2021.06.13. 17:12
A sós víz okozta erózió gyors ütemben pusztítja a világ legrégibb barlangrajzát
A tudósok jelenleg versenyt futnak az idővel, hogy megoldást találjanak arra, hogyan óvják meg a pusztulástól ezt a pleisztocén földtörténeti időszakban készült alkotást.
This undated handout photo shows a dated pig painting at Leang Tedongnge in Sulawesi, Indonesia. - Archaeologists have discovered the world's oldest known cave painting: a life-sized picture of a wild pig that was made at least 45,500 years ago in Indonesia. The finding was described in the journal Science Advances on January 13, 2021, and also provides the earliest evidence of human settlement of the region. Co-author Maxime Aubert of Australia's Griffith University told AFP it was found on the island of Sulawesi in 2017 by doctoral student Basran Burhan, as part of surveys the team was carrying out with Indonesian authorities. (Photo by Maxime AUBERT / GRIFFITH UNIVERSITY / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO /MAXIME AUBERT/GRIFFITH UNIVERSITY/HANDOUT" - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS / TO GO WITH AFP STORY BY ISSAM AHMED - "Archaeologists find oldest known cave painting in Indonesia"
Forrás: GRIFFITH UNIVERSITY / AFP
Fotó: MAXIME AUBERT
Gyors ütemben pusztítja a klímaváltozás hatására a sós víz okozta erózió a világ legrégibb barlangrajzát az indonéziai Szulavézi (Celebesz) szigetén.
A teriantróp, vagyis állati jellegzetességeket viselő emberi lényeket vadászat közben ábrázoló festményt 2017-ben fedezték fel egy mészkő barlangban, korát nagyjából 44 ezer évben határozták meg a szakértők.
A tudósok jelenleg versenyt futnak az idővel, hogy megoldást találjanak arra, hogyan óvják meg a pusztulástól ezt a pleisztocén földtörténeti időszakban készült alkotást.
„A hatás nagyon súlyos, el fogja pusztítani a művet” – mondta Basran Burhan, az ausztrál Griffith Egyetem régésze, miután megvizsgálta a Szulavézi szigetén lévő Maros városban található festményt.
Az emelkedő hőmérsékletek és az El Nino jelenség fokozódó súlyossága miatt felgyorsult a só kristályosodása a barlangban, ami hatékonyan „hámlasztja” a festményt – fejtették ki ausztrál és indonéz tudósok a Scientific Reports című tudományos lapban.
A hosszúra nyúló szárazságok heves monszunesőkkel kombinálva különösen kedvező körülményeket teremtettek ahhoz, hogy intenzívebbé váljon ez a kristályosodás – emelték ki a tanulmányban.
„Pereg le a barlang faláról a képet alkotó pigment” – mondta Rustan Labe régész.
A kulturális örökségvédelmi hatóságnál dolgozó Labe elmondta, az archeológusok kis csoportokban fogják megfigyelni a sókristályok és más apró organizmusok növekedését a barlang falán, hogy megállapítsák és kezeljék a problémát.
