Mi lesz veled, Vekeri-tó?

Debrecen - A Vekeri-tó lehetőségei túlmutatnak a Nyírerdő Zrt. forrásain.

A tó küllemére nem lehet panasz: kéthetente kaszálnak (eső függvénye), milliméter pontosan le van nyírva a fű, emellett ott vannak a nemrég felújított, fából készült játszóterek, no és a „szigeten” álló masszív filagória is csalogató.

Rend van. Még szemét sincs.

És a vandálok?

Személy szerint azt nevezem használati kultúrának, hogy megőrizzük és figyelünk a környezetünkre. Számomra teljesen érhetetlen, hogy a köz javára kitett objektumokat tönkreteszik."

– Volt rá példa, hogy a kihelyezett pihenőhely egy hónapot nem élt meg. Igyekszünk tenni azért, hogy ne forduljon elő hasonló eset, az erdészeink szinte mindig kint vannak. Föl kell nőni ahhoz, hogy a környezetünket védjük; ám szerencsére a filagóriánk jó állapotban van – nyilatkozta Juhász Lajos, a Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese.

Jelenleg halasítani senki nem mer, amiatt, hogy a következő évben lesz-e víz a tóban. A Vekeri-tó fejlesztési lehetőségeiről is beszélgettünk.

– Nekünk is megvan az engedélyünk, tudunk halasítani, horgásztatni, de a bizonytalanra? Ahhoz, hogy a tó funkcionáljon, kell egy nagyon biztos vízutánpótlás. Kockázatos, így a haltelepítés is. Most annyi hal van benne, amit a természet adott, a legtöbb az ezüst kárász. Egyébként a tó nem optimális például süllőnevelésre, ahhoz friss és mély víz kell. Ehhez a Civaqua-program lehetne megoldás, amikor is a Keleti-főcsatorna vizéből lehetne feltölteni a tavakat. Egyelőre ezt egy kiemelt uniós projekt­tel lehetne megvalósítani – nyilatkozta érdeklődésünkkor Juhász Lajos, a Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese.

Valami különleges kellene

A hely, amit a szakember segítségével körbejártunk, szinte kiabálja, hogy valami érdekeset, különlegeset kellene ott létrehozni. Nincsenek nevesebb fesztiválok, előadások, sportrendezvények vagy – mint egykor május elsején megrendezett – családi programok már. A csend és a nyugalom „szigete” a Vekeri-tó, viszont ember egy szál se. A naptár szerint ugyan beköszöntött az ősz, ám a napsugarak épp oly erősek, mint egy augusztusi nyári napon. A stégen állva a víz tükrén cikázó szitakötőket nézve nosztalgikus családi emlékek és iskolai programok jutnak eszünkbe. Aztán a jövőről elmélkedünk: a Debrecentől csaknem nyolc kilométerre elhelyezkedő Vekeri-tóból majd a gyermekeink mit fognak látni? Megmarad-e a sokak által ismert ikonikus helyszín? A kérdésekre Juhász Lajostól, a Nyírerdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettesétől kapunk választ. Ahogy a gyönyörű zöld gyepen sétáltunk, először a látogatottságról váltottunk néhány szót. Elmondta, a hétvégén akár száz ember is megfordul itt. A természetet kedvelő (öko)turistákat vonzza igazán a Vekeri-tó.

Fejlesztési lehetőségek

A tó lehetőségei túlmutatnak a Nyírerdő Zrt. forrásain, különlegességeket kell megálmodni és létrehozni.

– Ezen a területen nem tulajdonosok vagyunk, hanem kezelők. Itt van egy termálkút, kihasználatlanul áll, sok éve vagy évtizede. Rá lehetne akár gyógyturizmust, akár valamilyen fürdőkomplexumot építeni. El lehetne menni egy vízisport-centrum, esetleg egy edzőtábor kialakítása irányába is, de ezek már túlmutatnak a hagyományos erdőkezelési feladatokon – mondta Juhász Lajos. – Az állami cégek nehezen tudnak pályázni, pályázati pénzhez jutni, például Halápon a turistaházat és a hármashegyi kilátót is saját forrásból finanszíroztuk – magyarázta a szakember.

ND

Többet ér a szalonnasütésnél

A debreceni Erdőspuszták nevű terület a várostól mintegy tíz kilométerre keletre, félkörívben húzódik. Kedvelt pihenő- és kirándulóhely, ahol gyalogos és kerékpáros túraútvonalak, kilátók, játszóterek, bemutatóház, arborétum, piknikezési és horgászási lehetőség várja a természet kedvelőit.

A Vekeri-tó az Erdőspuszták egyik legnépszerűbb helye, mely Debrecenből busszal, autóval és kerékpárral is elérhető. Az erre kanyargó Panoráma út további látnivalók elérésére vezeti a túrázókat. Vadregényes úton juthatunk el ugyanis egyebek mellett a bánki arborétumhoz, valamint a Fancsikai tavakhoz.