Kezdődik a Sziget. Mi a titka?

Gyakorta tapasztalom, hogy bár a helyszíneket remekül elosztjátok, mégis koncentrálódik a tömeg, ami olykor elég kellemetlen tud lenni. Feltételezem, hogy nem lehet ezt annyival elintézni, hogy akinek nem tetszik, ne menjen fesztiválra.

Nehéz nem megjegyezni ilyenkor, hogy egy koncerten sokkal rosszabb, ha kevesen vannak, mintha sokan és igen, a színpad előtti tömeg műfaji sajátosság. Ugyanakkor az kétségtelen tény, hogy rengeteget dolgozunk azon, hogy a közlekedési útvonalakon, ki-bejáratoknál megpróbáljuk elkerülni a tömegnyomor érzést. Idén elsősorban a vendéglátóegységeket próbáltuk úgy csoportosítani, hogy az utakra „belógó” vendéglátóegységek ne akadályozzák a közlekedést, illetve mindig igyekszünk egy-egy szigetet a Szigeten belül meghagyni chillesebb, nyugodtabb környéknek. Az is fontos változás már tavaly óta, hogy a nagy rendezvénysátrak oldalai ki-be járhatók, így itt megszűnt az üvegnyak effektus a be- és kijáratoknál, mert nincsenek.

Miben látod a legnagyobb változást a Sziget életében a külföldi befektető színre lépése kapcsán? Miben tudtok leginkább fejlődni / javítani ezzel a lépéssel?

A leglátványosabb változást a nemzetközi sztárok bookingjában látom, nagyon erős hátteret ad, hogy a befektető sok más fesztivált is megszerzett a Sziget után, és így könnyebb összehangolt ajánlatokat tenni a világsztároknak, akiknek az ügynökei így talán egy fokkal komolyabban is vesznek minket. Nyilván eddig is tudták, hogy kik vagyunk, mit csinálunk, de így nagyobb súllyal van a latban egy-egy olyan ajánlat, aminek a Sziget is a része. Másrészről a lebonyolításban egyelőre még csak a lehetőségét látjuk annak a know-how transzfernek, ami a portfólió egyes tagjai között lehetne, ebben még gyakorlati előnyt nem látok, inkább a potenciált.

Hogyan vélekedsz a biztonsági és beléptetési szabályozásokról, melyeket a Sziget közleményben is üdvözölt, miközben gyakorlatilag közfelháborodást váltott ki a tervezet?

Nos, a mi szempontunkból is a kanyargós út vezetett idáig, hiszen röviden összefoglalva az történt, hogy mi 2016 óta folytattunk egy gyakorlatot, ami miatt az idei évben először megbüntetett minket a NAIH 30 millió forintra – szerintem ok nélkül -, miközben a bírság indoklásában maga is hiányolta a törvényi szabályozást. Majd született egy jogszabály, ami tulajdonképpen ezt a korábbi gyakorlatunkat foglalta törvénybe, ezáltal a mi szemszögünkből most kötelez minket arra, amit eddig is csináltunk.

De ha egyet hátralépünk, akkor azt gondolom, hogy a felháborodás azért sem jogos, mert ez a beléptetési rendszer bizonyítottan növeli a biztonságot és a biztonságérzetet egy fesztiválon vagy nagy rendezvényen, miközben az adatok, amelyek keletkeznek egy ilyen rendszerben, garantáltan nem kerülnek marketing- vagy bármilyen hasonló célú felhasználásra, hiszen csak akkor adhatók ki még a hatóságok felé is, ha ezt írásban, indoklással együtt (pl. nyomozáshoz) kérik.

Mostantól a pénzünket is sokkal könnyebben visszakaphatjuk a Szigeten, részletek itt.

Az elmúlt három évben egy kezemen meg tudom számolni azokat a panaszokat, amik ezzel kapcsolatban felmerültek a többszázezer magyar és külföldi látogató részéről és ott is inkább elvi, mint gyakorlati fenntartások fogalmazódtak meg.

Ha előzetesen elvégezzük a check-in folyamatot, idén gyorsabban bejuthatunk a fesztiválra.

A fesztiválok országa vagyunk – szokták mondani, ráadásul egyre több, kisebb rendezvény hoz el világsztárokat – Mit gondolsz erről a hazánkban zajló folyamatról?

Az élő műfaj, a koncertek, fesztiválok az egész világon óriási fejlődésen mentek keresztül és a virágkorukat élik. Ez elsősorban a zeneipar ilyen irányú átalakulásának is köszönhető, és mert a nemzetközi és hazai produkcióknak, zenekaroknak, DJ-knek, ez jelenti a fő bevételi forrást. Egyúttal szerintem ez egy hihetetlenül pozitív jelenség egy durván digitalizálódó világban, mert egy koncert olyan élményt tud adni, ahol nem csak a művészetnek egy sokkal direktebb, katartikusabb befogadása történik, de tapasztalatból mondom, hogy meg is nyitja az embereket egymás felé, sokkal nyitottabb, el- és befogadóbb közösségi élmény ez, mint a képernyőn keresztül nézni egy videóklipet. Szóval kis pátosszal azt merem mondani, hogy

a koncertek, fesztiválok megélésének még a társadalmi hatásai is pozitívak, örülök annak, hogy a most felnövő fiatal generációnak a szórakozási szokásai közé fix elemként épül be ez az élmény.

