Ilyen könyvet még soha nem írtak Erzsébet királynéról

Azzal a szeretettel, amit magyarként érezhetünk iránta, aki, mondhatjuk, szívében is magyar volt.

Erzsébet kétszer tért magához eszméletvesztést követően, és mindkétszer magyarul szólalt meg először.

Szerette férjét, Ferenc Józsefet, de szerette Andrássy Gyula grófot is – igazi, mély barátsággal, amelyet, ahogy egyszer fogalmazott, „nem mérgezett meg a szerelem”. Szerette magyar udvarhölgyeit, szeretett hazánkban tartózkodni (jobban, mint Bécsben), és mindent megtett azért, hogy Ausztria kiegyezzen Magyarországgal.

Káli-Rozmis Barbara pedig szeretettel és csodálattal írta meg könyvét egy különleges nőről, anyáról, királynéról, költőről, mélyen érző emberről, akit kora egyik legszebb asszonyának tartottak.

Nemcsak a legszebb volt, hanem az egyik legkülönlegesebb ember is, aki rendelkezett valamilyen egyedülálló varázzsal.

„Valamivel” – ahogyan magyar udvarhölgyei fogalmaztak -, ami ellenállhatatlanná és feledhetetlenné tette, és amely miatt többen a házasodásról is lemondtak azért, hogy őt szolgálják. A mai napig tartó magyar Erzsébet-kultusz is nagyban köszönhető ennek a különleges „Valaminek”. Habár a királyné magyarokkal való kapcsolata áll a középpontban, egy teljes életrajzot tart a kezében az olvasó. A szerző nagy hangsúlyt helyez a nem vagy kevésbé ismert, illetve elfeledett részletek megelevenítésére, ezáltal is rendkívül sok érdekességet kínál az olvasóknak. A gazdagon illusztrált kiadvány számtalan olyan képet tartalmaz, amely most először lát nyilvánosságot.

„Jelen munkával olyan könyvet szándékoztam az Olvasó kezébe adni, amely érdekes és izgalmas, ugyanakkor informatív és hiteles is. Amíg Czédly Mónika divattervező a királyné ruháinak hiteles rekonstrukcióit készíti, addig én Erzsébet életének számos meghatározó jelenetét igyekszem hitelesen rekonstruálni.

Művem tehát regényes, de semmiképpen sem fikciós: az általam rögzített párbeszédek valóban úgy hangoztak el, ahogyan lejegyzésre kerültek a munkámban, hiszen a királyné környezete megmentette azokat a feledéstől.

A beszélgetések és a leírások nem a képzeletem szüleményei. Ahogyan a forrásmegjelölésekben is látható, sok visszaemlékezést, naplót, levelet, korabeli leírást és tudósítást használtam. A fellelhető források közül válogattam, egymással összevetve azokat, ugyanis több mindent kell figyelembe venni, például azt, hogy a történések és rögzítésük között mennyi idő telt el, valamint azt is, hogy mekkora szerepe lehet egy adott forrásban a szubjektivitásnak. Éppen ezért fontos megvizsgálni több, más-más nézőpontból született, akár egymásnak ellentmondó beszámolót is. Számtalan prózai mű látott már napvilágot a császárnéról-királynéról. A regényírók gyakran hajlamosak a történelmileg hiteles források helyett a fantáziájukra támaszkodni az események leírásakor.

Könyvem olvasmányos formában történő megírására az is ösztökélt, hogy megmutassam: a valóság is lehet annyira érdekes – vagy még érdekesebb –, mint egy regény.”

Káli-Rozmis Barbara

Káli-Rozmis Barbara bölcsészettudományi karon végezett, több, mint húsz éve érdeklődik az arisztokrata családok múltja és jelene iránt, különösen ami Erzsébet császárné-királynét illeti, akinek az életét több, mint másfél évtizede kutatja. 2015. március 15-e óta publikál magyar és angol nyelvű írásokat, előadásokat tart és különböző projektekben vesz részt a királynéval kapcsolatban. YouTube-csatornája egyik videójának köszönhetően a Habsburg család magyar ága is megismerte munkásságát, és felvette vele a kapcsolatot. A családhoz kötődő Seremetyeff-Papp Jánoson keresztül több írása és videója eljutott hozzájuk, amelyek alapján úgy döntöttek, hogy megnyitják előtte az eddig mások elől zárolt családi archívumukat, rendelkezésére bocsájtják a régi levelezéseket, a fénykép- és dokumentumtárukat. Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, Erzsébet királyné ükunokája munkássága elismeréseként megtisztelte azzal is, hogy ajánlót írt a könyvébe, amiben kiemeli, hogy a szerző autentikus módon mutatja be Erzsébet királyné élettörténetét és tárja az olvasók elé szerepét a magyar történelemben.

Borítókép: Erzsébet királyné 1866-ban