Szűrővizsgálatokkal csökkentenék a tüdőrák miatti halálozásokat

A statisztikák szerint a tüdőrák a világon 1,6 millió ember halálát okozza évente, ebből Magyarországon 8–9 ezer ember hal meg a betegség következtében – hangsúlyozta a Naplónak dr. Székely András, a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház radiológusa. Ez a szám annyi, mint például Hajdúdorog lakossága. Hajdú-Bihar megyében mintegy 1500 haláleset következik be évente ilyen okból. Elmondható az is, hogy világszerte sokkal többen halnak meg tüdőrákban, mint emlő-, prosztata- és vastagbéldaganatban együttvéve. Nyugaton a szűrőkampányoknak és a leszokást támogató programoknak köszönhetően évek óta csökken a dohányosok száma – hangsúlyozta a szakember – azonban hazánkban még mindig nagyon sokan dohányoznak (a lakosság 35–38 százaléka), és köztük sajnálatosan nagyon sok a fiatal. Akik pedig dohányoznak, azok többsége legalább egydoboznyi cigarettát szív el naponta.

Bizonyított tények

Székely András arra is rámutatott, hogy egyre inkább terjednek az elektromos cigaretták is, de ezek sem egészséges alternatívái a hagyományos dohányzásnak. A szakember tehát nem az e-cigaretták használatára ösztönzi a dohányosokat, hanem a dohányzás teljes abbahagyására, mivel azt is kimutatták, hogy aki abbahagyja a dohányzást, az megközelítőleg 40 százalékkal csökkenti a tüdőrákos halálozásának az esélyét.

– Nálunk az emberek még nem figyelnek eléggé magukra – arra, hogy az egészség a legnagyobb érték. Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon nagyon sok beteg csak későn fordul orvoshoz. A tüdőrákos betegek például csak akkor, amikor például már vérköpésük van, vagy jelentős fogyást tapasztalnak. Szerencsére immár felnövekvőben van az a generáció, amelyik úgy gondolja, hogy a rendszeres testedzés nem csak iskolai testnevelési órára való, és ők felnőtt korukban is odafigyelnek a mozgás és a helyes táplálkozás fontosságára – ecsetelte a radiológus.

Miként a Napló megtudta, az ma már jól bizonyított tény, hogy a dohányzásnak nagyon nagy hatása van a tüdőrák kialakulására, sőt a dohányzás más szervekben is daganatot okozhat, például a vizeletkiválasztó rendszerben vagy a szájüregben is. Az is tapasztalat, hogy a dohányosoknak csak egy töredéke tudja letenni a cigarettát, a többség élete végéig aktívan dohányzik. Nekik azt tanácsolják, hogy legalább évente járjanak el tüdőszűrésre.

A CT „mindent lát”

A szakember tájékoztatása szerint a hazai köztudatban a „tüdőszűrés” egy mellkasröntgent takar, azonban ennek a vizsgálatnak az a hátránya, hogy nem lehet kimutatni vele azokat a korai tüdődaganatokat, amiket van értelme megműteni. Ami rákként látszik a mellkasröntgenen, az valószínűleg már olyan előrehaladott stádiumú daganat, hogy már nem lehet műteni, azaz nem lehet ténylegesen meggyógyítani a beteget. Ilyen esetekben általában csak valamilyen kemo- vagy sugárterápiát tudnak felkínálni a betegnek, amellyel az életminőség vagy az élethossz javítható, de tényleges gyógyulás nem várható. Az amerikai, majd európai nagy létszámú kutatások bebizonyították, hogy azok az erős dohányos- és egyéb okból tüdőrákra nézve magas rizikójú páciensek, akiket évente alacsony dózisú CT-vel szűrtek, sokkal kisebb eséllyel haltak meg tüdőrák miatt, mint akiket mellkasröntgennel vizsgáltak évente. Az alacsony dózisú tüdő-CT bizonyítottan életet ment, azáltal, hogy segítségével meg lehet találni a korai stádiumú és jól kezelhető tüdőrákokat.

Mindezek kapcsán Székely András felhívta a figyelmet arra, hogy a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Radiológia Osztálya is csatlakozott a HUNCHEST II. alacsony dózisú országos tüdőszűrő programhoz. A HUNCHEST II.-nek az a célja, hogy ezt a már bizonyított szűrőmódszert népszerűsítse a lakosság körében, sőt az orvosok körében is, mivel sok háziorvos vagy tüdőgyógyász sem tudja, hogy ez a vizsgálati módszer miért jó, és hol érhető el. Cél az is, hogy amikor – néhány éven belül – ez egy Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott szűrőmódszer lesz, addigra már a vidéki betegek is tudják, hogy például melyik telefonszámon jelentkeznek, vagy, hogy ki az a szakember (például tüdőgyógyász vagy mellkas sebész), akihez fordulhatnak, ha netalán elváltozást fedeznek fel a tüdejükben.

A szakember az alacsony dózisú mellkas CT-vizsgálat során a pácienst érő sugárdózisról is tájékoztatott. Ha a számokat nézzük, egy átlagos mellkasröntgen 0,1 millisievert (mSv) sugárzást okoz a páciensnek (ez annyi, mint egy 3 órás repülőút során az utazót érő környezeti sugárzás dózisa), míg egy úgynevezett diagnosztikus CT-vizsgálat során, ami során kontrasztanyagot is kap a beteg, a dózis kb. 5–7 mSv. Egy alacsony dózisú mellkas CT-vizsgálat a Kenézy Kórházban testalkattól függően 0,5-2 mSv sugárdózissal is elvégezhető.

Önkéntes és ingyenes

A HUNCHEST II.-höz a Kenézyn kívül az ország 9 másik kórháza is csatlakozott. A programra június végéig lehet jelentkezni, s országosan 3 ezer beteg (tehát kórházanként 300 beteg) vizsgálatát finanszírozza a NEAK. A Napló megkérdezte Székely Andrástól azt is, hogy kiknek ajánlják ezt a vizsgáló módszert. A radiológus elmondta: a szűrővizsgálatra azokat az 55 és 75 év közötti, erős dohányosokat várják, akik legalább napi egy csomag cigarettát elszívtak az elmúlt 25 évben. Ha korábban erős dohányosok voltak, de ma már nem dohányoznak, akkor is alkalmasak lehetnek a szűrővizsgálatra, hogyha a leszokás az elmúlt 10 éven belül történt meg.

Kizáró ok az, ha a páciensnek az elmúlt 2 évben volt mellkas CT-je, valamint az is, ha tüdőráknak bármilyen jelét mutatja, például indokolatlan fogyása, véres köpete, nehézlégzése jelentkezett. Erre a szűrésre orvosi beutaló nem szükséges, a vizsgálat ingyenes, és önkéntes alapon zajlik! Az érdeklődőknek a +36-52-511-839 információs telefonszámot kell hívniuk, vagy pedig a [email protected] e-mailcímen is kérhetnek időpontot. A CT-vizsgálat maga csupán néhány percet vesz igénybe, és sok esetben le sem kell vetkőzni hozzá. Nincs szükség kontrasztanyagra, és a képek azonnal rendelkezésére állnak a radiológusnak. A leletért azonban néhány nap múlva mehetnek vissza a páciensek, ugyanis a vizsgálati képanyagot kettős (számítógépes és szakorvosi) leletezéssel értékelik. Minden páciens teljes leletet kap, úgy, hogy a képeken látható más szervekről (a mellkasi régión belül például a szívről, emlőről és a csontokról) is nyilatkoznak.

VA