Példát kell mutatnunk a gyerekeknek a kütyük használatával kapcsolatbam

Noha a jelenlegi korlátozások, home office és digitális oktatás miatt lehetetlen elkerülni a folyamatos online jelenlétet, számos előnye mellett vitathatatlan, hogy hátrányai is vannak a mai digitális társadalomnak. Örök vita tárgyát képezi az, hogy egy gyermeket mikor lehet tévé, mobiltelefon vagy számítógép közelébe engedni, és mi az a periódus a fejlődésükben, amikor még ártunk ezzel. Egyesek állítják, hogy nem szabad senkit eltiltani a fejlődéssel járó változásoktól, mások azonban addig óvnák gyermeküket a digitális eszközöktől, amíg csak tudják. Szilágyi Boglárka gyerekpszichiáterrel beszélgettünk.

– Mint a gyermeknevelés egyéb más kérdéseiben, itt is jelentős különbségek vannak a szülői vélemények között – fogalmazott. – Nehéz úgy élni, hogy az egyik szülőnek határozott elképzelései vannak a kütyük fejlődésre gyakorolt káros hatásairól, és szeretné korlátozni, mit nézhet a gyermeke, miközben a másik szülő egy laza kézmozdulattal nyomja be a tévét vagy adja a gyermek kezébe a telefont, hogy ne neki kelljen azon gondolkodni, mi mással foglalhatná le a gyermekét egy fárasztó napon – mondta a szakember. Hozzátette, a könnyebb út nem biztos, hogy a jobb megoldás.

Nem tudják feldolgozni

Példát kell mutatnunk. – Nagyon sok területen kell helytállnunk szülőként, sok problémát kell megoldanunk, de tartsuk észben azt is, hogy mi vagyunk a felelősek gyermekünk sorsáért. Mi vagyunk a minta, mert hiába a tiltás, ha a gyermek azt látja, hogy a mi kezünkből sem esik ki a telefon – emelte ki Szilágyi Boglárka. – Egy iskolás gyermeknek már hasznos lehet egy-egy kutatómunka kapcsán az internet, vagy egy távol élő nagyszülővel való videóbeszélgetés fantasztikus érzés a családnak. De nagyon nem mindegy, mikortól és mennyit számítógépezik, telefonozik egy gyermek, ahogy az sem, hogy mit csinál, mit néz rajta – fogalmazott.

Van olyan periódus a fejlődésben, amikor különösen árthat a gyermekeknek a digitális eszközökön keresztül kapott sok inger. – Bizonyos kor alatt egyáltalán nem segítik a gyermekek fejlődését, sőt súlyos veszélyei vannak a „kütyühasználatnak” – mondta a pszichiáter. – Ha mi nem segítjük a gyermek fantáziatevékenységének a kialakulását pici kortól kezdve, akkor mindig unatkozni fog, és nem találja meg az örömét a legózásban, babázásban, alkotásban, sportban, csak a „digitális drog” lesz számára érdekes – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, 7 éves kor előtt nem tud különbséget tenni az agy a valóság és a képzelet között, ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen tartalommal találkoznak a gyerekek. – Gondolok itt az agressziót tartalmazó játékokra, videókra. Ha nem értik, vagy nem tudják megfelelően feldolgozni a látottakat, akkor természetesen megjelenhet a viselkedésükben is változás, magatartászavar, szorongás, alvászavar, illetve a nem meghatározott félelmek hatására ismételt bepisilés is – tette hozzá. – Azt gondolom, hogy iskoláskor előtt egyáltalán nincs szüksége egy gyermeknek semmiféle okos­eszközzel való érintkezésre – osztotta meg véleményét lapunkkal. – Hallottam már olyan kérdést egy kiskamasz szájából a szülőhöz intézve: „Ti mit csináltatok, amikor még nem volt Facebook?” Az ehhez hasonló dolgok elszomorítanak – mondta.

