Profi segítség, aki a legjobb önmagunkat hozza ki belőlünk

A coach fejlesztő segítő; nem tanácsadó, nem pszichológus vagy párterapeuta, nem mondja meg, mit tegyünk, hanem ha elakadunk egy élethelyzetben, akkor segít rávezetni a megoldásra – foglalta össze a szakma lényegét kérésünkre Papszt Kriszta coach. Többféle coach van; pénzügyi, párkapcsolati, life coach (életvezetési), karrier, továbbá executive coach, aki vezető pozícióban lévőket támogat, de van business coach is, aki egész szervezeteket (jellemzően cégeket) segít.

– Nem lélekgyógyász, ha valakinek mentális problémája van, akkor pszichológushoz kell fordulnia! – hangsúlyozta a szakember. – Épp az különbözteti meg a pszichológustól, hogy nem a múlttal foglalkozik, nem traumákat próbál feloldani, hanem a jelen helyzet értékelésében segít és a jövőbe vezet. Lényegében, amikor valaki egy életterületen elakad, és nem tudja, hogyan tovább, akkor fordul coach-hoz, aki abban támogatja ügyfelét, hogy az a saját bensőjéből dolgozva, maga végezze el a munkát – részletezte Papszt Kriszta.

„A coach azzal dolgozik, ami az ügyfélben van, a jobb önmagát hozza ki belőle, segít a teljesítménye útjában álló akadályokat elhárítani.”

Kitűzött cél

– Az ügyféllel egy adott cél érdekében dolgozunk. Az első találkozáskor kijelöljük, hogy mi ez a cél, például bizonyos összeget meg akar takarítani, vagy vállalkozóvá szeretne válni. Míg a pszichoterápia akár évekig tarthat, a coaching általában néhány alkalom, addig szól, míg a célt el nem értük. Extrém esetekben, egyszerű ügyekben, főleg ha valaki már dolgozott coach-csal, akár egyetlen találkozás, netán egy telefonbeszélgetés is elég lehet – magyarázta Papszt Kriszta.

Arról is beszélt, hogy a coach tevékenység a sportból jött. Egy amerikai teniszedzőtől, Tim Gallway-től ered, aki 1975-ben megjelent, Tenisz mint belső játszma című könyvében arról írt, hogy az elakadás a fejünkben van, az ott lévő gátat kell lebontani. A nyolcvanas években került az üzleti világba, Kelet-Európában (így hazánkban is) pedig a rendszerváltás után jelent meg. Mostanában szinte divat lett, sokan mondják coach-nak magukat, de egy idén hatályba lépett törvénymódosítás (a köznyelvben „kuruzslótörvény”) végzettséghez köti ezt a tevékenységet.

– Alapvető, hogy a coach csak azon ritka esetekben ad tanácsot, ha az ügyfele kimondottan kéri ezt. Sokkal inkább kérdésekkel segít, rávezet a megoldásra. Fölméri a kliens helyzetét, képességeit, kérdez és meghallgat. Ez egy tanulási folyamat, aminek a végén megvan az ügyfél sikerélménye, hogy ő csinálta meg, ő érte el a célt – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy mindezt a megfelelő önismeretre lehet építeni.

Külső szemmel

Elmondta, a coach külső szemmel néz a hozzá forduló személy problémájára, ellentétben azzal, mintha egy barátjának beszélt volna róla. A coach érzelmileg teljesen kívül van az adott élethelyzeten, új nézőpontból közelíti meg. Ha pedig párkapcsolatban próbál segíteni, akkor lényegében moderátorként viselkedik.

– Én elsősorban pénzügyi területen dolgozok, engem gyakran keresnek meg olyan emberek, akik vállalkozóvá akarnak válni, de félnek ezt meglépni; vagy nem tudnak bánni a pénzzel, megtakarítani szeretnének.

„Tapasztalataim szerint senki sem reménytelen eset, de csak akkor érhet célt, ha maga tesz érte, nem csak a külső segítséget várja!”

– osztotta meg Papszt Kriszta.

– Amikor dolgozunk az ügyfél által hozott témán, akkor a középpontban az ő erőforrásainak, értékeinek, lehetőségeinek a kiaknázása, felszínre hozása áll. Nem keressük az okot, nem kutatjuk a hátteret, figyelmünket a jövőn tartjuk. Az ügyfél ennek során megfogalmazza a legreményteljesebb megoldást, annak pozitív kihatásait. A megoldásorientált megközelítés segít mozgósítani a már meglévő mintákat, tapasztalatokat. Ezzel a módszerrel akár egy-két alkalom is eredményre vezet, de az átlag inkább hat-nyolc. Nálam jellemző, hogy valaki havonta egyszer eljön fél éven át, és átnézzük a pénzügyeit, ez egyfajta mentorálás. Az ügyfelek a munka végeztével gyakran arról számolnak be, hogy más területen is sokkal tudatosabbakká váltak, jobban odafigyelnek – mondta. Szerinte sikertelenség akkor fordul elő, ha a kliens nem tartja be a saját magának szabott kereteket, vagy egyszerűen feladja. Az sem vezethet eredményre, ha csak azzal foglalkozik, hogy a problémáiért hibáztasson valakit.

Személyes találkozás

Ahhoz, hogy valaki coach legyen, megfelelő képzettség kell, többek közt pszichológiai ismeretekkel. Élettapasztalat, empátia is szükséges, valamint strukturált működés, vagyis fel kell mérni, hova tart a folyamat, és azt mederben tartani, ahogyan az üléseken a beszélgetéseket is. A coach-nak jól kell tudnia kérdezni és hallgatnia is – sorolta a szakember.

A coaching költségeiről elárulta: általánosságban egy-másfél óra egy találkozó, ami nyolc-tizenkét-tizenötezer forintba is kerülhet. Ennél jóval drágábbak a business-coaching folyamatok, amelynek célja, hogy a vállalat tulajdonosait, illetve menedzsereit abban támogassa, hogy a napi feladatokon túl lássák a „nagy képet”, fejlesszék beosztottaikat, magasabb szintű szolgáltatást nyújtsanak ügyfeleiknek, és mindenekelőtt, egyensúlyt tudjanak teremteni a magánélet és a munkájuk, munkahelyük között. Ebben a formában a business coach elsősorban a vállalkozás építésében, átszervezésében, stratégiai tervezésben, szervezeti változások bevezetésében nyújt támogatást.

– A személyes találkozás a legjobb, hiszen itt megfigyelhető a testtartás, a gesztusok, de szükség esetén persze működik távban, telefonon, videochaten át, nekem ily módon vannak ügyfeleim külföldről is – zárta.

Szőke Tímea