Hazahozni Hunyadi Mátyás halotti pajzsát?

Debrecen - Valószínűleg Napóleon hadizsákmánya lett a műalkotás, amely most Párizsban látható.

A Hunyadiak dicső kora címmel nyílt kiállítás november elején a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtárban ahol Mátyás király halotti (harci) pajzsának műtárgymásolatát is bemutatták.

A megnyitó előtt Millisits Máté művelődéstörténész „A Hunyadi család” címmel tartott előadást. Elmondta: Hunyadi Mátyás édesapja, Hunyadi János az 1430-as évektől kezdve Zsigmond király udvarában gyorsan „emelkedett”, folyamatosan növekedtek a birtokai, főleg a történelmi Magyarország Szerbiával határos területein. Debrecen és környéke is ekkor került a Hunyadi családhoz. (A szakember megjegyezte, egyes vélemények szerint ennek a gyors gyarapodásnak az volt az oka, hogy Hunyadi János Zsigmond király törvénytelen gyermeke lehetett. Mindkettőjük göndör vörös hajjal rendelkezett.)

Mátyás király ábrázolások

A folytatásban Millisits Máté egyebek mellett arról is beszámolt, hogy az 1443 február 23-án, Kolozsvárott született Hunyadi Mátyás édesanyjáról, Szilágyi Erzsébetről nem maradt fenn hiteles ábrázolás. Mátyás királyról viszont igen, 1901-re ilyenek alapján készült el szülővárosában Fad­rusz János őt ábrázoló szobra.

A szakember végül kiemelte, Mátyást az 1490-ben Bécsben bekövetkezett halála után helyben, a Stephanskirchében (a Szent István-székesegyházban) ravatalozták fel, de a temetését Székesfehérvárott tartották.

– Mátyás király halotti pajzsának eredetijét jelenleg Párizsban, az Invalidusok Múzeumában lehet látni – ismertette az előadás után lapunkkal Janek György, aki a debreceni kiállítás céljára kölcsönadta az ő megrendelésére a pajzsról készült hiteles műtárgymásolatot. Kifejtette: szerinte az eredeti pajzs kalandos úton, valószínűleg Napóleon hadizsákmányaként került ki a francia fővárosba, de az is lehet, hogy elajándékozták, esetleg ellopták. (Az Invalidusok Múzeumának épületét eredetileg Napóleon emeltette, katonai kórháznak.) – 1989 óta azért küzdök, hogy onnan újra jogos helyére, Magyarországra kerüljön Mátyás király pajzsa – fogalmazott Janek György.

OCs

Mátyás rózsát nyitó ostornyele

A Főnix Rendezvényszervezőnél sem feledkeztek meg a Mátyás király emlékévről. Augusztusban például a Kölcsey Központban Mátyás király rózsát nyitó ostornyele címmel meséket, mondákat, anekdotákat hallhattak az érdeklődők, melyeket Kóka Rozália Magyar Örökség díjas mesemondó, népdalénekes, néprajzkutató, a népművészet mestere adott elő.

A néphagyomány számos Mátyás-mondát őrzött meg, s pont a királlyá választáshoz kötődik az egyik történet, mely szerint a felröpített királyi korona háromszor is Mátyás fejébe hullott, s ezzel egy időben a földbe szúrt ostornyele virágot hajtott.

Az eseményhez kapcsolódó gyermekrajzpályázat eredményét is ott hirdették ki.

Az ifjú Mátyás a színházban

A Csokonai Színház zenés történelmi mesejátékkal jelentkezett a Mátyás király emlékév keretében. Novemberben mutatták be Mikó Csaba Az ifjú Mátyás című alkotását. A teátrum honlapja szerint, Mátyás a legnépszerűbb királyunk, a legkedveltebb folklórhős. Minden magyarnak van valami elképzelése Mátyásról, ha más nem, a nevéhez hozzáteszik: igazságos. Hunyadi Mátyás nem született hercegnek, de még elsőszülött fiúnak sem. Trónra kerülése is mitikus: a legkisebb árva, akit rabságba vetnek. A darab szerint a főurak azért akarják Mátyást királlyá választani, hogy ők irányíthassák a gyerekkirályt és ezzel együtt az országot is.

HBN