Igyekszünk visszatérni a szokásos életünkbe

A koronavírus elleni vakcina felhasználása a lakosság tömeges oltására várhatóan ebben az évben elkezdődhet. A védőoltásra – mely önkéntes és ingyenes lesz – a vakcinainfo.gov.hu oldalon lehet regisztrálni. Ezt már több mint egymillióan meg is tették.

„Általánosságban véve mindenkinek ajánlott a védőoltás. Teljesen függetlenül attól, hogy átestek-e, illetve hányszor estek már át a vírusfertőzésen”

– mondta el a Naplónak Várkonyi István, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Infektológiai Klinika megbízott igazgatója, a Járvány­ügyi Ellátó Központ vezetője. Arra is kitért: habár többen bizalmatlanok a vakcina iránt, az teljesen biztonságos, hiszen a gyors fejlesztés nem ment a minőség rovására.

Ön a megyében elsőként kapta meg a koronavírus elleni védőoltást. Miért volt az ön számára egyértelmű, hogy ezt be kell adatni?

A vakcina beadásának két fontos üzenete volt. Az első és a legfontosabb, hogy csak a védőoltások vetnek véget ennek a járványnak. A másik pedig egy személyes példamutatás az egészségügyi dolgozók, a lakosság irányába, hiszen nagyon sok mindent lehet olvasni és hallani arról, hogy egyáltalán be kell-e adatni. Teszem hozzá, nem szakmai fórumokról jönnek ezek a hírek!

Nagyon fontos leszögezni: számunkra nem lehet kérdés az, hogy akinek beadható, az kapja meg. Védőoltás kell minden magyar állampolgárnak ahhoz, hogy véget vessünk a járványnak.

A jelenlegi tudásunk szerint a védőoltáson kívül nincs más alternatívája a járvány megállításának, legyőzésének.

Így van! A védőoltás és a közösségi korlátozó intézkedések, ez a kettő együttesen az, ami megállítja a járványt.

Kiknek kifejezetten ajánlott, és kiknek nem ajánlott a védőoltás, illetve akik átestek már ezen a betegségen, ők is oltassák be magukat?

Általánosságban véve mindenkinek ajánlott a védőoltás. Teljesen függetlenül attól, hogy átestek-e, illetve hányszor estek már át a vírusfertőzésen. Ebben a csoportban azonban óvatosság szükséges, ami azt jelenti, hogy a tünetek megjelenésétől számított minimálisan egy hónapnak el kell telnie ahhoz, hogy meggyógyuljon a beteg. Részben védettek is lehetnek sokan rövidebb ideig, emiatt is hátrébb soroljuk őket az oltási tervben, jelenleg 3-6 hónap a hatósági kérés. Nincs olyan csoportja a lakosságnak, aminek ne lenne javasolt a védőoltás. Az, hogy annak beadása mikor történik, az egy másik kérdés, hiszen annak nagyon sokféle vetülete van, hogy milyen csoportok kerülnek előtérbe, és kik azok, akiknek bizonyos okok miatt később javasoljuk az oltást. De általános ellenjavallata magának az oltásnak nincs. Nyilván kivételek azok a heveny betegségek, amelyek az oltás halasztását írják elő, ilyen például egy akut lázas megbetegedés. Ez is azonban csak időben tolja el az oltást. Vannak azonban csoportok, amelyek veszélyeztetettebbek a fertőzés szempontjából, őket azért kell előrevenni az oltási sorrendben. A súlyosan allergiás betegek köre megint teljesen más kérdés. A súlyos betegség alatt azt értem, hogy allergiájuk miatt intenzív osztályos vagy sürgősségi kórházi kezelésen vannak már túl. Az ő számuk azonban elenyésző, nem éri el a lakosság ezrelékes nagyságrendjét sem. Ők csak olyan helyen kaphatják a védőoltást, ahol az esetleges beavatkozásra minden a rendelkezésre áll. Ezt a lakosságréteget nyilván később oltjuk be, de lehet, hogy be sem kell oltanunk, hiszen addigra annyian megkapják már a védőoltást, hogy őket a nyájimmunitás, közösségi immunitás védi meg. A jól beállított, szokványos és gyakori ételallergiások, légúti allergiások természetesen olthatók, ugyanúgy a súlyos immunhiányos betegeknek is csak előnyük származik a védőoltásból, mint ahogy az időseknek is. Összegezve: nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy bárkinek adható a koronavírus-fertőzés elleni védőoltás, de az időrendi sorrendet tartanunk kell.

