Hogyan tovább, ha eljön az idő?

Mindenki máshogyan éli meg a karanténidőszakot, mi mégis arra voltunk kíváncsiak, hogy a nők hogyan őrizhetik meg a jelenlegi helyzetben a testi-lelki harmóniát. Erre a kérdésünkre Sándor Alexandra Valéria coach, életvezetési tanácsadó válaszolt a Naplónak.

– Eleinte csupán a járvány „mellékhatásaként” lehetett tekinteni arra, hogy a fertőzés terjedésének kordában tartására szolgáló intézkedések mekkora terhet jelentenek a mindennapokban. Az elhúzódó helyzet miatt azonban külön problémává nőtte ki magát a kérdés, hogy mit tehetünk most a testi-lelki harmónia megőrzéséért. Ez azért különösen nagy kihívás a nők számára, mert közülük sokan a munka és a magánélet terén is fokozott igénybevételnek vannak kitéve – fogalmazott elöljáróban.

A kimondatlan szavak végül gondot okoznak

Ha elérkezik az idő, és újra kinyitnak a teraszok, az éttermek, a kávézók, az hogyan fog hatni ránk, illetve a kapcsolatainkra? – Sokan számolnak be arról, hogy a járvány alatt csökkent a társas kapcsolataik száma, vagy akár elszigeteltnek érzik magukat. A helyzet terhet rótt a családokra, a párkapcsolatokra és az egyedülállókra egyaránt. Mérlegre kerültek a rokoni kapcsolatok, a házasságok, a párkeresőknek pedig szinte csak az online térre korlátozódtak a lehetőségeik.

„Ha az esetszámok csökkenése lehetővé teszi, akkor idén tavasszal nemcsak a természet fog kinyílni, hanem az emberek is.”

– Mérséklődhet vagy véget érhet a bezártság, csökkenhet a belső és az egymás közötti feszültség, remélhetőleg jobban tudjuk majd a meglévő kapcsolatainkat ápolni vagy pedig újakat kialakítani. Egyfajta felszabadulás lesz ez, amikor mindannyiunk vállán mérséklődik a teher, így jobb színben láthatjuk majd saját magunkat és a társainkat, a környezetünket is – mondta Sándor Alexandra Valéria.

Az életvezetési tanácsadó úgy véli, a kommunikáció a kulcsa mindennek. Az egyik leggyakoribb probléma, hogy el sem mondjuk a másiknak, mit szeretnénk, vagy mi zavar minket, csak elvárjuk, hogy egyszerűen magától kitalálja. Márpedig – hacsak nem gondolatolvasó – valószínűleg nem fogja. – Ez nem azt jelenti, hogy nem ismer minket eléggé, vagy esetleg nem figyel ránk. Senkitől nem várhatjuk el, hogy a ki nem mondott igényeinket, elvárásainkat teljesítse. Érdemes pontosan, érthetően és asszertív módon jeleznünk a másik felé, mit szeretnénk tőle. A „Mi a baj?” kérdésre soha ne legyen egy morcos „Semmi” a válasz – vagy ha mégis, akkor ne lepődjünk meg rajta, hogy a másik ennek nyomán elkönyveli: tényleg nincs semmi baj – válaszolta.

Lesz idő felkészülni

– A frontvonalban – tehát az egészségügyben, a szociális szektorban és az oktatásban – dolgozókon kívül nem szabad megfeledkeznünk azokról sem, akik esetleg nagymértékben megváltozott munkakörülmények mellett kénytelenek megoldani a gyermekfelügyeletet, az otthoni tanulás nehézségeit, illetve a társukra nehezedő nyomás miatt kialakult párkapcsolati stressz enyhítését – fűzte hozzá.

– Nem olyan időszakot élünk, amikor klasszikus „énidős” tippeket lehet adni a nőknek, hiszen kevesen vannak olyan helyzetben, hogy be tudják illeszteni a mindennapjaikba ezeket. A legjobb, ha a sürgés-forgásba próbálunk meg becsempészni egy-egy olyan pillanatot, amelyből erőt lehet meríteni. Ilyenek lehetnek a közös otthoni étkezések – akár egy egyszerű, de finom étellel –, egy-egy teljes odafigyeléssel történő beszélgetés a szeretteinkkel, néhány perces arcmasszírozás reggel vagy este egy jóleső krémmel, és olykor az „itt és most” megélése ahelyett, hogy a múlton rágódnánk vagy a jövőn agyalnánk. Egy apránként elolvasott jó könyv, egy magazin vagy egy kis testmozgás pont elég lehet a helyrebillenéshez – mondta.

Mindannyian várjuk, hogy visszakapjuk a koronavírus-járvány előtti életünket, de vajon egyből visszazökkenünk a régi kerékvágásba? – Jó kérdés, hogy vajon mennyire marad online a világ a járvány után. Akadnak olyan cégek, ahol már bejelentették, hogy – legalább részben – továbbra is megtartják az otthoni munkavégzést. Fantasztikus, hogy a telefon és a közösségi média segítségével földrajzi akadályokon és kultúrákon átívelő kommunikációt tudunk folytatni, ráadásul azokkal is tarthatjuk, tarthattuk a kapcsolatot a járványhelyzetben, akikre a legjobban kell vigyázni. Az elmúlt egy évben valószínűleg olyan változásokon ment keresztül a társadalom, hogy már nem lehet teljesen ugyanolyan, mint előtte. A régi életünket aligha kaphatjuk vissza úgy, ahogy volt, hiszen egy globális traumát jelentő eseményt, az egyik napról a másikra beálló hirtelen változásokat és azok hatását nem lehet semmissé tenni. De az is biztos, hogy rengeteget fejlődhetünk ezáltal, sok hasznos következtetést vonhatunk le, tehát az új életünk – a tapasztalataink birtokában – még jobb lehet. A teljes újranyitás minden valószínűség szerint nem egyik napról a másikra fog megtörténni, így – bár ismét nagy változást jelent majd – lesz időnk rá felkészülni, megszokni – fűzte hozzá.

NE