Gyógyulás a netről? Ez igen veszélyes!

Debrecen - Használjuk okosan a világhálót: a tájékozott, odafigyelő, saját baját értő beteggel könnyebb dolga van az orvosnak.

Tévútra vezethet, sőt veszélyes is lehet az öndiagnosztizálás, és nemcsak az illetőnek önmagára, hanem másokra nézve is! Ismert jelenség, hogy az orvostanhallgatók tanulmányaik kezdetén gyakran felfedezni vélik magukon a legkülönfélébb súlyos betegségek tüneteit. Ehhez hasonlóan, a laikus személy saját fáradtsága, fejfájása oka után kutakodva az interneten, előbb-utóbb „magáénak” érezhet valamilyen tünetegyüttest, betegséget, sőt másnak is tippeket adhat arról, hogy milyen betegsége lehet – jelenti ki Kósa Karolina, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának dékánja.

Akár gyógyszert is

Ha egészségproblémánk van, kézenfekvő, hogy elmegyünk az orvoshoz, aki vizsgálat után életmódtanácsokkal, vagy gyógyszerekkel, vagy mindkettővel segít a nyavalyánkon, illetve ha olyanok a tüneteink, további kivizsgálásokra küld bennünket szakorvosokhoz. Ezzel olyan hozzáértőkre bíztuk a legféltettebb kincsünket, az egészségünket, akik legalább 10-12 évet tanultak egyetemen azért, hogy betegségeket diagnosztizálhassanak és kezelhessenek. Az egyszerűbb és szakszerűbb út helyett azonban mind többen választják az öndiagnosztizálást az interneten, vagy mobiltelefonra is letölthető applikációk segítségével.

– Gyors élet, gyors bajmegállapítás, nincs idő minden bajjal az orvosnál ülni, ráadásul az internet mindig kéznél van.

Három alkalmazás is van a telefonomon, abból csak össze tudom rakni, mi lehet a bajom. Sőt, még gyógyszert is ajánl, azzal megyek a patikába, vagy akár meg is rendelhetem a neten. Ha pedig nem javul az állapotom, rá­érek akkor orvoshoz fordulni. Ma már nemcsak a fiatalok használják ezeket az internetes oldalakat”

– foglalta össze a terjedő öndiagnosztizálás lényegét egyik olvasónk.

„Shoppingolásra” indíthat

– Ma már nem ritkák az önmagukat diagnosztizáló laikusok, főleg a fiatalok körében. Az orvosok a kompetenciájukba való belegázolásnak tartják, ha a beteg azzal kezdi, hogy a tüneteinek utánanézett már itt és itt, és úgy gondolja, ez és ez a baja. Sőt, nemegyszer kész diagnózist hoz a betegségéről. Ha pedig az orvos más véleményen van, és nem azt a betegséget állapítja meg, amit a személy gondol magáról, az feszültséget okozhat a beteg és orvos közt, és „shoppingolásra” indíthat.

Kósa Karolina

A páciens megy orvostól orvosig, miközben az esetleges korábbi betegségeivel kapcsolatos leleteit, az előző orvosi véleményeket nem mutatja meg. Sőt esetenként el sem árulja, hogy már járt másik orvosnál, és vannak előző orvosi dokumentumai. Mindez nehezíti a kollégák dolgát, hosszabb időbe telik a betegség megállapítása és a kezelés elkezdése, és drágul a betegellátás is – beszél az öndiagnosztizálás nemkívánatos következményeiről Kósa Karolina, s azzal folytatja: már ahhoz is komoly tudás kell, hogy el lehessen dönteni, mi a tünet és mi nem tünet, illetve mely tüneteknek mi a jelentőségük, adott tünetek összefüggenek-e vagy sem.

Csak algoritmusok szerint

– Minden ember más és más, az orvoslás emiatt nagyon összetett tevékenység, és már csak ezért sem lehet online elsajátítani.

Nagyon ritka az olyan beteg, akinél egy adott betegség tankönyvekben leírt összes tünete megfigyelhető, és az is változik, hogy a tünetek milyen kombinációja áll fenn ugyanazon betegségben szenvedő, különböző személyeknél.”

A tünetek megállapítása és beteg megvizsgálása után további vizsgálatokra van szükség, majd az összes eredmény és lelet ismeretében át kell tekinteni, hogy egyáltalán milyen betegségek jöhetnek szóba, hiszen egy-egy tünethalmaz esetében rendszerint egynél több betegség lehetősége is fennáll. Például az influenza és a közönséges nátha hasonló tüneteket okoz, de két különböző betegség, és a kezelés szempontjából nem mindegy, melyiket állapítják meg. Az orvos a rendelkezésére álló összes információ alapján, tudása és tapasztalata segítségével dönti el, hogy a szóba jöhetők közül mely betegség fennállása a legvalószínűbb, és emellett még a konkrét beteg egyéni jellemzőit, helyzetét, esetleges egyéb betegségeit is figyelembe veszi, amikor gyógy­kezelést választ.

