Félmilliónyi robogó közlekedik kötelező biztosítás nélkül

A szervezet közleményében kiemelte:

a tulajdonosok egy része valószínűleg nem is tudja, hogy a biztosítási kötelezettség nemcsak a rendszámmal ellátott járművekre, hanem valamennyi, a közúti forgalomban részt vevő segédmotoros kerékpárra kiterjed.

A biztosítás hiányának a közúti ellenőrzés során mulasztási bírság a következménye, a baleset során okozott kárt pedig az okozónak saját zsebből kell megtérítenie.

A szövetség felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában 420 ezer, míg a 13-35kW közötti kategóriában 463 ezer forint volt a motoros balesetek során kifizetett átlagos kártérítés. Személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós szintet is.

A díjfizetést eddig elmulasztó robogósoknak biztosításkötéskor a korábbi mulasztásuk miatt nem kell retorziótól tartaniuk, mert ellentétben a gépjárművekkel, esetükben nincs fedezetlenségi díj, amit visszamenőleg ki kellene fizetniük

– hívta fel a figyelmet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ elnökségi tagja.

A robogók kártörténetét nem tartják nyilván, így a fizetendő díjat bonus-malus besorolás sem befolyásolja. Magyarországon a segédmotoros kerékpároknál rendszám híján alvázszámra kötnek kötelezőt a biztosítók, ilyenkor a biztosítás meglétét a járműre kiragasztott matrica igazolja.

A szövetség jelezte azt is, hogy egy jól látható azonosító jel bevezetése számos problémát küszöbölhetne ki. Gyakori eset például, hogy a károkozó robogó elhagyja a baleset helyszínét, és ilyenkor szinte lehetetlen az elkövető beazonosítása. A biztosításkötési arányon is jelentősen javíthatna a kötelező rendszám. Könnyebben lehetne kiszűrni azokat a járműveket is, amelyeknek már most is rendszámmal kellene rendelkezniük, és amelyek vezetéséhez motoros jogosítvány szükséges.

Borítókép: illusztráció