2018.07.06. 07:27

Az idősekre és a nőkre is számítanak

Címkék#Top 100 Klub #bodó sándor #Debrecen #TOP-100 #fotók #forgács barna #napló #Ábrahám László #hotel divinus

Debrecen - Jelentősen javultak a foglalkoztatási mutatók az elmúlt években.

– Ma Magyarországon 750 ezerrel többen dolgoznak, mint 8 évvel ezelőtt – jelentette ki Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán este a Napló TOP 100 Klubjában tartott előadásában, a Hotel Divinusban.

– Míg 2010-ben a foglalkoztatási ráta 55 százalék volt, 2017-ben a 68 százalékot is meghaladta. Az nem vitás, hogy az értékteremtő munka tartást ad az embernek – jegyezte meg.

– Mára látható, hogy a közfoglalkoztatásból akit csak lehet, át kell terelni a versenyszférába. A kormány szándékai szerint 150 ezerre vagy még lejjebb csökkentjük a résztvevők számát, ebben a munkában az önkormányzatok is fontos partnerek. A magyar munkaerőpiacon a közfoglalkoztatástól eltekintve is nagyot javultak a mutatók: jóval 4 millió fölött van a dolgozók száma az elsődleges munkaerőpiacon, 2010-hez képest 600 ezerrel nőtt a versenypiacon dolgozók száma.

– Van egy keresleti-kínálati különbség a hazai munkaerőpiacon: egyrészt a gazdaság bizonyos területein munkaerőhiány tapasztalható, másrészt bőven van még tartalék az inaktívak között. Előbbi elsősorban minőségi hiányt jelent, és az oktatásra, képzésre ró feladatokat. Utóbbi kapcsán hat megyében a legjellemzőbb a képzetlenebbek magas aránya: Hajdú-Bihar mellett Zala, Baranya, Borsod, Szabolcs és Nógrád megyében – sorolta Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán este, a Napló TOP 100 klubjában tartott előadásában, a Hotel Divinusban. – A közfoglalkoztatottak közül még több tízezren át tudnak menni a versenyszférába. Még mindig nagy a különbség a férfiak és nők aktivitása között, ezért igyekszünk a nőket mindinkább bevonni, és ehhez például rugalmas munkavégzési formákban, távmunkában is gondolkodunk. Meg kell jegyezni, bár Európában ezek népszerűek, nálunk még nem szeretik az atipikus foglalkoztatási módokat a foglalkoztatók. A rugalmas foglalkoztatás elősegítésére uniós programot indítottunk, emellett a munkahelyi bölcsődék létesítésére is van projektünk.

Nincs varázsszer

– Jelentős tartalék van a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásában is. Főleg a frissen nyugdíjazottakra számíthatunk, akik akár mentorként is segíthetik a fiatal kollégákat, de a több évtizedes tapasztalatuk miatt a munkáltatók is előszeretettel alkalmazzák őket – mutatott rá.

– A legnagyobb feladat a meglévő munkaerőt felhozni olyan szintre, hogy versenyképes legyen. Erre sok program, ötlet, javaslat van, ezeket vizsgáljuk, de az látszik, hogy nem lesz egyetlen varázsszer. Kiscsoportos szinten kell megoldást nyújtani, hogy a meglévő tartalékot mozgósítsuk. Emellett a járási hivatalban dolgozó kollégákat is átképezzük, felkészítjük arra, hogy még hatékonyabban tudjanak az álláskeresőknek segíteni, őket nyomon követni – mondta Bodó Sándor.

A foglalkoztatás egyik fontos kérdésének nevezte, hogy a fiatalokat hogyan tudjuk a cégekhez kötni: ma már gyakran a frissen végzetteket próbálják magukhoz édesgetni a vállalatok, jellemzően gyakornoki programokon keresztül, amelyek egyébként a diákok, hallgatók körében is népszerűek.

Fejlesztésre is

Az államtitkár arra is kitért, hogy a munkaerőpiaci problémákból adódó feladatok megoldására komoly uniós és állami források állnak rendelkezésre. Ezek ma már nemcsak a munkaerő megtartására, létszámbővítésre irányulhatnak, hanem – főleg a feldolgozóiparban és az építőiparban – akár technológiai fejlesztés, kapacitásbővítés támogatására is.

Egyre több nagyváros önkormányzata érdeklődik munkásszállók építése iránt, ugyanis megbízhatóbb alternatívát jelenthet, mint a piacon lakást bérelni. Jelenleg tíz ilyen projekt van folyamatban – tájékoztatott az előadó. Beszélt a közszférában lévő tartalékokról; ennek felmérése most zajlik. A kormány elkötelezett abban, hogy a bürokrácia ne növekedjen, hanem csökkenjen az elkövetkezendő időszakban.

A cégek nehezen találnak elegendő jó szakembert

A TOP 100 klub tagjai a munkaerőhiány kapcsán egyöntetűen a szakképzés problémáira mutattak rá. Forgács Barna, az Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, nincs elég szakember, akire a modern, 60-100 millió forint értékű mezőgazdasági gépeket rá lehetne bízni. „Gyorstalpalókkal próbáljuk utolérni magunkat” – mondta. Szerinte ahhoz, hogy a gyerekek agráriskolába menjenek, a mezőgazdaság presztízsének is változnia kellene. Ma már a traktoros sem az a „klasszikus olajbúvár” szakma, komputertechnikával, GPS-szel ellátott gépeket kell kezelni. A KITE Zrt. képviselője szintén arról panaszkodott, hogy nehezen találnak szervizszerelőket, a cég saját erő- és költségráfordítással próbálja magának kiképezni az embereket.

Ábrahám László tapasztalatai szerint egy első évét kezdő egyetemistával (aki „azt sem tudja, a forrasztópákának melyik vége meleg”), még nem tud mit kezdeni egy cég, csak később, amikor már komoly ismeretekkel rendelkezik, akkor alkalmas valódi gyakornoki munkára. Nagy Antal, a hajdúböszörményi Dispomedicor Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: cégük évtizedek óta szívesen alkalmaz nyáron diákmunkásokat, akik gyakran a dolgozók gyerekei, és sokszor később maguk is alkalmazottakká lesznek. Mostanra azonban a (szövetkezeti formán kívüli) diákmunka közterhe olyan magas lett, hogy nem éri meg foglalkoztatásuk.