Mindig megtalálta a feladat a Kőrösi Csoma-kutató Gazda Józsefet (videó)

Nemcsak azért, mert a nemrég nyolcvanötödik életévét betöltő Jóska bácsi több évtizedes tanári pályája során nemzedékek egész sorával ismertette meg a magyar nyelv és irodalom szépségeit, hanem azért is, mert sokoldalú munkássága valóságos szellemi ezermesterré teszi. Hiszen az iskola mellett a művészeti író, a szociográfus, a művelődésszervező Gazda József mindig a cselekvés embere volt – tudhatták meg a köztévé Kárpát-medence című műsora legutóbbi adásának nézői.

– A feladatokat soha sem én választottam, valahogy mindig kijelölte a kor, az idő, a helyzet, hogy mit kell csinálni. Az volt az egész mögött, hogy cselekedni kell – kezdte Gazda József.

Az irodalom és a művészetek iránt érdeklődő fiatalként az ötvenes években végezte el a kolozsvári Bolyai egyetem magyar szakát. Ám a mélyen nemzeti érzelmű, a közösségben gondolkodó és ezért cselekvő értelmiségi sarkában mindig ott volt a hatalom, a hírhedt szekuritáté, vagy éppen annak utódszervezetei.

– 56-ban annyira lelkesedtem, hogy már akkor bűnöket szereztem a hatalommal szemben, de érdekes módon engem nem tartóztattak le, azért mert a Házsongárdi temetőben beszéltem – mesélt életéről az író.

Ám a folyamatos megfigyelés árnyékában a szépre nevelést nemcsak az osztályteremben, hanem művészeti monográfiák egész sora révén is tovább művelte. S napjainkban is új tervek sorakoznak íróasztalán. A több, mint kétezer szalagra rögzített emberi sorsból megszülettek a szociográfiai könyvek is, majd egyik kedvence, a Vezényelt történelem című regény.

– A régi falut megmenteni. Úgy éreztem, fantasztikus az erdélyi magyar falu, hogy létrejött önkormányzó, önmegtartó közösség – mutatott rá Gazda József.

A műsor Csomakőrösre is ellátogatott, a vidék talán legismertebb hírességének, Kőrösi Csoma Sándornak az emlékházához, majd emlékszobájához. Gazda József a messze földön ismert tudós nevét viselő egyesület vezetőjeként, a Csoma-kutatás egyik fővárosává tette Kovásznát, és az egyik leghíresebb székely szülőfaluját, Csomakőröst.

– A '89-es decemberi lázas események befejeződése után bő két hónapra már létre hoztuk a Kőrösi Csoma közművelődési egyesületet, azzal a szándékkal, hogy a szülőföldön ápoljuk a nagy szülött emlékét – mondta a tudós kutató.

Az évente megrendezett Csoma-napok, a tudományos konferencián túl a közművelődés, és a kulturális élet igazi eseményévé nőtte ki magát. S már kezdetben megfogalmazódott a cél, egy Csoma dokumentációs központ létrehozása, amely Kovásznán konkrét formát kezd ölteni.

A Makovecz Imre műhelyében készült korábbi terv ugyanis jelentős magyar állami támogatással immár a megvalósítás szakaszába érkezett.

A támogatás megítélésének hírét másfél évvel ezelőtt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke hozta el Kovásznára. Az építkezés már javában zajlik, a fürdőváros központjában Csernyus Lőrinc tervei szerint valósulhat meg a negyed évszázados álom.

– Nagy anyagunk gyűlt össze és azt szeretnők, hogy itt kutatható legyen. A világ minden részéről másolat formájában, könyvek formájában a rá vonatkozó anyagot felhalmozzuk – összegezte Gazda József.

Gazda József munkásságát tucatnyi díjjal ismerték el, azonban a Csoma-központ olyan terv beteljesülését jelenti, amely megkoronázza azt az életutat, amely mindig és mindenkor a közösségért, a nemzetért való cselekvést tartotta feladatának.

Borító és szövegközi képek: videóból kivágott fotók