A vakcina mennyi ideig védhet a betegségtől?

Ahány védőoltás, ahány technológia és ahány alkalmazási módszer, úgy változhat a hatásosság időtartama. Az egy biológiai tény, hogy az antitestek, az ellenanyagok a szervezetben megvannak, és nem bomlanak le 3-6 hónapig. Ez az egyik alapja annak, hogy ha valaki kigyógyul egy betegségből, akkor ellene átlagosan fél évig védett. De a védettség időtartamát a betegség és annak védőoltása válogatja, hiszen vannak olyan védőoltások, amelyek a baktériumok ellen hatnak, és a hatásmechanizmusuk okán 3-5 vagy 5-10 évig is védettséget nyújtanak. A SARS-CoV-2 vírus ellen az első oltottak körülbelül fél éve kapták meg az első védőoltásokat. Tehát van egy biológiai tényszerűség, amikor azt mondjuk, hogy minimum fél évig tart a védettség, és van egy megfigyelésen alapuló tényszerűség, ami alapján szintén azt mondjuk, hogy fél évig tart a védettség. Nem lennék azonban meglepve, sőt azt várom, hogy ez hosszabb időtartamra, éves vagy akár még hosszabb ideig tartó védettséget is jelenthet a vakcina technológiájától és típusától függően. Erre szolgálnak a védőoltások adjuvánsai, vivőanyagai, a lipidkazetta, amibe például a Pfizer–BioNTech és a Moderna védőoltása van csomagolva, hasonlóan egy hordozórakétához, ami kézbesíti a sejtnek a csomagot, ebben az esetben a hírvivő anyagot, ami legyártatja a fehérjét, és ez ellen az immunrendszerünk védettséget alakít ki. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem jut be, és nem épül be a sejtmagba, arra alkalmatlan. Elég sokféle koronavírus-változatot találtunk már, illetve ezek mutálódása is igen gyors. Mindezek ellenére azt mondhatjuk, hogy az ismert vakcinák hatásosak és hatékonyak. Ez a koronavírus, illetve a többi koronavírus is relatíve stabilnak tekinthető az immunológiai védettség szempontjából, ami igen lényeges különbség egy influenzavírussal szemben. Ezt a lehetőséget is belekalkuláltuk, belekalkulálták az oltások fejlesztésébe. Teljes mutáció esetén is a gyártók szintjén 1-2 hónap alatt állnak át új vakcinák készítésére, ami korábban elképzelhetetlen rövid időnek számított. Egyelőre ez a versenyfutás most ott tart, hogy per pillanat a vakcina előnyben van a koronavírussal szemben.

Többek azért tartózkodnak a koronavírus elleni védőoltás beadatásától, mert – ahogy ők fogalmaznak – ez egy nagyon gyorsan kifejlesztett és a mellékhatások tekintetében tapasztalatok nélküli vakcina. Valós félelem ez?