Nyugodtan gyanakodhatunk

A betegségek „diagnosztizálását” segítő oldalak a tankönyvi tünetek gyakorisága és együttállása alapján, meghatározott algoritmusok szerint „dobják ki” a betegség nevét, számos fontos, a páciensre jellemző egyedi információt nem figyelembe véve. Ez pedig veszélyes, mert ha az emberi szervezet elképesztően bonyolult működését kevés információ alapján képletesítve, algoritmizálva leegyszerűsítik, az szükségszerűen vezet nagy tévedésekhez.

Mindezek azonban nem jelentik azt, hogy az egészséggel és betegségekkel kapcsolatban ne lenne hasznos az internetes tájékozódás. Csak okosan, megfelelő elővigyázatossággal, körültekintéssel, olykor kritikával kell használni”

– mondja Kósa Karolina.

– Érdemes észben tartani, hogy a különböző internetes keresőmotorok saját fejlesztésű algoritmusaik alapján, általuk meghatározott szempontok szerint állítják sorrendbe a talált honlapokat, tehát ugyanaz a keresés az egyik böngészőben nem feltétlenül ugyanazokat az oldalakat fogja megtalálni, mint egy másik böngészőben, és az is lehet, hogy a leghasznosabb ismeret nem az elsőként feldobott linkeken lesz megtalálható, hanem a keresőmotor által lejjebb rangsorolt linkek valamelyikén.

– Ha az orvos már megállapította a betegséget, akkor a betegség természetéről, lefolyásáról, a javasolt életmódbeli változásokról, például a testmozgásról, az ajánlott táplálkozásról lehet és érdemes is ismereteket szerezni az interneten. A megbízható honlapok közé tartoznak a következők: www.preventissimo.hu, www.egeszseg.hu, www.webbeteg.hu. Hasznos lehet az is, ha ugyanazon betegségben szenvedők blogokon vagy fórumokon megosztják egymással a tapasztalataikat.

A telefonos applikációk és okosórák segítenek nyomon követni a napi mozgásmennyiséget, a testsúlyt, a táplálkozást, az alvásidőt, sőt a pulzust vagy akár a vérnyomást is.

Mindezek hasznosak a saját és családtagjaink egészségi állapotának követéséhez, egészségünk megőrzéséhez. Az interneten szerzett információkat, és az okos szerkezeteinkkel kapott adatokat érdemes megbeszélni a kezelőorvossal. A tájékozott, saját állapotára odafigyelő, betegségét értő beteg segíti az orvos munkáját is, hozzájárulva beteg és orvos közös céljához, a gyógyuláshoz.

Erősen megfontolandó!

Kósa Karolina nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy az egészséggel kapcsolatos, könnyen beszerezhető internetes információk mögött nagyon gyakran üzleti megfontolások, pénzügyi érdekek vannak. Sok honlapon pillanatok alatt el lehet jutni a tünetektől az azokra gyors megoldást nyújtó, és általában igen drága „gyógyszerekig”, illetve táplálék- vagy étrend-kiegészítő készítményekig. Erősen megfontolandó, hogy milyen, az egészségre/betegségre ható terméket vásároljunk az interneten keresztül – hangsúlyozta a dékán asszony.

A be nem vizsgált, kellően nem ellenőrzött, minőségbiztosítás és termékgarancia nélküli készítmények fogyasztása visszafordíthatatlan egészségügyi problémák okozója lehet”

– mondta.

- Kovács Zsolt -

Ezekre figyeljünk a weboldalakon

Tapasztalat, hogy az egészségügyi kérdésekkel foglalkozó oldalak egy részéről nem derülnek ki ezek az információk, nem tudható, hogy a tartalmak mennyire megbízhatóak, milyen gyakorisággal frissülnek. Mivel az orvostudományban folyamatosan keletkeznek új ismeretek, az információk aktualitása kulcsfontosságú.

Szubjektív

Tökéletesen megértem az illetőt, aki testi problémájának megnevezésére, annak gyógyítására az internetet hívja segítségül. Mert, ha lehet nyelvet tanulni, ismerkedni, mosógépet szerelni, kaját csinálni, disznót hizlalni és patkányt irtani a netes információkkal, akkor – gondolhatja joggal a „netfüggő” – miért ne lehetne gyógyulni is. Gyógyulni azonban kockázatos, ám egészségünket megőrizni már kevésbé az. Javaslom, maradjunk csak ennél! Kovács Zsolt