanácsolja a szakértő a szövetség honlapján.

Ki siket és ki nagyothalló?

A „hallássérült” kifejezés a siketeket és a nagyothallókat egyaránt magába foglaló gyűjtőfogalom. Siketnek kell tekinteni azt a személyt, akinek a hallásküszöbértéke mindkét fülön 80 decibel felett van, nagyothalló az, akinél ez az érték 60-80 decibel közé esik. Világszerte 250 millió ember szenved hallássérüléstől, közülük 70 millió csaknem teljesen süket. Szakértői vélemények szerint a szegény országok lakosai tízszer akkora valószínűséggel süketülnek meg, mint az iparilag fejlett országokban élők. A szegény országokban gyakoribb a fiatalkori hallássérülés, főként a hiányos orvosi ellátás következményeként. Ezt előidézheti nem kezelt középfülgyulladás, agyhártyagyulladás, vagy az anya terhesség alatti megbetegedése. Mindenütt jellemző az időskori halláskárosodás, újabban azonban egyre több hallásromlás nem az életkor, hanem a környezeti zajártalom számlájára írható – olvasható a SINOSZ honlapján.