Meggyújtották az első adventi gyertyát Debrecenben, ünnepi fényárba borult a belváros

Debrecen - Közös gyertyagyújtással megkezdődött az adventi időszak a cívisvárosban.

Vasárnap este pásztortűzről gyújtották meg az első adventi gyertyát a Kossuth téren Debrecen karácsonyfájánál, a Nagytemplom előtt. Az adventi lángot a pásztorokkal együtt az énekes hagyományőrzők és a történelmi egyházi felekezetek képviselőinek menete vitte a Régi Városháza karácsonyfákkal övezett udvaráról a Kossuth térre. A menetet a háromkirályok és a betlehemi csillag – az ORT-IKI Báb- és Utcaszínház gólyalábasai vezették, őket követték a hortobágyi pásztorok, az Ady Endre Gimnázium diákjai, a Pendely család és a Debreceni Népi Együttes.

Az ünnepségen Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész szavalt. – Jó együtt lenni adventkor abban a városban, amely az európai kereszténység egyik bástyája. Jó látni, és érezni, hogy emberek ezrei, reformátusok, katolikusok, evangélikusok, és más keresztény vallásúak együtt vagyunk, és kézzelfoghatóvá tesszük a világnak, hogy kereszténynek lenni jó. Jézus születését várni és abban örömünket lelni kiváltság! Példamutató ökumenikus összefogás jellemzi Debrecent egy olyan világban, ahol a kereszténység sajnos egyre kevésbé érték – mondta Papp László polgármester, majd felgyulladtak Debrecen fényei.

Várakozzunk türelemmel a csodára!

Az ünnep külsőségei helyett lássuk meg azt, aki megajándékozott minket, embereket!”

– Különös és dicsőséges titok karácsony titka: a menny belefér egy istállóba. Azért, mert az Isten száll le a Földre. Akit nem fogadhattak be az egek egei, parányi csecsemőként a jászolban nyugszik. Ebben a parányi csecsemőben ismerjük fel a végtelen Istent! – hangsúlyozta Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek, metropolita az első adventi gyertya meggyújtásakor.

– A karácsony ünnepének varázsa minden ember lelkét megérinti. Mindenki vágyódik a szeretetre, békére, jóságra. Mindannyian szeretnénk megbékélni sorsunkkal, egymással. Jézus Krisztus világra jövetelével erre a törekvésünkre, vágyunkra kapunk megerősítést Istentől, aki teljesen váratlanul érkezett közénk fia által, kisgyermekként, kiszolgáltatottsággal. Akármennyire is szépítjük a karácsonyi történetet, felnőtt fejjel meg kell döbbennünk Isten szándékán: Jézus az otthontalanság nyomorában született a világra. Az elutasítottságot nem a római korból fakadó sajátosság. A visszautasítás ténye és szomorúsága független a történelmi időszakoktól és nagyon is fájdalmas. Mit érezhetnek azok, akik életük során azzal szembesülnek, hogy nem kellenek? Isten nem mondja ezt nekünk. Istennek minden egyes ember fontos, eljön mindenkihez. A jóság, a szeretet gyakorlásával kell készülnünk az ő eljövetelére! – intett Palánki Ferenc, Debrecen-nyíregyházi megyés püspök.

Kit ünneplünk?

Derencsényi István református lelkészi főjegyző arról beszélt, haladjuk meg a karácsonyhoz kapcsolódó külsőségeket. – Általános vélekedés és tapasztalat, hogy a karácsony előtti négy vasárnap által meghatározott idő az esztendő legmeghittebb, leghangulatosabb szakasza. Annak ellenére, hogy ekkor a legrövidebbek a nappalok, a legsötétebbek és leghosszabbak az éjszakák. Advent az az idő, amelynek íze, illata, dallama van, melyhez érzések, emlékek kapcsolódnak. Adventet nem lehet nem észrevenni, hiszen a konzum és a dekoráció világa gondoskodik róla, a maga árukínálatával és reklámhordozóival. Bízom abban, hogy mi, debreceniek adventtel nem csak a külsőségek, az ünnepi kellékek megjelenését várjuk, hanem még ott él a tudatunkban, érzéseink között az eredeti jelentéstartalom, az adventus Domini, az Úr érkezése, Krisztus születése. Az adventben nem mi teremtünk, azt nem mi hozzuk el, az advent elérkezik, szembejön velünk. Nem nekünk kell felkapaszkodni isteni dicsőségbe és magasságokba, hanem Isten jön el hozzánk. Nekünk kell türelmesen és reményteljesen várakozni az érkezésre. Adventet ne tegyük a rohanás és karácsonyi stresszelés idejévé! Adjunk lehetőséget arra, hogy az Úristen közelebb férkőzhessen a lelkünkhöz! – szólított fel Derencsényi István.

– A kérdés, kit ünneplünk? Életünk tele van külsőségekkel, sokak számára az advent sem más. Sajnos, az ajándékozó helyett az ajándékozott került a középpontba. Ennek nem kellene így lennie. Adja Isten, hogy az ünnepi készülődésben lássuk meg, a szeretet nem csupán néhány napig kell, hogy tartson, s nem a külsőségek a fontosak. Lássuk meg, hogy megajándékozottak vagyunk, s az ajándékozót lássuk, aki úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát küldte el, hogy mi éljünk, ünnepeljünk Őáltala – mondta Zsarnai Krisztián, a Hajdú-Szabolcsi Evangélikus Egyház esperese.

- PtkI -

[related-post post_id="4068343"]

[related-post post_id="4067923"]