Az, hogy lassabb vagy gyorsabb a fejlesztés, a világban általában mindig két dologtól függ. Az egyik, hogy az adott tudásszinten milyen technológiával rendelkezünk ipari méretekben, a másik pedig a rendelkezésre álló pénz. Ez utóbbival egyenes arányban növekszik minden, például a klinikai vizsgálati centrumok száma, a bevont szakemberek köre, tehát ez határozza meg a gyorsaságot. Van még egy harmadik tényező is, ami nem általánosan, hanem erre a koronavírusra most igaz, hogy egy világjárvány kellős közepén vagyunk. Ilyen világjárvány száz éve nem volt. A pandémia elleni küzdelem hajtja a társadalmakat, a kormányokat és a lakosságot is, hogy minél előbb szeretne a normalitáshoz visszatérni. Ezt mutatja az a tény is, hogy egy klinikai vizsgálatban „békeidőben” körülbelül fél évig tart, amíg összegyűlik a szükséges oltandók száma, míg a vírusjárvány idején ez sokkal rövidebb idő. A vakcina hatékonyságát pedig „éles” helyzetben lehet a legjobban mérni azzal, hogy összehasonlítjuk és követjük a klinikai vizsgálatokban vakcinát kapottak és placebót kapók számát és az esetükben előforduló koronavírus-fertőzések számát. Minden adott volt tehát a gyorsasághoz, és ez egyáltalán nem a minőség rovására ment. Sőt, pontosabb értékelést tesz lehetővé, mint „békeidőben”, amikor gondoljuk el, hogy 10 év kellett volna, hogy összegyűljön a statisztikailag jelentős oltottak száma, most ezt 6 hónap alatt produkálta a világ. Mindennek a következménye, hogy ebben a felgyorsított ütemben egy év alatt letette az asztalra az emberiség ezt a vakcinát, és le fog tenni még tízet, húszat, harmincat a következő néhány hónapban, évben.

Mikor mondhatjuk azt, hogy legyőztük a koronavírust?

Ezt pontosan nem lehet előre meghatározni. Hogyha a napi esetszám, amit látunk, az a 2020. március 4-e előtti szintre csökken.

Lehet-e ebből a járványból valamit tanulni akár az egészségügynek, akár a magyar embereknek vagy az emberiségnek?

Nagyon sok tanulsága van, és ezeket hosszan fogjuk évekig sorolni, hiszen amikor a járvány közelében vagyunk, nagyon sok minden megtörténik, ami előtte elképzelhetetlen volt. Ugyanúgy, mint a vakcinafejlesztés, amiről hirtelen úgy érezzük, hogy begyorsult, pedig nem gyorsult semmit, csak most mindenki arra koncentrált. Olyan vakcinatechnológiákhoz jutottunk, amik nemcsak a fertőző betegségek, hanem a daganatos betegségek megelőzésében, gyógyításában is hasznunkra lesznek, de ez majd a következő évtized története.

„Megtanultuk újra, hogy fontos a közösség, az összetartás, a csapatmunka.”

Ugyanezek a tanulságok jelentkezni fognak a mindennapi életben a gazdaság, az egyes államok működésében is, tekintve, hogy minden szintre hatással van a járvány. Az egyébként a mi bölcsességünkön és belátásunkon múlik, hogy a jövőben mennyire tudunk élni ezekkel az általunk most megtanult dolgokkal, és mennyire tudjuk átalakítani az életünket. Lesznek olyan részek, ahol lényeges átalakulások következnek be, és lesznek, amelyek visszarendeződnek idővel.

Hajdú-Bihar megyére, pontosabban Debrecenre térve: eddig négy vakcinaszállítmány érkezett. Mikor várhatók a következők, illetve mitől függ az, hogy a megyénkbe mikor jön szállítmány?

Ez ütemezetten történik az oltandók következő körének a meghatározásakor, amit az operatív törzs minden héten eldönt, és ellenőrzi azt naponta, hogy hol tartunk az oltási terv végrehajtásában. Tehát várhatóan az eddigihez hasonló ütemben érkeznek majd vakcinaszállítmányok a jövőben is Debrecenbe, és egyre jobban szélesedik majd az a kör, amelyet oltani fogunk. Idővel nemcsak a Debreceni Egyetemen működő egészségügyi szolgáltató fogja oltani az embereket, hanem szélesítik az oltópontok körét és a földrajzi elhelyezkedését.

Debrecenben hány egészségügyi dolgozó küzd a koronavírusos betegekért? Van-e tartaléka az egészségügyi rendszernek arra az esetre, hogyha esetleg több beteg lesz?

Több mint hatezer egészségügyi dolgozó tevékenykedik a Debreceni Egyetemen. A 6 ezer egészségügyi dolgozóból jelenleg 650 körüli az, aki a Járványügyi Ellátó Központban az első vonalban a Covid-betegek ellátásával, ápolásával foglalkozik. A tartalékot a 6 ezer és a 650 közötti szám adja.

Kovács Zsolt