Hű társ lehet egy törpenyuszi

A törpenyulak tartása rendkívül egyszerű, a gyermekes családok is ezért szeretik. – Ezek az állatok csendesek, nincs velük sok gond, nem betegesek, amennyiben jól vannak tartva – osztotta meg lapunkkal Török Anna törpenyúltenyésztő. – A mi esetünkben a szülők teljesen szabadon élnek az óriási udvarunkon, ahol nincsenek elkerítve, nem áll rendelkezésükre kifutó, hanem az egész kertet a saját birodalmukként kezelhetik. A kicsiket ketrecbe szoktatjuk, mivel a legtöbb ember mégiscsak panellakásba vesz egy nyuszit, de aki házba viszi, az is nyilván ketrecben fogja tartani. Elengedhetetlen, hogy kiskoruktól kezdve kézhez legyenek szoktatva, mert ha ez nem történik meg, barátságtalanok lesznek, és félni fognak – folytatta.

– Egy törpenyuszi esetében fontos, hogy kellő időben megismertessük vele a nyuszi-WC-t, tehát szobatiszták legyenek, mire a gazdájukhoz kerülnek. Az etetésüket illetően egész nap van előttük étel, nem porciózzuk ki adagokra. Az a tapasztalatunk, hogy így lesznek nyugodtak, mivel köztudottan rágcsálók, muszáj, hogy rágjanak, ezért egész nap van előttük táp, széna és víz – tette hozzá.

A törpenyulak nagyon alkalmazkodó állatok. – A ketrecben tartott példányok, akiket sosem engednek ki, szintén meg tudják élni ugyanazt a kort, mint egy szabadon tartott egyed. Számukra annyi a fontos, hogy szeressék és etessék őket, jó körülmények között és tisztán tartva – fejtette ki Török Anna.

Szeressük és etessük

– A mozgásigényükre vonatkozóan nem tudok róla, hogy létezne bármilyen állatorvosi ajánlás vagy statisztika, viszont roppant hálásak, ha valaki kiengedi őket a ketrecből, és szaladgálhatnak a szobában. Napi pár perctől is boldogok, ha több órát kint tölthetnek, még inkább, de ahhoz alkalmazkodnak, ami a család napi ritmusa – részletezte.

– Egy ketrecen belül ajánlott számukra elhelyezni a kötelező enni- és innivalón kívül egy sarok-WC-t, hogy ne kelljen az egész helyet takarítani. Praktikus lehet egy külső szénatartó, mert így nem tapossák le, valamint ha ketrecen belülre helyezzük, azonnal rápisilnek, -ürítenek és -fekszenek. Ezután már nem eszik meg, ha mégis, akkor betegség léphet fel. Továbbá a törpenyuszik szeretik, ha kialakítunk nekik egy búvóhelyet, ahová lepihenhetnek – fűzte hozzá.

Vámosi Kira