Nobel-díj - Vasúth Mátyás: kinyílt a fülünk is az univerzumra

Budapest - Kinyílt a fülünk is az univerzumra, nemcsak a szemünk - emelte ki az MTI-nek Vasúth Mátyás fizikus az idei fizikai Nobel-díjasok munkájának jelentőségét.

A svéd tudományos akadémia kedden jelentette be, hogy a LIGO (Lézer Interferométer Gravitációshullám-Obszervatórium) létrehozásában és a gravitációs hullámok megfigyelésében végzett munkájáért három amerikai tudós, Rainer Weiss, Kip Thorne és Barry Barish részesül az elismerésben.

Vasúth Mátyás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa úgy fogalmazott, a gravitációs hullámokat a hangokhoz lehetne hasonlítani, általuk "halljuk is az univerzumot". Felhívta a figyelmet arra, hogy eddig elektromágneses spektrummal vizsgálták azokat a jelenségeket, amelyek most már a LIGO által is megismerhetők.

A gravitációs hullámok létezését Albert Einstein már 1915-ben felvetette, amikor kidolgozta az általános relativitáselméletét - emlékeztetett, hozzátéve, hogy a tudós úgy vélekedett: a téridő görbületének e hullámszerű változásai olyan apró hatások, hogy nem lesznek mérhetők.

Sok technikai fejlesztésre volt szükség, hogy mégis mérni tudják őket: az 1970-es, 1980-as években kezdték építeni a detektorokat, amelyekkel 2015 őszén végül közvetlenül megfigyelték a gravitációs hullámokat - részletezte Vasúth Mátyás.

Elsőként ez az Egyesült Államokban lévő LIGO detektorral sikerült, időközben azonban európai Virgo detektor fejlesztése is folyamatban volt.

Utóbbi idén augusztusban kapcsolódott a mérésekhez, és két héttel a bekapcsolása után megszületett az első háromdetektoros észlelés.

Eddig négy gravitációs hullámjelet észleltek, ezek összeolvadó fekete lyukak által sugárzott hullámok voltak - mondta, hozzátéve, hogy az észlelések révén sok mindent tudtak meg ezekről az objektumokról: például olyan tömegtartományban voltak, amit nem jósoltak az eddigi csillagászati megfigyelések, vagyis újfajta forrást fedeztek fel.

A gravitációs hullámokkal tehát új ablak nyílt a kutatók számára az univerzumra, új megfigyelési módszerrel lehet vizsgálni a világegyetemet. Ez az módszer mintegy kiegészíti az elektromágneses megfigyeléseket, a szokásos optikai megfigyeléseket - fogalmazott Vasúth Mátyás.

A detektorokról elmondta: óriási lézerinterferométerek. A LIGO detektorainak egyike a Louisiana állambeli Livingstonban, a másik a Washington állambeli Hanfordban van, két, négy kilométeres, egymásra merőleges vákuumkarból állnak. Az Olaszországban lévő Virgo detektor vákuumkarjai három kilométeresek.

A detektorok végén tükrök helyezkednek el, a lézerfény a tükrök között verődik oda-vissza, és a gravitációs hullámok apró változásokat okoznak ezekben a távolságokban - részletezte. Kiemelte, érzékeny detektorok kellenek ahhoz, hogy ezeket a változásokat érzékelni tudják. A kutatók a lézerfény változásával mérik a gravitációs hullámokat.

A detektorok kifejlesztéséhez több tíz év kellett. 2011-ben az elsőgenerációs detektorokat leállították, jelentős fejlesztéseken estek át. E fejlesztések eredménye, hogy a detektorok újbóli bekapcsolása után - 2015 szeptemberében - sikerült közvetlenül is megfigyelni a gravitációs hullámokat - tette hozzá.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban évtizedek óta folyik gravitációshullám-kutatás. Az intézet 2010-ben csatlakozott a Virgo tudományos együttműködéshez.

A LIGO együttműködésben a Frei Zsolt asztrofizikus által irányított Eötvös Gravity Research Group, valamint a Szegedi Tudományegyetemről Gergely Árpád László kutatócsoportja vesz részt magyar részről.

A Virgo és LIGO kutatói 2007-ben kötöttek megállapodást az adatok megosztásáról, a közös adatelemzésekről és az eredmények közös publikálásáról.

- MTI -