Átlagosan tíz ép mellett tíz hiányzó…

Debrecen - Az ínybetegségek a lakosság háromnegyedét érintik, a szájhigiénés szokásaink aggasztóak.

– A szájban lévő baktériumok az egész testben szétszóródva komoly keringési problémákhoz, az erek elváltozásaihoz, sőt akár szívinfarktushoz is vezethetnek. Egész Európában nálunk halnak meg a legtöbben a szájban keletkező daganatok miatt, és évente 3600 fővel nő a betegek száma. A fogkezelések és pótlások során használt rossz minőségű anyagok hajhullást, súlyos allergiás reakciót válthatnak ki, de elektromos, csípő érzést is okozhatnak a szájban – hívta fel a figyelmet a veszélyekre Hegedűs Csaba, a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karának dékánja, hozzátéve: a fogazat és a fogágy betegsége a teljes szervezetre hatással van.

Magyarországon egy fogkefét átlagosan két évig használunk

Dr. Hegedűs Csaba

Az amalgám tömésekből felszabaduló higany nem egészséges, viszont az még napjainkban is nehezen bizonyítható, hogy pontosan mennyire káros. – Egyetlen nagyobb tengeri hal elfogyasztásával megközelítőleg ugyanannyi higany jut be a szervezetbe, mint az amalgám tömésekből egy év alatt. Így akiknek nem elérhetőek a nagyon drága, jó minőségű tömőanyagok, azoknak az amalgám még mindig megfelelő és tartósabb megoldást jelent. Ezek 20-25 évig a helyükön maradnak, míg az elmúlt évtizedekben népszerűvé vált esztétikusabb „fehér” kompozit tömések jóval hamarabb tönkremennek – mondta a professzor.

Pedig lenne megoldás

A fogszuvasodás szinte mindenkit, az ínybetegségek pedig a magyar lakosság háromnegyedét érintik. Ennek ellenére szájhigiénés szokásaink aggasztóak. Hazánkban fejenként csupán kicsivel több, mint két tubus fogkrém fogy el évente, egy fogkefét pedig két évig használunk. A fogmosás, a fogselyem és a fogközkefék helyes alkalmazását pedig már gyerekkorban mindennapossá kellene tenni. A szakember úgy látja, ezeknek az alapvető eljárásoknak, a megfelelő táplálkozásnak és a rendszeres szűrésnek az együttes alkalmazása sokat javíthatna a lakosság fogazatának állapotán. A jelenlegi adatok szerint a magyarok 12 százaléka 5 éve nem járt fogorvosnál, a nagykorúak 8 százaléka teljesen fogatlan. Egy átlagos magyar felnőttnek a kezelt fogak mellett 10 ép és 10 hiányzó foga van, de ebből csak négyet pótoltak.

Átlag feletti

A fogorvostudomány többek közt a digitális rendszerek megjelenésének köszönhetően robbanásszerűen fejlődik. Az olyan modern röntgendiagnosztikai eszközökkel, mint a CBCT készülék, alacsony sugárdózissal az egész arckoponyáról, vagy részletéről készíthető 3 dimenziós felvétel. Ez forradalmi módon könnyítette meg a diagnózis felállítását és a kezelések tervezhetőségét. Az innovatív módszereket és technikákat Közép-Európában egyedülálló infrastrukturális háttérrel és óraszámban oktatják a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karán. Az újítások közül több, már Debrecenben is elérhető és néhány év múlva a mindennapi ellátás részévé válhatnak.

HBN