Már gyerekként is fűszert kért az ételbe

Fülöpi szülei szorgalmát, becsületét hozta el 40 esztendővel ezelőtt a járási székhelyre Nagy Gyula, nemzetközi arany fokozatú hobbiszakács, aki magyar ezüst érdemkereszt büszke tulajdonosa is. Paraszt szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. A halászat, a pecázás szeretete egészen gyermekkorában gyökerezik, míg a hasonló korúak inkább cigarettáztak vagy szórakoztak, ő addig a halakat kergette, kifogta kosárral azokat.

– Sokszor édesanyám küldött el minket, hogy menjünk halat fogni vacsorára az „útonalólról”, mert akkoriban Fülöpön minden kis tavacskában volt hal. Én már gyermekként is tudtam halat pucolni – mondja büszkén Gyula bácsi, s nem csoda, hogy egy nemrégiben lezajlott horgászversenyen odajött hozzá egy folyóparton született férfi, s azt mondta neki, látszik rajta, hogy nem ma tanulta a halpucolást, ugyanis 61 törpeharácsát, 6 kárászt, meg 5 keszeget 1 óra hossza alatt megtisztított és meg is mosott. A Tisza-parti embereket már ötször legyőzte halászléfőzésben. – 1996-ban kezdtem a főzést a tiszafüredi halasnapokon: megnyertem. 1997-ben Gyomaendrődön a 23. nemzetközi halfőző versenyen, ahol több ország is képviseltette magát, tiszakörösi halászlé kategóriában megnyertem halászlevemmel a versenyt, ekkor kaptam a nemzetközi aranyfokozatú hobbiszakács címet. Eleinte magamban jártam versenyezni, utána pedig, mivel mindig csapódott hozzám valaki, úgy gondoltam, csapatot alapítok – meséli Nagy Gyula. A főzőtársak nem csak nyíradonyiak, vannak köztük fülöpi, nyíregyházi, debreceni, nyírábrányi tagok is. Egyedi, gyönyörűen hímzett egyenkötényükről bárhol felismerhetjük Nagy Gyulát és csapatát.

Halászlében verhetetlen

Meséli, édesanyja nagyon finoman főzött. Míg a testvérei leültek, és elkezdték falni az ennivalót, ő már gyerekként is mindig valamilyen fűszert kért az ételbe, talán ide vezethető vissza a főzésben való sikere is. Kérdésünkre, hogy mi sikerének a titka, így válaszolt: – A főzés is egy művészet. Többen kérdezték már, hogy merem elvállalni 1000 adag elkészítését? Csak annyit mondok erre, olyan nincs, hogy ne sikerüljön, addig kell főzni, míg jó nem lesz! Persze sok minden befolyásolja a végső ízt: a víz minősége, a levegő páratartalma, a hozzávalók milyensége.

„Egy jó tanács, sosem szabad egyszerre beletenni az összes fűszert az ételbe: az ízeket a legvégén kell összehozni!”

– A korhelyes halászlé főzését Tiszacsegén lestem el, s olyan tökélyre vittem, hogy eddig még minden csegei versenyen lefőztem a helyieket. Volt egy bajnokok versenye 1992-ben Budapesten, akik előző évben valamelyik versenyen győztek, azokat versenyeztették meg a szervezők. Nagyon meg voltam ijedve, nagyon izgultam. Nekem nem volt szakács szakmám, s mégis 2. helyet szereztem, egyhetes, kétszemélyes szlovéniai utat nyertem. Odajött hozzám egy úr, s azt mondta, hogy Nagy úr, maga halászléfőzésben verhetetlen.

Meghívták Tatára, a legnagyobb helyi ünnepre, ahol több mint 10 évig főzött a protokollvendégeknek, és ezen felül még ezer adagot.

Befogadták Nyíradonyban

Már nemcsak főz, hanem 20 esztendeje zsűrizni is meghívják. – A nyíradonyi Ligetaljai Napokon mindig beneveztem a főzőversenyre, ahol sorozatosan nyertem. S egyszer csak azt mondták nekem a szervezők, hogy most már ne főzzek, hanem zsűrizzek. Majd szájról szájra terjedt ez, s egyszer már csak azon kaptam magam, hogy számtalan helyre hívnak ételt zsűrizni. Idén már az esztári lecsófesztiválon is én kóstoltam az ételeket – mondja a bajnok szakácsok között is élenjáró hobbiszakács.

Mikor 40 évvel ezelőtt Nyíradonyba került, azonnal befogadták a helyiek, sosem éreztették vele, hogy ő máshonnan jött. 1989-ben alakult meg a nyíradonyi polgárőrség, melynek vezetője lett, jó kapcsolatot ápolt és tart fenn ma is a város vezetőségével és a rendőrséggel is. – Két évvel ezelőtt jött egy levél, hogy Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök adományoz számomra egy magyar ezüst érdemkeresztet. Kiderült, hogy ezt dr. Túrós András nyugalmazott rendőr altábornagy, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke indítványozta. 2017-ben a polgárőrségben végzett tevékenységem jutalmául kaptam ezt a rangos elismerést. A nagyjából 80 ezer főnyi magyarországi polgárőr közül mindössze hárman kaptunk ilyen kitüntetést. Szintén a polgárőrségben végzett munkámért kaptam Nyíradony Város Önkormányzatától a Pro Urbe-díjat, melyre szintén nagyon büszke vagyok. Jó lenne, ha élnének a szüleim, büszkék lehetnének rám.

A közösségért sokat tesz. Minden évben zarándoklatot vezet Máriapócsra biciklivel vagy gyalogosan. Minden esztendőben ő ölti fel magára a „városi Mikulás-ruhát”, hogy megörvendeztesse a kicsinyeket. Szervez, jókedvre derít, csapatot kovácsol. Mottója: sokkal jobb adni, mint kapni, s a sok jó tett megtérül.

„Sokat teszek a közért, ez igaz, de egyszerű ember vagyok”

– vallja önmagáról Nagy Gyula.

Tulipán Csilla