Erősen hiányosak a magyar autósok KRESZ ismeretei

1975. február 5.-én hivatalosan is kihirdették a KRESZ-t, ami azóta jó pár kisebb-nagyobb változáson esett át. Olyan alapvető szabályok lettek kimondva, amik nemcsak a vezető, hanem a többi ember életét is megvédeni kívánja.

Elfogadták a különböző sebességi korlátozásokat, hogy mikor kinek van elsőbbsége, és több olyan becsapós kérdést is, ami a mai napig megtréfálja a vizsgázókat. Mégis, a tény, hogy valakinek megvan a jogosítványa, nem jelenti azt, hogy tisztában van az összes szabállyal. Az olyan közlekedésjogi fogalmak, mint a bódult vezetés, a cserbenhagyás, vagy a segítségnyújtás elmulasztása pedig legtöbbünk részére részleteiben ismeretlen fogalom.

Persze, a legtöbben gond nélkül eljutnak A pontból B-be, azonban gyakran találkozunk olyan balesetveszélyes helyzettel, ahol bizony mind a két fél meg van győződve a saját igazáról. Néhány esetben az az egyetlen megoldás, hogy a kijövő rendőrök veszik kézbe az irányítást. Miközben az alap dolgokkal még azok is tisztában vannak, akik nem szoktak vezetni, addig vannak olyan becsapós kérdések, amikhez újra fel kell lapozni a tananyagot. Mutatunk is néhányat.

Becsapós KRESZ kérdések

Az első szituációban egy mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyről kell döntenünk. Vajon más autó megállhat azon a helyen, hogy az utasát kitegye? Ha Ön is azonnal rávágta, hogy nem, akkor meg kell nyugtatnunk, nincs egyedül. Mégis, ez a válasz helytelen. A KRESZ szabályok szerint meg lehet állni annyi időre, amíg valaki ki, esetleg beszáll, ha közben nem gátoljuk meg a mozgáskorlátozottat szállító járművet a parkolásban.

A következő kérdést a fizetős parkolókkal kapcsolatos. Minden esetben kell fizetni a megadott időpontokban a parkolásért? Igen! Biztos? A helyes válasz azonban a nem lesz. Persze, ez nem jelenti azt, hogy kedvünkre megállhatunk a kék zónákban, majd elvégezhetjük a bevásárlást. A KRESZ szerint csak akkor nem kell kifizetnünk a parkolójegyet, ha maximum 20 percig állunk, és egy mögöttünk parkoló autóba pakolunk át bőröndöt, vagy valami mást.

Ezután jönnek a kapukijárók. A tapasztalt vezetők tudják, hogy ezeket a szabadnak tűnő helyeket messziről kell kerülni, ha nem akarunk autó nélkül maradni, büntetéssel a zsebünkben. De itt jön a kérdés: szabad várakozni ezeken a helyeken? Ha az első két kérdésnél elrontotta a választ, akkor lehet, hogy most eljátszik a gondolattal, és igaza van. Kapukijáróban csak a parkolás tilos, várakozni szabad. Ezt megtehetjük egészen addig, amíg valakinek az útjába nem kerülünk, olyankor át kell engedni a vezetőt.

A vezetés közbeni mobilhasználat biztosan könnyű kérdésnek tűnhet. Van valamilyen szituáció, amikor megengedett, hogy a telefon a kezünkbe legyen? Itt valószínűleg a legtöbben azonnal rávágjuk, hogy nem, soha, a telefon csak a táskába lehet. Azonban van egyetlen helyzet, amikor igenis megengedett. A nagyobb városokban lakóknak nem mond újdonságot a dugó jelentése. Nos, amikor az autó dugóban áll, vagy a piros lámpánál vár, akkor megnézhetjük az üzeneteinket, bekapcsolhatjuk a térképet, vagy elindíthatjuk a zenét. Azonban a lábunk legyen mindig a féken, mert ha csak pár centimétert is előrébb megyünk, akkor már szabálytalanságot követtünk el.

Ezek a becsapós kérdések bebizonyítják, hogy a legtöbben csak az alapokkal vagyunk tisztában, és azzal, amit nap mint nap használunk. Érdekességnek számít, hogy az emberek nagy része tisztában van a kiszabható bírságok nagyságával, ami arra enged következtetni, hogy legalább egyszer belefutottunk valamilyen rendőri intézkedésbe. A KRESZ ismerete nemcsak a pénztárcánkat fogja megkímélni, hanem az autónkat és a benne utazókat is, a többiekről nem is beszélve. Érdemes évente egyszer átlapozni a tankönyveket biztos, ami biztos alapon.