Debrecen hírei

2019.01.10. 17:34

Majdnem tűzbe veszett a Golgota – érdekességek a Munkácsy-trilógiáról

Debrecen - A három mű együtt maradása a Déri Múzeumban művészeti, kulturális, helytörténeti és városmarketing-szempontból is nagyon fontos.

Debrecen - A három mű együtt maradása a Déri Múzeumban művészeti, kulturális, helytörténeti és városmarketing-szempontból is nagyon fontos.

– A magyar kormány 3 milliárd forintért megvásárolta Munkácsy Mihály festményét, a Golgotát. Ennek köszönhetően a Munkácsy-trilógia mindhárom műve immár a magyar állam tulajdonában van, s ezeket hosszú távon is a debreceni Déri Múzeumban helyezik el.

A szerdai bejelentés kapcsán Fodor Évát, a Déri Múzeum muzeológusát kérdezte a Napló az idevezető útról, valamint a döntés jelentőségéről. A szakember – akivel stílszerűen a Déri Múzeum Munkácsy termében beszélgettünk – egyebek mellett felidézte: az előzmények több mint évszázaddal ezelőttre nyúlnak vissza. Ugyanis már 1882-ben, a Munkácsy-trilógia első képének, a „Krisztus Pilátus előtt” megszületése után, majd rá két évvel, a Golgota elkészültekor is megfogalmazódott a magyar állam részéről egy vásárlási szándék.

Az akkori tulajdonos azonban nem akart megválni a festményektől, így olyan árat adott meg, amely lehetetlenné tette, hogy a magyar állam birtokába kerüljenek a híres alkotások. De van ennek egy közelebbi története is, amely napjainkban teljesedett ki – mutatott rá Fodor Éva. Ugyanis 2003-ban, amikor Julian Becktől Pákh úr megvásárolta a Golgota című alkotást, jelezte, hogy szívesen lemond erről a műről, ha a magyar államnak sikerül összegyűjtenie érte az általa meghatározott összeget. Ez egy „kicsit” hosszadalmasabb folyamatnak bizonyult, hiszen a lezárulta csak most szerdán történt meg.

Megtudtuk a muzeológustól azt is, hogy a Déri Múzeum nagy örömmel fogadta, hogy létrejöhetett a megállapodás, amelynek eredményeként így most már az állam tulajdonaként látható a Déri Múzeum falán ez az alkotás. Érdekességként Fodor Éva felidézte azt is, hogy a magyar állam 1914-ben, a művész születési évfordulója alkalmából tartandó ünnepségsorozaton egy akkor megépítendő kápolnában mutatta volna be együtt a Trilógiát, de végül az első világháború miatt se a megvásárlás, se a kápolna nem valósulhatott meg.

A szakember hangsúlyozta: a három mű együtt maradása a Déri Múzeumban művészeti, kulturális, helytörténeti és városmarketing szempontból is nagyon fontos. Hiszen a Déri Múzeum nevét és Debrecenét hallva is nagyon sok embernek rögtön egyértelműen a Munkácsy-festmények jutnak eszébe. Munkácsy a történeti festészet területén alkotott egy újszerű sorozatot Jézus életéről és haláláról – úgy, hogy eredetileg ez nem is volt szándéka, s csak egyetlen mű elkészítésére gondolt.

A látványos sikert és a közönség nagy elismerését tapasztalva döntött úgy, hogy érdemes folytatnia a témát. Ő sose láthatta együtt ezt a három festményét, s ezeket a képeket együtt először csak 1995. augusztus 25-én, a Déri Múzeumban csodálhatta meg a közönség. Ez elsősorban Sz. Kürti Katalin kutatómunkájának volt köszönhető, akárcsak Gazda László akkori igazgató tevékenységének.

Fodor Éva felhívta a figyelmet arra is, hogy Munkácsy a XIX. századi modern vallásos festészet nehéz feladatát úgy oldotta meg, hogy realista festészeti eszközökkel tudott áhítatot teremteni az emberekben. A három monumentális mű a bibliai témájuk ellenére se kötődik egyetlen felekezethez se, így ugyanúgy magának ismerte el a református egyház, mint a katolikus is. A művek bemutatása is olyan volt, mintha mozifilmet néznénk. Megfelelő világításban annyira plasztikussá válnak a figurák, hogy bizonyos távolságból nézve élőképként jelennek meg a szemünk előtt – ecsetelte a szakember.

Megtudtuk azt is, hogy Munkácsy születésének 175. évfordulója alkalmából február 20-án emlékérmet ad ki a Magyar Nemzeti Bank. A plakettet a „Krisztus Pilátus előtt” egy részlete díszíti. Ezt követően, 2020-ban várhatóan arról is megemlékezik a Déri Múzeum, hogy 25 éve láthatók együtt a Munkácsy-trilógia képei.

A szerdai bejelentéssel egy kalandos és veszélyektől sem mentes folyamat zárult le a Golgota és a Trilógia történetében. Ezt az is példázza, hogy a leírások szerint 1907-ben a Golgota első tulajdonosának, John Wanamaker multimilliomos amerikai kereskedő és reklámszakembernek a háza leégett. A Golgotát úgy mentették meg a lángoktól, hogy kivágták a képkeretből. A tűz okozta károkat néhány év alatt sikerült restaurálni, így 1911-ben már újra látható volt a mű, a tulajdonos üzletházában.

- Vass Attila -


[related-post post_id="4103755"]

[related-post post_id="4102542"]

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!