Rekordméretű forrás az egészségügyben

Tartósan magasan maradhat az egészségügyi közkiadás. Az idén már elérheti a bruttó hazai termék 6-6,5 százalékát, és a következő években akár még növekedhet is – mondta a Világgazdaságnak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. A szakember hozzátette:

az orvosok béremelése vagy az alapellátás növekvő finanszírozása nem egyszeri kiadás, minden évben meg fog jelenni a költségvetésben.

Hangsúlyozta, hogy az ágazatra fordított közkiadások legmagasabb szintje mostanáig 6 százalék alatt maradt, az idén megdöntheti a kormány az eddigi csúcsot.

Tavaly az egészségügyi ráfordítások jelentősen megemelkedtek, miután a járvány elleni védekezésre és a gazdaságvédelmi alapból különböző jogcímeken

összesen 1127 milliárd forintot csoportosított át a kormány, ezzel a kiadások összértéke elérhette a 3000 milliárd forintot.

A járvány elleni védekezési alapból kifizetett 1027 milliárd forint biztosította például az egészségügyi célú eszközbeszerzéseket, az infrastrukturális fejlesztéseket, köztük a kiskunhalasi járványkórház felállítását és az egészségügyi dolgozók egyszeri, 500 ezer forintos juttatását is. Csak ez utóbbi, az orvosok, ápolók munkáját elismerő tétel 100 milliárd forintot meghaladó költséget tett ki. Ezenfelül a gazdaságfejlesztési forrásokból valósult meg a hazai egészségipar támogatása, az ellátásbiztonság növelésére pedig 100 milliárd forintot különített el a kabinet.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke lapunknak úgy számolt, hogy

az 1000 milliárd forintos átcsoportosítással 2 százalékponttal a GDP 6,2 százalékára ugrott az ágazat közkiadásainak aránya.

Sinkó Eszter ezzel szemben kisebb számról beszélt, hozzátéve, hogy kérdéses a járványügyi védekezés során beszerzett egészségügyi eszközök elszámolhatósága. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány 2020-ban 290 milliárddal költött többet az egészségügy napi működtetésére, mint 2019-ben.

Itt érdemes megjegyezni, hogy bár nominálisan egyre több forrásból gazdálkodott az ágazat az elmúlt években, a bruttó hazai termék arányában az elmúlt bő 15 évben több mint 1 százalékponttal csökkentek az egészségügyi ráfordítások. A tavalyi év tehát mindenképpen fordulatot hozott.

Sinkó Eszter jelezte, hogy az orvosok béremelése és az alapellátás többletfinanszírozása miatt márciusig már 300 milliárd forint többletkiadásnál tart az idei költségvetés, és az év hátralévő részében az egészségügyi ellátásra nehezedő nyomás miatt számos pluszköltségre lehet még számítani.

Hozzátette: ha a kórházigazgatók megfelelő jelzéseket küldenek a drámai szakdolgozói ellátottságról, akkor előfordulhat, hogy a kormány rákényszerül, hogy fél évvel előre hozza a jövő januártól esedékes béremelést. Mint ismert, 2022. január 1-jétől 30 százalékkal emelkedik a szakdolgozók bére, a kamara azonban szeretné előre hozni a megígért béremelést, amely újabb 100 milliárd forintos tétel lenne az idei költségvetésben. Ráadásul – közölte a szakember – a kórházak adósságállományát szintén rendeznie kell majd a kormánynak, ez pedig még tovább növeli a kassza kiadásait.