Kevesebb pénzt kapnánk

Debrecen - Várhatóan 20 százalékkal mérséklik a magyar gazdáknak járó uniós agrártámogatásokat.

Az Európai Bizottság javaslata alapján Magyarországnak a jelenleginél kevesebb uniós agrártámogatás jár majd a 2020 és 2027 közötti új költségvetési időszakban, mint most – ismertette dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán rendezett, Tiszántúli Agrártudományi Napok nevű konferencián, csütörtökön. Elmondta: a csökkenés mértéke összesen 20 százalék körül lesz. Az Európai Bizottság elsősorban Angliának az Európai Unióból való kilépése, illetve a források átcsoportosítása miatt dönt valószínűleg nekünk kedvezőtlen módon. (Ugyanakkor kutatásokra, innovációk támogatására többet akarnak fordítani.) A magyar álláspont az agrártámogatásokkal kapcsolatban az, hogy ez így nem lesz jó, ezen változtatni kellene – ismertette dr. Feldman Zsolt. A konferencián ezen kívül további csaknem száz előadást tartottak.

– Az elmúlt 100 évben a magyarországi szántóterületek aránya 60 százalékról 47 százalékra esett vissza. Ugyanakkor az erdőterületek 9 százalékkal nőttek a gyepek és a szántók rovására – ismertette dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar professzora az idén 150 éves debreceni agrár-felsőoktatás tiszteletére rendezett tudományos konferencián csütörtökön, a kar aulájában. A Tiszántúli Agrártudományi Napokon csaknem 400 érdeklődő előtt dr. Nagy János azzal folytatta előadását, hogy a fent említett időszakban a búza vetésterülete lényegében nem változott.

– A kukorica arányát szerintem csökkenteni kellene, mert olyan területeken is ezt a növényt vetik, amely igazából erre nem alkalmas – jelentette ki a szakember.

Dr. Nagy János úgy vélte, a kukoricatermesztés hatékonyságát ugyanakkor növelni lehetne, ugyanis most nagyon nagy, 50 százalék körüli az egyes évek közötti termésmennyiség-ingadozás. Dr. Bács Zoltán, az egyetem kancellárja egyebek mellett arról beszélt felszólalásában, hogy a Böszörményi úti campuson működő két karra csaknem 6 ezer hallgató jár. Az ott folyó sokféle (például agrár- és pénzügyi) képzésre a piac visszajelzése alapján egyértelműen szükség mutatkozik, végzőseik általában könnyen találnak maguknak munkát.

Kiemelte, a kormány ez év tavaszán úgy döntött, hogy a Debreceni Egyetem tudományos, technológiai hátterével segítse a borászatokat. Ennek első jeleként a napokban megalakul a Mádi Borakadémia.

Legnagyobb kincsünk a földünk

Dr. Komlósi István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja előadásában hangsúlyozta, a debreceni agrárkutatásokban léptékváltás ment végbe. Kiszélesítették a vizsgálati tartományt. – Míg korábban az állategyed volt a vizsgálat tárgya, ma már a molekula. Ezelőtt a növényi táblát néztük, ma a táblán belüli különbségeket kutatjuk – ismertette. Kijelentette: a talaj, a termőföld a legnagyobb nemzeti kincsünk.

OCs