2021.06.14. 07:45
Brüsszelnek üzenik a magyar gazdák, nem kérnek az agrárdiktátumból
Petíció aláírásával erősíthetik meg a magyar gazdák az őket képviselő tagállamok álláspontját az új uniós agrárpolitikáról. A tét óriási, mivel a hazai és európai baloldali parlamenti képviselők javaslata elképesztő terheket róna az unió termelőire. Az irreális javaslat miatt elszálló élelmiszerárakat pedig minden európai állampolgár megfizetné.
Petíciót indított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz): az Európai Parlament elsősorban baloldali és liberális képviselőinek új uniós agrárpolitikára tett javaslatainak elutasításához várják a gazdák támogatását – számol be róla a Magyar Nemzet. A NAK és a Magosz emlékeztetett:
az Európai Parlament (EP) javaslatai jelentős versenyhátrányt okoznak az európai, így a magyar gazdáknak, közben előnyt adnak az Európai Unión kívülről származó, ellenőrizetlen élelmiszereknek.
Ezzel veszélyeztetik az európai polgárok egészségét, az intézkedések emellett jelentős élelmiszerár-emelkedést vonnának maguk után.
A hazai termelőket képviselő szervezetek ezért a petíciót aláíró gazdákkal felszólítják az Európai Parlamentet, hogy ne okozzanak versenyhátrányt az európai gazdáknak, ezzel tegyék lehetővé a magyar gazdák számára is, hogy továbbra is kiváló minőségű élelmiszerek előállításával járuljanak hozzá az európai és a magyar emberek egészséges életéhez.
Botrány a tárgyalásokon
A várt kompromisszum helyett kudarcba fulladt a botrányoktól sem mentes május végi, háromoldalú – agrárminiszterek tanácsa, Európai Bizottság, Európai Parlament – uniós csúcstalálkozó az új közös agrárpolitikáról.
Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek a csúcs után adott interjújában arról beszélt, a második tárgyalási nap éjszakáján az Európai Parlament új javaslattal állt elő, amely a korábbi, tagállamokkal megkötött részmegállapodásokat sem tartalmazta, ellenben olyan elemeket igen, amelyek Frans Timmermans bizottsági zöldalelnök túlzó és irreális elképzeléseit fogalmazták meg.
A magyar agrárminiszter kiemelte: példátlan, ami a tárgyalásokon történt, mivel pártállástól függetlenül mind a 27 ország agrárminisztere felháborodott azon, hogy az EP, hatáskörén túlterjeszkedve, a tagállamokra akarta erőltetni a gazdák érdekeivel ellentétes akaratát.
A tagállamok ezzel erőt demonstráltak. A napokban a termelőknek indított petíció célja pedig az, hogy a gazdák mellett kiálló tagállamokat erősítse.
Szándékos versenyhátrány
Az Európai Bizottság, így az EP javaslatai és az abban foglalt stratégiák irreális elvárásokat támasztanak a gazdákkal szemben azért, hogy a szervezetek minél zöldebbnek tűnjenek, a klíma- és éghajlatvédelmi ambícióikkal nagyobb népszerűségre tegyenek szert.
A parlamenti javaslattal tovább csökkenne a hagyományos területalapú támogatások összege, vagyis felborulna a versenyképesség és a klímaváltozás kezelése közötti arány. Szintén vita tárgya az érzékeny ágazatok, például az állattartók vagy a zöldség-gyümölcs termesztők támogatása.
A tagállamok megtartanák a termeléshez kötött támogatások jelenlegi mértékét, míg az EP csökkentené azt. Szintén elutasítják a kistermelők nagyobb támogatását.
Ezzel szemben a nemzetek azt javasolják, hogy a kistermelők tíz hektár alatt arányaiban nagyobb támogatásban részesüljenek. A parlament azt is hangoztatja, hogy mindenkinek vállalásokat kell tennie, így csak az öt hektárnál kisebb területtel rendelkezők mentesülnének több új előírás alól.
Az EP által erőltetett intézkedések bevezetése komoly versenyhátrányba hozná Európa termelőit. Ennek oka, hogy a globális viszonylatban legszigorúbb állatjóléti és növénytermesztésre vonatkozó előírásokat tovább szigorítaná, ellenben az uniós döntéshozók hallani sem akarnak arról, hogy ezeket a szigorú elvárásokat kiterjesszék az unió határain kívülre.
Ez tehát azt eredményezné, hogy a harmadik országokban az itteninél lényegesen olcsóbban előállított előállított, kevésbé szigorú elvárásoknak megfelelő import teret nyerne az európai piacon.
A folyamat jelentős élelmiszerár-emelkedéshez vezetne, sok európai polgár pedig csak a szigor mellőzésével termelt importárut tudná megfizetni.
A NAK és a Magosz által indított petíció tehát nemcsak a gazdákat, hanem mindenkit érint.
Gazdaellenes magyar baloldal
A magyar baloldali képviselők is a gazdaellenes brüsszeli agrárdiktátum mellett állnak. Az Európai Parlament alelnöke, a Demokratikus Koalíció (DK) miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára egyszer sem szólalt fel a javaslat ellen, a magyar gazdák érdekében.
A DK a programjában nyíltan vállalja, hogy Magyarországon teret kell nyerniük a nagy agrárvállalatoknak, és azonnal meg kell szüntetni a külföldiek termőföldvásárlási moratóriumát is.
A Gyurcsány-párt a programjában szó szerint hitet tesz a génmódosított növénytermesztés mellett, és úgy véli, az a jövő.
Érdekes, hogy noha a Jobbik korábban még az alaptörvényben rögzítette volna, hogy a magyar termőföldnek hazai tulajdonban kell maradnia, addig a párt tagjai egyre-másra állnak be azon baloldali politikusok mögé, akik ennek szöges ellentétét tervezik megvalósítani.
Nagy István agrárminiszter korábban arra figyelmeztetett: a baloldalnak a kormány iránt érzett gyűlölete mindent felülír. Leghőbb vágyuk, hogy elégedetlenség legyen, és a kormány akár már a választások előtt megbukjon.
Azzal ugyanakkor nem számolnak, hogy hatalomra kerülésük esetén rögtön szembesülnének a valósággal és a felelőtlen kampányígéreteik következményével. „Sem a gazdákat, sem a választókat nem lehet becsapni a hamis ígéretekkel” – tette hozzá.
