A magyar felnőttek csupán 11 százaléka "emeli fel a hátsóját"

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - 2014-ben a felnőtt lakosság több mint fele (55 százalék) túlsúlyosnak vagy elhízottnak számított, mindössze 11 százalékuk végzett legalább heti 150 percen át tartó testmozgást, kétharmaduk fogyasztott napi szinten zöldséget vagy gyümölcsöt, egynegyedük napi rendszerességgel dohányzott, és öt százalékuk fogyasztott túlzott mértékben alkoholt.

A 2013-15-öt átölelő, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által készített egészségügyi teljesítményértékelés testi állapotunk külső befolyásoló tényezői között az elhízást az első helyen hozza. Nem hiába, hiszen befolyással van az egyén vagy egyes társadalmi csoportok életmódjára és az egészséghez kapcsolódó választásaikra.

Az elhízás a XXI. század legnagyobb népegészségügyi problémája. Drasztikusan növeli számos krónikus betegség kockázatát. Az egészségügyi kiadások 2-8 százalékáért, és megannyi halálozásért felelős. Elhízottnak az a felnőtt tekinthető, akinek testtömeg-indexe 25 fölött van. Ebbe a tartományba 2014-ben a hazai felnőttek 55 százaléka tartozott (a nők 50, a férfiak 60 százaléka). Az 11-13-15 éves iskolás kisfiúk 31-28-24 százaléka. Szomorú, de ismét az Észak-Alföldi régióban a legrosszabbak az arányok. Hazánk pedig a 15. helyen kullog az uniós országok között.

Ha távol a bicikliút...

A magyar felnőtt lakosságra nézve a túlsúly a negyedik legjelentősebb kockázati tényező, ha megbetegedéstől tartunk. Az életkor emelkedésével csak rosszabb a helyzet, és még inkább rontja az iskolázottság mértéke: az érettségi nélküli középfokú végzettségűeket jobban sújtja. Szorosan összefügg az egészséges táplálkozással és a fizikai aktivitással is, de kialakulhat az aktív életmódhoz szükséges eszközök, infrastruktúrához való egyenlőtlen hozzáférés, illetve az ismeretek hiánya miatt is. Például, ha valaki olyan helyen él, amitől távol a kerékpárút, nincs meg a lehetősége-motivációja arra, hogy biciklizzen - utalnak rá a tanulmány szerzői. Pedig a rendszeres fizikai aktivitás segít, legyen az tánc, séta vagy kerékpározás.

Az egészségügyi világszervezet (WHO) ajánlása szerint heti 150 percet kellene (minimum) aktivizálni magunkat. De a magyar felnőttek csupán 11 százaléka teszi ezt meg, ennyien sportolnak rendszeresen. Ennek serkentéséért a fizikai-társadalmi környezet egyaránt felelős. A gyerekeket illetően kicsit jobb a helyzet a mindennapos testnevelés bevezetésével, ám ez kevés: a hétvégék még mindig inaktívan telnek.

HBN

Egészségmodell

Az Ottawai Charta (1986) megalkotta az egészség társadalmi modelljét, illetve megfogalmazta az egészségfejlesztés öt fő területét:

Zsíros egy ország!

Egyes életmódbloggerek tudni vélik a legfrissebb adatokat: "a világ negyedik legelhízottabb nemzete a magyar. Európában pedig az első helyen állunk. Ez összességében azt jelenti, hogy minden ötévesnél idősebb magyar több, mint 30 százaléka elhízott, 35 százaléka túlsúlyos. Ebből pedig könnyen ki lehet számolni, hogy a normál testalkattal rendelkezők aránya 35 százalékra csökkent. Túlsúlyos az, akin nagyobb súly van, mint a normális. Az elhízott pedig azt jelenti, hogy olyan szintű súlyfelesleg van rajta, ami már egészségügyi kockázatot jelent. Pedig napi 30 perc sporttal és minimális odafigyeléssel az étkezés terén már nagyon erőteljes javulást lehetne elérni mind a túlsúly, mind az elhízottság elleni küzdelemben". (Kiss Sándor edző, sasafitness.com)