Ősszeáll a mozaikokból a Hortobágy egésze

Hortobágy - Az alkotók feladata, hogy segítsék az embereket abban, hogy előrefelé tekintve is megértsék az életüket. Ezt Cs. Tóth János művészeti író mondta az ebben az évben 90 esztendős Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep zárókiállítás megnyitóján kedden Hortobágyon, a Titi Éva Faluházban.

A tábort több mint másfél évtizede már H. Csongrády Márta Kölcsey-díjas, Holló László-díjas, Jó ember-díjas fotó- és képzőművész, etnográfus szervezi. Ebben az évben Magyarországról, Ukrajnából, Oroszországból, Szlovéniából, Lettországból, Bosznia-Hercegovinából és Lengyelországból 27 képző- és fotóművész érkezett a puszta falujába alkotni.

Térjünk azonban vissza a hortobágyi faluházba, ahol a tábor kedd esti zárásától egy esztendőn keresztül látható a művésztelep minden résztvevőjének egy-egy alkotása. Köszöntőjében H. Csongrády Márta elmondta, hogy a tábor ideje alatt nagyon jól érezték magukat, nagy egyetértésben alkottak, este pedig tartalmas beszélgetéseket folytattak.

Élmények sokasága

– A művésztelepek akár hungarikumok is lehetnének, csak Hajdú-Biharban 17 volt a 2008-as gazdasági válság előtt. Számuk azonban mostanra megfogyatkozott, de a ma is működők közül mindenképpen meg kell említeni a hortobágyit, a hajdúböszörményit, a vámospércsit, a derecskeit, a nyíradonyit, a balmazújvárosit és a hajdúnánásit – ezt már a zárókiállítás megnyitójára összegyűlt közönségnek Cs. Tóth János mondta, aki részletesen beszélt a most záródó hortobágyiról.

– Az alkotók szeretik a szabadságot, azt, amikor csak a művészettel tudnak foglalkozni. Találkoznak itt a különböző művészeti ágak képviselői, technikákat tanulnak egymástól, filozofálgatnak. Ehhez hozzájárul a táj szépsége, a hatalmas horizont, a megörökíteni való élmények sokasága. A kiállított képek között felfedezhetjük az archaikus, az akadémikus és az absztrakt alkotásokat, míg a motívumok a tájegységre jellemzőek: csikós, gulya, gulyás, kecske, gémeskút, szekér, bogáncs, nád, sás, halastó, kilenclyukú-híd és új téma az ökumenikus templom. A technikák között montázs, kollázs, grafika éppen úgy van, mint fotó és olajkép.

Hortobágy nagykövetei

– Elől áll a Jóisten, mellette a csikós, nagy szünet, majd következik a gulyás, a juhász, a kanász … – kezdte beszédét Gencsi Zoltán. Hortobágy alpolgármestere azzal folytatta, hogy 1928-ban új időszámítás kezdődött Hortobágyon. Boromisza Tibor vezetésével, Káplár Miklós és Maghy Zoltán részvételével létrejött az alkotótábor, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal ma is működik. A mostani érát Égerházi Imre festőművész kezdte és H. Csongrády Márta folytatta.

– Sok ország művésze vitte jóhírét országunknak, a Hortobágynak. Ezek az alkotók mindannyian nagykövetei Magyarországnak, Hortobágynak.

Az itt készült képek mind-mind apró elemek, amelyeket összerakosgatva megértjük a nagy egészet”

– fejezte be gondolatait Gencsi Zoltán, aki korabeli fényképekkel is szemléltette a tábor történetéről szóló előadását.

- Kovács Zsolt -

Öt újabb örökös tábortag

Az alkotótábort záró eseménynek megható része volt az örökös tábortaggá fogadás. Euúttal Heda Vidmar-Salamon festőművészt (Szlovénia), Olga Huck-Figol festőművészt (Ukrajna), Vitalij Prizant festőművészt (Ukrajna), Aby Szabó Csaba festőművészt (Magyarország) és Dáriusz Hankiewicz fotóművészt (Lengyelország) fogadták örökös taggá.

H. Csongrády Márta, a Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep Egyesület elnöke és a művésztelep vezetője elmondta, hogy ezek a művészek még a régi művésztelep idejében is jártak a telepre. Az örökös tagság elismerése az eddig munkának, valamint automatikus részvételt jelent a későbbi táborokban. Eddig tizenkét örökös tagja van a tábornak, összesen tizennyolc lehet. Ha ez a szám megvan, akkor csak örökös tag elhalálozása után léphet új tag a közösségbe.

[related-post post_id="3924298"]