Ady-versekkel ünnepel a 35 éves Makám együttes (videó)

Budapest éjszakája szól címmel megjelent a Makám új lemeze. A korongon a száz éve elhunyt Ady Endre tizenhét megzenésített verse szerepel, amelyet a 35 éve alakult csapat tavasszal élőben rögzített. Az album bemutatója november 16-án lesz a Fonó Budai Zeneházban.

„Megtaláltam a magam Adyját, és azt hiszem, ez a lemez is megmutatja az ő gazdagságát. Azt is, hogy mélyen istenhívő volt, emellett csodálatos szerelmes verseket írt, politizált, magyarsága fontos témája volt. Mindenkivel harcolt, még a halállal is” – fogalmazott Krulik Zoltán, a Makám vezetője, dalszerzője, gitárosa, énekese.

A Makám Ady-műsora a bécsi Collegium Hungaricum felkérésére, a költő halálának századik évfordulója alkalmából született; idén januárban a magyar kultúra napján tíz dalt mutattak be az osztrák fővárosban. A repertoár időközben tovább bővült.

„Ady legismertebb, nagy versei közül azokat vettem elő, amelyeket én is nagyon szerettem, és úgy gondoltam, hogy jól fognak szólni zenekari kísérettel. Így készült el például az Őrizem a szemed és a Párisban járt az ősz. Másrészt számos rejtőzködő kincset találtam Ady életművében, amelyek nincsenek benne a köztudatban, de fontosnak éreztem feldolgozni” – mondta Krulik Zoltán.

Hangsúlyozta, hogy

Ady zeneisége nagyon gazdag volt, ezért az ő megoldásaiban is benne van a népzene mellett a kortárs zenétől a rock and rollig, a heavy metálig számos stílusjegy.

Ady-verseket már a költő életében zenésítettek meg, zongorára írt ezekből dalokat Reinitz Béla, és a civilben vaskereskedő Beretvás Hugó is engedélyt kért Adytól, hogy a Royal Orfeumban bemutassák megzenésített verseit. Az elmúlt néhány évtizedben mások mellett a Kaláka, Novák János és Fekete-Kovács Kornél is zenésített meg Ady-verseket, néhány közülük (Ne lássatok meg, A ló kérdez, A te melegséged, Adja meg az Isten) most új muzsikával a Makám lemezére is felkerült.

A címadó Budapest éjszakája szól a kevésbé ismert Ady-versek közé tartozik.

A zenész elmondta, hogy Adyhoz hasonlóan vidékről került fel a fővárosba és bár a lelke mélyén ma is vidékinek érzi magát, nagyon szereti Budapestet.

„Ady utálta Budapestet, ez kiderül a leveleiből, de a Budapest éjszakája szól című versében nagyon finoman fogalmaz. Bár a pesti értelmiség rajongott érte, kisebbségi érzése volt, voltak olyan körök, amelyek felé mindig vidékinek érezte magát. Érdekes, hogy amit ebben a versben leír, az lüktet ma is a hétvégi budapesti szórakozóhelyeken, a belvárosban” – szögezte le a zenekarvezető.

Az anyag az idén 35 éves Makám első koncertlemeze.

„Májusban tizennyolc megzenésített Ady-verset játszottunk el a Nyitott Műhelyben. Az előadást egy későbbre tervezett DVD miatt rögzítettük több sávra, az Ady-anyagot stúdióban akartuk felvenni, le is foglaltunk egyet erre a célra. Aztán meghallgattam a nyersen megkevert hanganyagot, ami annyira megtetszett nekem és a zenekarnak is, hogy úgy döntöttünk, ezt fogjuk használni a lemezhez. A számok közötti beszédet és a közönségzajt kivettük belőle, de megmaradt az élő zene spontaneitása” – idézte fel Krulik Zoltán.

A lemezanyagot a Makám november 15-én pénteken a Pestújhelyi Közösségi Házban is eljátssza, de a fő bemutató másnap lesz a Fonó Budai Zeneházban, ahol az együttesben Krulik Zoltán mellett Magyar Bori (ének), Kuczera Barbara (hegedű, ének), Vázsonyi János (szaxofon), Bata István (basszusgitár) és Varró Zoltán (ütőhangszerek) áll színpadra.

A Makámot a magyarországi világzene egyik úttörőjeként szokás emlegetni, szintetizált és több kultúrából hozta össze egyedi muzsikáját.

Az együttes szellemi elődjének tekinthető Creativ Studio Öt (C.S.Ö.) 1975-1980 között működött, 1980-tól 1984-ig Makám és Kolinda néven létezett Krulik Zoltán zenekara, amely 1984-ben lett Makám és azóta több mint húsz stúdiólemezt készített.

Az együttes első nyolc-tíz évére alapvetően az improvizatív kamarazene és a strukturalista minimál zene volt jellemző. A Makám a kilencvenes évek közepén a szabad zene felé mozdult el, az ezredfordulóra a magyar népzene archaikus dallamait ötvözte addigra már kialakult jellegzetes formáival, majd következtek az etnoalapú saját szerzemények és szövegek.