Felkészülhetünk az új intézkedésekre lelkileg?

A koronavírust bármennyire is szeretnénk elfelejteni, a mai napig központi téma. Többen már a második hullámról beszélnek, ezért felkereste lapunk Sándor Alexandra Valéria életviteli tanácsadót, akitől a következőket kérdeztük: az idősebb korosztály lelkiekben, hogyan készülhet fel az esetleges újbóli hullámra? Hogyan győzhetik le félelmeiket? – A tavaszi helyzet annak ellenére is sokkhatást jelentett, hogy a nemzetközi hírek alapján nálunk is várhatóak voltak a korlátozó intézkedések. Az addigi napi rutin felborulása, a napirendbe és a mindennapi szokásokba való külső beavatkozás, illetve az élettér beszűkülése még akkor is stresszhelyzetet eredményez, ha az érintettek tisztában vannak vele, hogy a változások az ő érdeküket szolgálják. Mivel a biztonságérzet egyik alapköve az állandóság, így a szokásokból való kizökkenés esetén bármilyen életkorban természetes reakció a félelemérzet. Különösen igaz ez az idősebb korosztályra, akik jellemzően évtizedek óta jól bevált szokások szerint élnek. A társas kapcsolatok hiánya is őket sújtja a leginkább, emiatt fokozott veszélyt jelenthet a mentális egészségükre, ha adott esetben nem találkozhatnak a szeretteikkel – taglalta elöljáróban a Naplónak.

Depressziós tünetek

A szakember hangsúlyozta, a stressz és a félelem legjobb ellenszere, ha legalább magunkban megfogalmazzuk, mi az, ami feszültséget kelt bennünk, mi az, amitől félünk. Ha sikerül „nevet adni” a negatív érzéseknek, máris jelentős lépést tettünk a megoldás felé. – Jó, ha erről van is kivel beszélgetni: méghozzá olyan emberrel, aki vagy szeretettel és további aggodalomkeltés nélkül hallgat meg, vagy pedig szakemberrel. Szélsőségesen negatív gondolatok, depressziós tünetek esetén mindenképpen érdemes pszichológushoz fordulni. Fontos tudni, hogy nem muszáj együtt élni a félelemmel, bátran lehet segítséget kérni. Az érzelmek felismerése és feldolgozása tehát a kulcs az elfojtással szemben, ami sajnos rendkívül hátrányosan hat a testi-lelki egészségre – ismertette.

Hálanapló vezetése

Mivel az esetszámok növekedésével párhuzamosan a hírekben is egyre nagyobb teret kap a koronavírus-járvány, elkerülhetetlen, hogy napi szinten beszédtéma legyen. Az életviteli tanácsadó úgy véli, semmi baj nincs azzal, ha erre terelődik a szó – elvégre olyan dolog, ami a társadalom egészét érinti –, ám érdemes szem előtt tartani, hogy az életnek ettől függetlenül van egy „napos oldala” is! – Ennek a felismerését és tudatosítását segítheti a hálanapló vezetése, ahová mindennap le lehet írni, miért vagyunk hálásak. Egy kellemes séta, egy finom ebéd, egy mély beszélgetés, az unoka élőben vagy fotón-videón látott mosolya mind olyasmi, ami – bármi is történjék éppen a nagyvilágban – hálával tölt el. Egymás között is érdemes hangsúlyt fektetni arra, hogy egy-egy beszélgetés során a pozitív témák legyenek túlsúlyban.

Ez pedig csak akkor valósulhat meg, ha tényleg észrevesszük, mi az, ami szép és jó, amiért hálásak lehetünk. A lényeg az élet napos és árnyékos oldala közötti egyensúly: az idősebb korosztályhoz tartozóknak különösen fontos, hogy a negatív gondolatok és érzések mellett a pozitívak is tudatosuljanak, kimondásra kerüljenek – adta tanácsul végezetül az idősebbeknek.

Gyógyír az elfogadás

A testi és a mentális egészség megőrzése is egyaránt kulcskérdés. Sándor Alexandra Valéria felhívta a figyelmet az aktív életvitelre: jó, ha a négy fal között is sikerül módot találni a fizikai állapotnak megfelelő mozgásra, ami jótékonyan hat a mozgásszervrendszerre és a vérkeringésre is. – Bármilyen meglévő probléma esetén gyógytornász tud a megfelelő gyakorlatsor összeállításában segíteni, akinek azonban nincs olyan diagnózisa, ami befolyásolná a mozgást, akár az internetről is válogathat enyhébb intenzitású tornavideókat. A szabadidő eltöltésére gyakorlatilag bármilyen tevékenység tökéletes, ami az izmokat vagy az agyat „megmozgatja”. Az olvasás, a rejtvényfejtés, a kézimunka vagy a kertészkedés mind ideális, a bátrabbak pedig belevághatnak, hogy könyvek és az internet segítségével megtanuljanak valami olyasmit, amit mindig is szerettek volna. Bármilyen életkorban lehetséges az új ismeretek elsajátítása, ha a szándék megvan: ebben bátran lehet a fiatalabb generáció segítségét kérni, akik abban nőttek fel, hogy bármit rövid idő alatt megtalálnak az interneten – ajánlott előzetesen néhány szabadidős tevékenységet.

Kevesen toleránsak

A szakértő szerint személyiségtípustól és élethelyzettől függ, kit mennyire visel meg, hogy a koronavírus-járvány megjelenése óta sok tekintetben nem tudunk hosszú távra tervezni. – Maga a bizonytalanság viszont olyan szituációt teremt, amit hosszú távon valóban csak kevesen tudnak jól tolerálni. A külső tényezők miatti bizonytalanság egyik ellenszere, ha olyan terveket szövögetünk, amelyeknek a megvalósulása nem az érintett tényezőktől függ. Elvégre vannak olyan kisebb-nagyobb célok is, amiket akkor is meg tudunk valósítani, ha „piros hó esik”. Ilyen lehet például egy új ételrecept elsajátítása, a napi mozgás- vagy olvasáspenzum teljesítése, a hálanapló rendszeres vezetése, vagy akár az orvos utasításainak precíz betartása. A bizonytalanságra való másik gyógyír az elfogadás, ami nagyjából úgy néz ki, hogy „nagyon szeretném ezt vagy azt csinálni, de most éppen nem tud megvalósulni, ami rosszulesik és fáj, igyekszem rajta túllépni”.

Nagy Emese