Csaló munkaügyi felügyelők a bíróságon

Debrecen – A Debreceni Ítélőtábla dr. Ficsór Gabriella vezette tanácsa a Kúria általi részbeni hatályon kívül helyezés folytán csütörtökön megismételte a másodfokú eljárást.

Az ügyben érintett cégek annak idején többféle hasznot is húztak a „kapcsolatból”. Legtöbbször elmaradt, vagy kevesebb lett a munkaügyi bírság, fel tudtak készülni előre az ellenőrzésre, pótolni tudták hiányosságaikat, vagy éppen tudták, hogy mely napokon kerüljék el a feketefoglalkoztatást.

A csütörtöki döntés a III.r. vádlott vád szerinti 4 bűncselekménye közül csak egyet érintett. A másik három, 2011-ben elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott 3 évi próbaidőre felfüggesztett 2 évi szabadságvesztés már 2017. szeptember 26. napján jogerőre emelkedett – tájékoztatta a Naplót Fórizs Ildikó, a Debreceni Ítélőtábla sajtószóvivője.

Az ítélőtábla a 4. bűncselekményre már büntetést nem szabhatott ki a halmazati büntetésre vonatkozó szabályok miatt, ezért e vádlottat megrovásban részesítette. A XXXII.r. vádlott, aki könyvelőként érintett volt a munkaügyi ellenőrzés miatt folyamatban lévő közigazgatási ügyben, és a munkaügyi felügyelő segítségét kérte, mint aktív vesztegető 6 hónap szabadságvesztést kapott, egy évre felfüggesztve. Ezzel az ítélőtábla enyhítette az első fokú bíróság által kiszabott büntetést (felére csökkentette) a tetemes időmúlás miatt.

Üzletszerű vesztegetés

A Debreceni Törvényszék 2015 júliusában hirdetett ítéletet a fenti, hivatalos személy által fontosabb ügyben kötelességszegéssel, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt Sz. L. és még 31 vádlott ellen indított büntetőügyben. A bíróság által megállapított tényállás szerint az I.- VIII. r. vádlottak a bűncselekmények elkövetésének idején az OMMF Észak-Alföldi Munkaügyi Felügyelőségénél dolgoztak. A II.r. vádlott 2011 májusától kormánytisztviselőként az igazgatóhelyettesi posztot töltötte be. A többi vádlott olyan cégek képviselője, melyeket érintett vagy érinthetett munkaügyi ellenőrzés. A vádlottak különböző gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozókat juttattak jogtalan előnyhöz.

Kapcsolataik révén vagy ők maguk figyelmeztették őket – közvetve vagy közvetlenül – a közelgő munkaügyi ellenőrzésre, vagy a kollégáik által megkezdett eljárást igyekeztek befolyásolni. Számos esetben felhívták a helyszínen intézkedő munkaügyi ellenőrt, és megpróbálták rábírni arra, hogy elnézőbbek legyenek a szabálytalanságokkal szemben. A munkaügyi felügyelők közül egyébként többen teljesítették a kérést, akadtak azonban olyanok is, akik figyelmen kívül hagyták. A kedvezményezettek több gazdasági területről kerültek ki, volt köztük vendéglátóhely, húsbolt, pékség, cipőbolt, autószerelő műhely, takarító vállalkozás. Az érintett cégek többféle hasznot is húztak a kapcsolatból. Legtöbbször elmaradt, vagy kevesebb lett a munkaügyi bírság, fel tudtak készülni előre az ellenőrzésre, pótolni tudták hiányosságaikat, vagy éppen tudták, hogy mely napokon kerüljék el a feketefoglalkoztatást.

Az ítéletek

A szövevényes ügyben a Debreceni Ítélőtábla 2016 októberében megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét. Például az I.r. vádlott 5. tényállásban írt cselekményét hivatali visszaélés bűntettének minősítette. A 7. tényállásban foglalt hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettét a vádlott felbujtóként követte el. III.r. vádlott cselekményét a 45. tényállásban hivatali visszaélés bűntettének, XXXI.r. vádlott cselekményét felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettének minősítette.

Emellett többek közzött az I. és II.r. vádlott szabadságvesztés büntetését és a közügyektől eltiltást egyaránt 5 évre enyhítette. A III.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette és a közügyektől eltiltást mellőzte. XIX.r. vádlott szabadságvesztés büntetésénél a végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét 2 évre csökkentette, egyben a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette.

HBN