Megyénkben is szárnyal a tavaszi madárvilág

Vándormadarainkat minden évben megcsodálhatjuk, azonban a jelenlegi körülmények miatt idén sokan nem lehetnek szemtanúi a vonulásnak. Ecsedi Zoltán madarász, a Hortobágyi Környezetvédelmi Egyesület vezetője úgy véli, hogy nincs ok a csüggedésre, hiszen azok a madarak, amelyek most jelen vannak a környéken néhány hónap múlva (őszi madárvonulás) visszatérnek kevésbé színes tollruhában.

A madarász azt tanácsolja, hogy az elkövetkezendő hetekben fektessünk nagy hangsúlyt tavaszi madaraink élőhelyeire, akár otthon is alakítsunk ki madárbarát környezetet!

– Rendkívül aszályos idő van a Hortobágyon, alig van csapadékvíz, ami megállt a laposokban, ezért a madarak is olyan helyen gyülekeznek, ahol a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai, illetve a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület tagjai valamiféle mesterséges árasztást, elöntést hoztak létre. Természetesen a pusztán túl is van „élet”: balmazújvárosi Nagy-szik, Kunkápolnási-mocsár, Nagyvókonya – ezeken a helyeken hatalmas madármozgás figyelhető meg, főleg partimadarak érkeznek, amelyek a gázlómadarakhoz tartoznak, a lábuk magassága és a csőrük hosszúsága szerint táplálkoznak a különböző mélységű vizekben: gulipán, gólyatöcs, bíbic, piroslábú cankó, nagy goda. Legnagyobb számban most a pajzsos cankók gyülekeznek, több tízezer példány vonul át az afrikai telelőhelyekről Szibéria irányába, ahol fészkelnek. A nagy goda is hasonló viselkedést tanúsít, nem igazán fészkelnek nálunk, csak átvonulnak, idén több tízezer jelent meg a hortobágyi halastavak környékén, néhány itt maradhat, ha a vizes állapot javulni fog – mondta el a Naplónak.

Gulipánok, rétisasok

Mivel a mezőgazdasági területek teljesen szárazok – ahol egyébként a bíbicek fészkelni szoktak – mind a hortobágyi pusztákra rak fészket, hatalmas számban telepedtek meg a gyepeken, ahol már a legelő állatok is jelen vannak. A madarásztól emellett azt is megtudhattuk, hogy a polgári halastavakon és a balmazújvárosi Nagy-sziken gulipán (tipikus alföldi szikes tavakhoz köthető madár, fekete-fehér színű, jellegzetesen felfelé hajlik a csőre, és kék színű a lába) telepek alakulnak ki.

– Megérkeztek a kanalasgémek is a fészkelőhelyekre, a hortobágyi halastavak nádasában költenek, de a sekély vizekben kutatnak apró halak és békalárvák után. Északi vendégek, a kacsák és a libák többsége elindult a szibériai utak felé, egy-egy lemaradó csapat még itt tanyázik az alkalmas élőhelyeken. Azon rétisasok többsége is elment már északra, akik itt telelnek a Hortobágyon, de egy-egy Szibériában költő vándorsólyom még itt időzik, majd a partimadarakat „követi” Szibériáig, ahol majd a fátlan vidékeken költ – ismertette.

– A mostani, nem mindennapi helyzetben is szerencséseknek mondhatjuk magunkat, hiszen egy-egy egészségügyi séta, kerékpározás során több város szélén gyönyörködhetünk a tavaszi madarainkban – fűzte hozzá.

A madarak védelme

A madarász úgy véli, a hétköznapi emberek is sokat tudnak tenni azért, hogy a madarak számára megfelelő körülmények legyenek biztosítva. A gazdálkodók figyelmét arra hívja fel, hogy a legelőterületekről ne csapolják le a vizet, próbálják inkább visszatartani, akár csapadékvizet árasztani. A kertekben élő embereket pedig arra sarkalja, hogy alakítsanak ki kisebb tavakat, bokrokat telepítsenek.

„A madarak védelme nagyon fontos, sokat tehetünk már azzal is, ha odúkat helyezünk a fákra, esetleg nagyobb bokrokra. Eresz alá, tornác tetejére ugyanúgy felhelyezhetünk odúkat, valamint a kertekben különböző kerti itatókat is létrehozhatunk”

– mondta végül a szakember.

Nagy Emese