Melyek szerinted a Sziget legnagyobb értékei? Mondj kérlek, pár ilyet.

A Sziget egyértelműen legfontosabb értéke a nyitottság. Az, hogy elfogadjuk egymást olyannak és annak, amilyenek és amik vagyunk. Nyitottak vagyunk egymásra függetlenül attól, hogy ki honnan származik, hol él, milyen a bőrszíne, mi a vallása – vagy éppen ateista, milyen a szexuális beállítottsága, nemi identitása, mit gondol a politikáról vagy mit nem, és így tovább. A megbélyegzés minden formáját elítéljük, sokkal inkább hiszünk a szeretet erejében, ami talán patetikusan hangzik, de merem állítani, hogy mindez tetten is érhető a Szigeten.

A Sziget másik legalább ilyen fontos értéke a szabadság szeretete. Minden embernek joga van ahhoz, hogy szabadon, elnyomás és félelem nélkül élhesse az életét. Annak idején, amikor az Island of Freedom szlogent hozzá illesztettük a Sziget nevéhez, pontosan éreztük, hogy ez tökéletesen visszaadja azt, amit mi gondolunk a fesztiválról, de azt is, amit a látogatóink éreznek, amikor itt vannak velünk.

Ezekhez az értékekhez logikusan kapcsolódik a fenntartható fejlődés, a környezet megóvásának szándéka, a zöld gondolat, ha úgy tetszik. A látogatóink zöme a felnőtt élete elején jár, 20-25 éves, ezért különösen fontos, hogy ne úgy álljanak a világhoz, hogy felélik a saját és a gyerekeik perspektíváját, ahogy ezt például az én generációm teszi, hanem éppen hogy megóvják, megvédjék ezt maguknak és az őket követő generációknak.

Az utcaszínházzal, az óriásibábokkal, a steampunkkal, a képzeletbeli lényekkel, a bennük is megjelenő újrahasznosítás témájával kapcsolatban olyan érzése támad az embernek, hogy egy utópisztikus világot szeretnétek a Szigetre varázsolni, ami elrugaszkodik a valóságtól. Ugyanakkor ezt a fúziót alkalmazva közvetve hívjátok fel a figyelmet a világ fontos dolgaira is. Mennyire tudatos nálatok ez a fajta rendezőelv? Ez a fajta, olykor elvágyódónak is tűnő világ célravezetőbb, mint a direktebb megoldások, a „szájbarágás”?

Nagyon sok vendégünk mondta azt vagy írta valamilyen kommentben, posztban, hogy amikor az ember átsétál azon a romos, de mégis ikonikus K-hídon, olyan mintha egy másik világba érkezne meg, hátrahagyva a hétköznapokat, a gondjaival együtt. Én azt gondolom, hogy a szájbarágás a hétköznapok formanyelve (manapság egyre inkább), mi sokkal inkább gondoljuk azt, hogy a fantázia világa, a meseszerűség sokkal jobban illik a Szigethez és segíti a mindennapokból való kiszakadást.

Miből fakad ez a küldetéstudat? Hiszen az alapvető cél mégiscsak a szórakoztatás.

Nem gondolom, hogy küldetéstudatunk van. Vannak alapvető értékeink, amik a Szigetet az alapítása óta elkísérik, jellemzik, de ezt nem erőltetjük senkire. Ha valaki csak szórakozni jön a fesztiválra, bőven ki lesz szolgálva, és nagyon jól fogja érezni magát. De ha valaki ennél többet vár el, mélyebb dolgokra is vágyik, hiszen egy olyan fesztiválra jön, ahol a zene mellett még számtalan művészeti ág is jelen van, az sem fog csalódni, igyekszünk minden ilyen igényt kielégíteni. De ez sokkal inkább reflexió a minket körülvevő világra, és a szórakozás szintjeire, mintsem küldetéstudat vagy egy értékrend ráerőltetése bárkire.

Tom Odell és a The National is fellép 2019-es Szigeten.

Biztosan látod, hogy vannak, akik nem örülnek a sikereiteknek és a Sziget Kft + Volt produkció egyeduralmának. Mit üzennél nekik?

Egyrészt úgy gondolom, hogy mi a magyarországi fesztiválokra nem úgy tekintünk, mint ellenfelekre, hanem mint kollégákra. Másrészt a Sziget egy kőkemény nemzetközi versenyben kell megállja évről-évre a helyét, megküzdve adott esetben a fellépőkért, a nemzetközi vendégekért. Úgy gondolom, hogy a Sziget, mint márka kimondottan

hozzáad Magyarország pozitív nemzetközi megítéléséhez, százezres nagyságrendben vonz Budapestre fiatal európai turistákat, jónéhány országban a legismertebb magyar márkák egyike. Szóval a sikereinknek akár együtt is örülhetnénk...

Ha valami igazán különlegesre és egyedire vágyunk, mit ajánlanál az idei felhozatalból?

Valamiért azt érzem, hogy a Post Malone show különleges lesz, de nagyon kíváncsi vagyok az Anna of the North koncertre is pénteken a Mastercard Színpadon.

További információk a teljes idei Sziget fellépőgárdáról itt találhatóak.