Nem fogott ki rajtuk a zord idő: túra a hófödte rengetegben

A karácsony elteltével többen elgondolkoztak, feltették maguknak a kérdést a többnapos pihenés, ízekben gazdag gasztrotúra után: vajon hogyan pörgessék fel ismét a szervezetüket? A balmazújvárosi fiatalember, Abdulmaati Ibrahim és barátai nem sokat filóztak, egyet gondoltak, és már december 27-én el is indultak Szlovákiába, hogy a Kárpátok legmagasabb hegyvonulatát, a Magas-Tátrát megcsodálják. Néhány napot töltöttek el Szlovákia határán, amely bizonyára életük egyik legemlékezetesebb kirándulása marad: szakadó hóesés, üvöltő szél, de eljutottak gyalog a Magas-Tátra csúcsáig!

– Lét­elemem az utazás, imádok új dolgokat megismerni, élményekkel gazdagodni, legyen bármilyen is az időjárás, kirándulni mindig felemelő érzés. A tavalyi év végén két barátommal vágtam neki az útnak, igaz, csak három napra mentünk, mégis nagyon tartalmasra sikeredett. Péntek reggel indultunk autóval Szepestamásfalvára átvenni a szállásunkat, és már az első nap elkezdtük bejárni a környéket, hiszen tudtuk, minden percét ki kell élvezni a kiruccanásnak – kezdte élménybeszámolóját a huszonöt éves fiatalember.

Hótalp, túrabot

A fiatalok kirándulásuk alatt végig improvizáltak, mindig az adott pillanatban döntötték el, hova is szeretnének eljutni, éppen mihez van kedvük aznap. Úgy vélik, a spontán dolgok sokkal maradandóbb élményt nyújtanak annál, mintha egy előre megírt lista döntötte volna el sorsukat. – Megérkezésünk után azonnal felkaptuk magunkra az időjáráshoz megfelelő felszerelésünket, túrabakancsot, hótalpat és túrabotot ragadtunk, és elindultunk a tamásfalvi kilátóhoz. Nem is kell mondani, csodálatos, mesélő táj köszönt vissza ránk a kilátóról, ahonnan továbbálltunk felfedezni a Hernád-áttörést, amely a szlovák paradicsom talán leghíresebb látnivalója. Aki szereti a kihívásokat, azoknak ajánlatos ellátogatni erre a környékre, a mesebeli kanyon számtalan próbatételt tartogat, a kalandos partszakaszokon létrák, hidak segítik utunkat. Természetesen minden este meleg étellel zártuk a napot, a zord hidegben való túrázás után semmire nem vágytunk jobban, mint egy kényelmes, meleg fekvőhelyre – mondta.

A srácok kifejezetten havas túrára „fizettek be”, ezért az sem tántorította el őket, hogy hármas fokozatú hóviharveszélyt jósoltak; igaz, szép számban voltak pánikra adó okok, a fiatalok megbirkóztak a kihívásokkal. – Mindig megpróbáltunk a legbiztonságosabb úton közlekedni, de így is akadtak kihívó akadályok – hangsúlyozta.

A Poprádi-tó

Második nap a Poprádi-tóhoz indultak, amit a Tátra egyik legnagyobb tavának mondanak, amely a Menguszfalvi-völgy alsó részében található, hozzávetőlegesen 1500 méter magasságban fekszik, ahová a fiatalok gyalog jutottak el. – Nem volt zökkenőmentes az utunk, de minden egyes percét élveztük, oda- vissza az körülbelül 11 kilométer, amit kis híján 5-6 óra alatt tettünk meg a hófödte rengetegben. Felejthetetlen élményben lehet annak része, aki a jövőben felkeresi a csodás helyet; úgy vélem, legyen bármilyen évszak, akármilyen időjárás, a Poprádi-tó környéke mindig hatással lesz a turistákra – fűzte hozzá.

A fiatalok utolsó felvonásként, a harmadik napon a szlovák paradicsom északi részén, Imrikfalva határában álltak meg túrázni, ahol még a lábukban volt legalább 7-8 kilométer.

„Kirándulásunk zárófejezetében is megannyi csodás helyen megfordultunk, kiépített mászóutakon, létrákon, vízesés mellett túrázhattunk, és hiába minden akadály, örök emlék marad mindannyiunknak”

– mondta végül.

Nagy Emese

Borítókép: Abdulmaati Ibrahimnak és Kádár Fruzsinának nem volt egyszerű összeállni egy kép erejéig a tomboló szélviharban, de ez is sikerült!