Depresszió, szorongás, félelem: élet az online bántalmazás árnyékában

Az elmúlt időszakban nagyon sok közismert személy szólalt fel az online bántalmazás témájában. Többen arra panaszkodtak, hogy az emberek egyre agresszívabban nyilvánulnak meg az interneten, és sokszor nem odaillően fogalmaznak. Érdeklődésünkre Sándor Alexandra Valéria kommunikációs és médiaszakértő többek között elmondta,

a bántalmazásnak több formája is létezik: fizikai, érzelmi, szexuális vagy akár gazdasági. Az online térben többnyire érzelmi bántalmazás zajlik, amelynek adott esetben szexuális töltete is lehet.

Jogszabályi megfogalmazás alapján a cyberbullying, vagyis az online bántalmazás vagy internetes zaklatás „olyan cselekvéseket takar, amelyek infokommunikációs technológiákat használnak szándékos, ismételt és ellenséges viselkedéssel egybekötve, melyeket egyének vagy csoportok követnek el, amelyek arra irányulnak, hogy másokat bántalmazzanak” – írja a Wikipédia. – Az említett kategóriába esik tehát az összes olyan online formában közölt üzenet, amely a címzett megfélemlítésére, irányítására, manipulálására, becsmérlésére, megalázására vagy szavahihetetlenné tételére irányul. Sajnos szándékos és általában ismétlődő cselekvésről van szó, melynek része lehet akár az áldozat képmásával vagy bármilyen személyes adatával történő visszaélés, a felhasználói fiókjába való jogosulatlan belépés, illetve a kirekesztés is az internetes közösségből – fogalmazott a Naplónak.

Az online bántalmazás azért különösen veszélyes, mert a személyes bántalmazás negatív következményein túl másfajta problémák is felmerülnek. Az egyik például az anonimitás kérdése: akár idegen vagy közeli ismerős is lehet a zaklató úgy, hogy az áldozat nem tudja, kiről van szó. Márpedig az emberek hajlamosabbak lehetnek még kegyetlenebb üzeneteket megfogalmazni arctalanul. A másik probléma az esetleges maradandóság, mivel a közzétett sértő tartalmakat nem minden esetben könnyű eltávolítani az online térből. Ebből adódik a harmadik nehézség, a nyilvánosság: a bántó, lejárató üzenetek vagy bejegyzések igen rövid idő alatt nagyobb közönséghez is eljuthatnak. És végül ott az állandóság problémaköre, hiszen az online tértől nagyon nehéz úgy elszakadni, hogy az áldozat teljesen megszakíthassa a kapcsolatot a bántalmazóval, és egyáltalán ne találkozzon az üzeneteivel vagy a bántó tevékenységével – mondta.

Fenyegető tartalmú

A szakember kiemelte, sajnos bárki lehet áldozat. Az ismert emberek a rájuk irányuló nagyobb figyelem miatt eleve nagyobb veszélynek vannak kitéve, de nem szabad megfeledkeznünk azokról az áldozatokról sem, akik egyáltalán nincsenek reflektorfényben – már csak azért sem, mert gyakran szégyellik, hogy célponttá váltak, és saját magukban keresik a hibát. – Az internetes bántalmazás állhat például bántó, fenyegető vagy kéretlen szexuális tartalmú üzenetek küldéséből, valótlanságok és pletykák online terjesztéséből, titkok közzétételéből, vagy akár „kamuprofil” létrehozásából is az áldozat nevében. Paradox módon az is előfordulhat, hogy az elszenvedője nincs is jelen a közösségi oldalakon, csak a bántalmazó hoz létre profilt a nevében, és ő erről csak később értesül – fűzte hozzá.

A gyerekek és a tinédzserek különösen nagy veszélyben vannak. A szakértő kitért arra, hogy a legtöbb közösségi oldalon a tizenhárom év ugyan a felhasználói fiók létrehozásának alsó korhatára, de sokan valótlan születési dátum megadásával kijátsszák ezt – jobb esetben a szülők tudtával, az ő felügyeletük mellett. – Tudjuk, hogy kiskamaszkortól kezdve olyan testi-lelki változások játszódnak le, melyek különösen fogékonnyá és érzékennyé tehetnek a külső hatásokra. Fontos időszak ez az identitás kialakulásának, formálódásának szempontjából. A gyerekek és a fiatalok ilyenkor kezdik el keresni a választ a „ki vagyok én?” kérdésre, így különösen lesújtó lehet számukra, ha bántó visszajelzést kapnak.

„Az online bántalmazás ilyenkor az iskolai bántalmazás kiterjesztett, immáron helytől és időtől független, nyilvánosabb formája lehet.”

Az idősek is fokozott veszélynek vannak kitéve, ám ők elsősorban egy másik fajta cyberbullying szempontjából: előfordulhat, hogy visszaélnek az adataikkal, amiket jóhiszeműen adnak meg a csalóknak – mondta.

Ne töröljük, bizonyíték lehet!

Az internetes bántalmazás – minden egyéb fajta bántalmazáshoz hasonlóan – óriási érzelmi terhet ró az áldozatra. Sándor Alexandra Valéria kifejtette, hogy ennek eredményeként önértékelési zavar, szorongás, állandósult félelem vagy akár depresszió is kialakulhat.

