Előnyökkel járhat a „digitális detox”

Mind többen vannak, akik tudatosan szeretnék magukat távol tartani az internettől. Manapság egyre elterjedtebb a JOMO-jelenség, vagyis a „joy of missing out”, tehát kimaradni a közösségi médiából. Klausz Melinda közösségimédia-specialista a Napló érdeklődésére elmondta,

szerencsére ma már egyre több tini és fiatal tart tudatosan alkalmi jelleggel digitális detoxot, azaz egy olyan napot vagy éppen időszakot, amikor egy vagy több közösségimédia-felületet nem használnak.

– Akik rendszeresen tartanak néhány nap „kimenőt”, azok valóban arról számolnak be, hogy kevesebb stresszt élnek át, amikor például nem működnek számukra a közösségimédia-felületek. Valójában ez lenne a lényeg, hogy tudatosan tisztában legyünk azzal, hogy nem függünk a kütyüktől és az eszközöktől – hangsúlyozta a szakember. 

Mint rámutatott, a JOMO-nak épp ellentéte a FOMO-jelenség („fear of missing out”), ami magyarul nagyjából annyit tesz, félelem attól, hogy lemaradunk vagy kimaradunk; vagyis amikor valaki úgy érzi, hogy szó szerint lemarad valamiről, ha nincs fent a közösségimédia-felületeken állandó jelleggel.

Kiismerik az igényeinket

Klausz Melinda kiemelte, az a legjobb, ha az ember ismeri a mértékletességet: tudnunk kell, mikor jön el az a pont, amikor sok időt töltöttünk az online térben. Ha ezzel tisztában vagyunk, akkor ráébredünk, hogy az elkövetkezendő napokban jobb, ha kezünkbe veszünk egy könyvet, netalán elmegyünk a barátokkal kirándulni, kerékpározni. – Viszont ha nincs meg ez az egyensúly, akkor sajnos a közösségimédia-felületek egyre jobban behúzzák az embereket, nem lesz menekvés.

Az egyik legtudatosabban felépített rendszer sajnos ilyen szempontból a gyerekek és a tinédzserek kedvenc felülete, a TikTok.

Ott egész egyszerűen folyamatosan jönnek újabbnál újabb videók, ráadásul gyorsan kiismerik az igényeinket, és olyan videókkal szögeznek oda a képernyőkhöz, amik nekünk a legérdekesebbek – figyelmeztetett Klausz Melinda.

Digitális jólétfigyelő

Miért olyan nehéz megtalálni az arany középutat? A közösségimédia-specialista úgy véli, egészen egyszerű a válasz: itt vannak az ismerőseink, és ha a barátainkkal könnyen és egyszerűen szeretnénk kapcsolatot létesíteni, akkor annak a legegyszerűbb módja, ha körbenézünk az üzenőfalon, csetelünk velük vagy éppen videóhívást indítunk. – Egyszerű és könnyű kapcsolattartást jelentenek ezek a felületek, csak éppen egyre több időt töltünk velük. Az online térben egy átlagos tinédzser ma már 9 órát tölt, de egy felnőtt se sokkal kevesebbet, ugyanis átlagosan 7 óra 52 percet használjuk az egyéb oldalakat. Ha a gyerekek ilyen példát látnak, akkor természetesen érdeklődnek, hogy mit lehet ezeken a felületeken csinálni – mondta.

Hozzátette, semmi sem muszáj, senki nem tart pisztolyt a fejünkhöz.

Egyszerűen ezek a felületek annyira addiktívak, hogy nagyon oda kell figyelnünk magunkra. De szerencsére ehhez már vannak nagyon jó eszközök, akár a telefonunkon beállítható digitális jólétfigyelő, ami jelez, ha túlléptük a magunknak engedélyezett online időkeretet egy-egy programnál. 
Klausz Melinda leszögezte, a JOMO fontos és jó jelenség: újra felfedezhetjük a digitális tér nélküli életet.

Az élő kapcsolódás, a személyes találkozások sokkal jobbak, élménytelibbek, mint az online térben történők, hiszen rögtön látjuk a másik fél nonverbális jelzéseit.

– Ezzel szemben az online térben csak azt és úgy mutat meg, amit és ahogyan szeretne, kevésbé valóságos. Az erre való törekvés – hogy a valóságot minél jobban megmutassuk – érdekes módon a közösségimédia-felületeket is utolérte. A mai fiatalok szeretnének minél valóságosabban kapcsolódni a másik félhez, emiatt jelent meg például a BeReal vagy a Poparazzi felülete, amelyek furcsamód ezt a való világot tükrözik vissza digitálisan. Az igény tehát ott van és vannak ehhez eszközeink is, csak okosan és ügyesen kell használnunk őket – hangsúlyozta.

NE