Nehéz abbahagyni

Nem csak a fejlődésünkre, az egészségünkre is káros hatással van. – A kutatók nem véletlenül nevezik „digitális heroinnak” ezeket az eszközöket. Biztosan sokan mosolyogtunk már a telefonunkra, ha valami szépet láttunk, olvastunk rajta, ami valljuk be, néha gyakrabban fordul elő, mint az, hogy egy embertársunkra mosolyognánk rá – fogalmazott Szilágyi Boglárka. – Azt az érzést is sokan ismerjük, amikor csak egyvalamit akartunk megnézni a telefonon, de már félórája mást sem csinálunk, csak egyik dolog után nyitjuk a másikat. Nehéz abbahagyni, ha belemerül az ember – tette hozzá. A számítógépes játék hosszú távú változásokat idézhet elő az agyban a jutalmazás áramköreiben, s ez hasonlít a szerfüggőség hatásaira. – Az okoseszközök használata nem bonyolult. A gyors sikerek és instant jutalmazás viszont túl könnyűek a való élethez képest – mondta a szakember. Az életben egy sor nehézséggel találkozunk, amelyeknek a leküzdéséhez szükség van némi kitartásra, és el kell tudni viselni a kudarcokat is, ami egyre nehezebben megy. Nő az impulzivitás, hiányzik a késleltetés, az „add meg Uram, de azonnal” lesz a jellemző attitűd – tette hozzá.

Lélektanilag is káros a hatása

Pszichológiai szempontból nemkülönben sok hátránya van a digitális világnak. – A mindennapjai nagy részét a digitális eszközök előtt töltő kisgyerek szocializációja félresiklik, nem érti a mindennapi kommunikációt, elveszhet az érzelmek világában. Akár felnőtt párkapcsolataira is kihat majd az, hogy egy tárggyal nőtt össze – hívta fel a figyelmet Szilágyi Boglárka gyerekpszichiáter. – Ellenőrzött körülmények között, persze, anyával, apával közösen mesét nézni jó. De elszomorító adat, hogy kétéves kortól már a gyerekek fele „kütyüzik” – tette hozzá. Természetesen előfordulhat, hogy szülőként is szükségünk van arra a fél óra nyugalomra, amíg a gyerek megnézi a kedvenc meséjét. – Kellenek a szabályok, és meg kell szabnunk egy időkorlátot, amennyit a gyermek a gép, telefon előtt ülhet. A kicsi a szüleire vágyik. Ne adjunk kütyüket a kezébe hétéves kor előtt. Használjuk inkább a fantáziánkat, hogy élményt, minőségi időt biztosítsunk számára – tette hozzá. Nő a depresszió előfordulásának a valószínűsége a közösségi oldalakat használó tinik között. – Sokan nem találják önmagukat, a legtöbb kapcsolatuk is csak a virtuális térben működik az emojik által, ami miatt élőben már nem tudnak olyan könnyen megszólalni, kapcsolatokat kialakítani – fogalmazott a szakember.

A készen kapott képek megölik a képzelőerőt

A későbbi képességekre is hatással lehet, ha a gyermek nem tanul meg megfelelően játszani. – Nem úgy születünk, hogy tudjuk, mi mire való. Százszor is fel kell előtte építenünk a tornyot vagy hangosan mondani neki, hogy most mit csinál, mit gondol és mit érez a baba, nem beszélve az általunk mondott mesék fantáziaépítő hatásáról – adott ötleteket Szilágyi Boglárka gyerekpszichiáter. – Ettől fog fejlődni a kreativitása, gondolkodása, problémamegoldása, a társas interakciói, valamint élményt is ezzel adunk neki – mondta. – Az iskolások egyre kevesebb időt töltenek a saját képzeletük világában, helyette mindenhová viszik magukkal az okostelefont, azonban a készen kapott képek megölik a képzelőerőt – tette hozzá.

Debreczeni-Kondás Eszter