– A gyermek hirtelen negatív hangulatváltozása, szokatlan hallgatagsága, a telefon- vagy számítógép-használat után megfigyelhető rosszkedve, illetve a tanulmányi eredményének romlása mind intő jel lehet. Sajnos pszichoszomatikus eredetű testi tünetek is jelentkezhetnek. Megelőzés és segítségnyújtás szempontjából is az a legjobb, ha a szülő olyan bizalmi viszonyt alakít ki a gyermekével, hogy ne legyen tabu a kellemetlen, „ciki” dolgok megbeszélése, egymással való megosztása. Jó tanács, hogy a gyermek ne válaszoljon a bántó üzenetekre, ne továbbítsa azokat a szülőn kívül senkinek, és ne is törölje – később ugyanis bizonyítékul szolgálhatnak. Érdemes letiltani a bántalmazót, illetve feljegyezni a támadás idejét és jellegét, lehetőség szerint képernyőfelvételek készítésével – nyilatkozta lapunknak.

Közösségi oldalon történt bántalmazás esetén érdemes a megfelelő menüpontban jelenteni az üzenetet vagy a bejegyzést. Mivel az online zaklatás bűncselekmény, ezért javasolt rendőrségi feljelentést tenni, iskolán belüli elkövető esetén pedig az illetékes pedagógusokat (például az osztályfőnököt) is értesíteni. A biztonságosan őrzött, összetett jelszavak sokat segíthetnek bizonyos típusú támadások ellen, mint ahogyan az is, ha a gyermek tisztában van vele: nem érdemes olyan képeket, videókat küldenie magáról senkinek, ami kellemetlen lenne, ha a címzetten kívül másokhoz is eljutna. A legfiatalabbak esetében természetesen a szigorú tartalmi és időbeli keretek közé szorított internethasználat lenne ideális, ám ennek a megvalósítása manapság már jelentős nehézségekbe ütközik – mondta.

Elhisszük, hogy jogos a kritizáló hangnem

Az interneten sokszor már nemcsak kritikát fogalmaznak meg egymással szemben a felhasználók, hanem igencsak bántó üzeneteket küldenek a másiknak – ez milyen hatással lehet-e a sértett életére? – A legnagyobb veszély ilyenkor, hogy az áldozat maga is elhiheti a bántó üzenetek tartalmát, a sértegetések jogosságát. Sőt, az is előfordulhat, hogy ez a fajta azonosulás tudat alatt megy végbe, tehát azt gondolja, hogy nem hiszi el, ugyanakkor mégis szöget üt a fejében, hogy „talán mégis olyan vagyok”, „talán megérdemlem”. A zaklatás sajnos növeli a szorongásos zavarok és a depresszió kialakulásának veszélyét, testi panaszok is jelentkezhetnek – a diagnózis felállítása és a kezelés minden esetben szakember feladata.

Tagadhatatlanul hatással lehet a személyiségre is, ám ennek a mértéke egyéntől és helyzettől függ. Fontos tudni: egy ember soha, semmilyen körülmények között nem érdemli meg, hogy szavakkal vagy tettekkel bántsák! A bántalmazás semmilyen jellegű kapcsolatnak nem „természetes” velejárója – mondta Sándor Alexandra Valéria.

Nagy Emese

Kamuprofilok mögött a bántalmazók

A közösségi média felhasználóinak többsége górcső alá vette a celebeket: figyelik a mindennapjaikat, éppen mit csinálnak, mit esznek a hírességek. Azt gondolnánk, számukra fenékig tejfel az élet, azonban ezt Bíró Evelin, debreceni származású fiatal nő cáfolja: ugyanúgy kap ő is bántó üzeneteket, mint a nem felkapott, hétköznapi emberek.

– Természetesen kaptam már olyan üzeneteket, amelyek bántó céllal születtek. Szerencsére nem sokat, de az a néhány is meg tud viselni. Általában nem valós profilokról érkeznek, egyetlen céljuk van: fájdalmat okozni az adott személynek. Mindig azt mondom, jól kezelem ezeket a megnyilvánulásokat mindaddig, amíg nem a belső tulajdonságaimat, illetve nem az életben elért céljaimat kérdőjelezik meg. Amit elértem, azért keményen megdolgoztam. Sokan csak azt tudják rólam, amit a tévében vagy éppen a közösségi oldalaimon látnak, a magánéletemmel, valamint a „civil” foglalkozásommal nincsenek tisztában – nyilatkozta a Naplónak.

A cívisvárosi gyökereire büszke nő elmondta, hiába próbálja figyelmen kívül hagyni a bántó szavakat, azok sikeresen célba érnek, és napokig gondolkodik: miért bántják? – Sajnos sokan unatkoznak, vagy nem elégedettek magukkal, az életükkel, a véleményüket sem merik teljes mértékben felvállalni, hiszen hamis profilok mögé bújnak. Az ismertebb emberek talán jobban ki vannak téve az online bántalmazásnak, a szélsőséges véleményeknek, ezért is kell kezelnünk őket. Az igazságtalan bántást nehezen viselem, a negatív kritikával nincs problémám. Mindig azt remélem, hogy a bántalmazó emberek is megtalálják az életben a boldogságot, és nem csak mások szidalmazása szerez majd nekik örömet. Hiszem, hogy a pozitív gondolkodás kihatással van az életünkre, és ha kedvesen viselkedünk másokkal, ugyanazt kapjuk majd vissza – mondta.