Közel száz éhes szájat etet a balmazújvárosi szakács

– A húsevő növények nem háziállatok, esetükben nem egy kutyáról vagy macskáról beszélünk – fogalmazott Kovács Kálmán, aki aktívan csaknem egy éve foglalkozik húsevő növényekkel. A balmazújvárosi fiatalembernek világéletében szenvedélye volt a gyűjtés, évekkel ezelőtt portáján megannyi pókot lehetett megcsodálni, azonban ma már hozzávetőleg száz darab növény kap helyet nemcsak a szívében, hanem az udvarán felállított sátorban is. Kálmán szakácsként dolgozik, ám ahogy hazaér munkahelyéről, azonnal meglátogatja a szebbnél szebb virágait. 

Emberre nem veszélyesek 

Kancsókák, harmatfüvek, kürtvirágok, hízókák és még számos egyed tarkítja Kálmán udvarát, melyeket többnyire itthonról, de akad olyan is, amit Lengyelországból, Franciaországból vásárolt. Imád mindent, ami egzotikus, mediterrán, pontosan ezért hódították meg őt a húsevő növények. Mint megtudtuk, két faj kivételével az összesből van neki legalább 4-5, de Vénusz légycsapójából jelenleg 16, kürtvirágból pedig 10 külön fajta lapul a polcain. 

Először is fontos megjegyezni, hogy nem húsevő virágok, hanem rovaremésztő növények. Ugyanúgy, ahogyan a többi növénynek, szükségük van napfényre, talajra, a tápanyagot pedig a vízből nyerik

– hangsúlyozta Kálmán. Mint elmondta, a rovarfogó képességük onnan ered, hogy olyan térségben fejlődtek ki, ahol a talajban kevés a táp­anyag. Jellemző élőhelyük például a lágy vizű mocsarak, tőzeglápok, de megtalálhatók esőerdőkben, illetve még északi fekvésű sziklafalak mohatelepeibe kapaszkodva is. A rovarfogó technikájukat évszázadok alatt tökéletesítették, mivel elengedhetetlen számukra, hogy pluszenergiához jussanak (egy új hajtás, csapó növekedéséhez). Muslicával, nagyobb tücskökkel táplálkoznak. Érdekességük még, hogy illatokkal csalják magukhoz a rovarokat, ami az emberi orr számára nem érzékelhető. – A tápanyagot, nedvességet szívják ki a bogarakból, két nap, de akár egy hét is lehet – rovar méretétől függ –, amíg elfogyasztják, majd a szél a maradékot kifújja a csapóból – tette hozzá Kálmán. 

Gyűjt és termeszt 

Leszögezte, emberre egyáltalán nem veszélyesek, ugyanis nincs mérgező nedvtermelésük. Nem ritka, hogy tavasszal a balmazújvárosi szakács útnak indul, hogy elemózsiát szerezzen a kicsikéinek. – Tavaszi átültetésnél szoktam őket „megetetni”, szigorúan azért, hogy kicsit összeszedjék magukat. Azokat is érdemes 1-2 évente tavasszal átültetni, amelyek nem telelnek, így legalább frissül a talaj, illetve a mohát is el tudjuk így távolítani – fogalmazott. Hozzátette, az általános virágföld megöli a növényeket, fontos odafigyelni, hogy kertészeti perlitet és tőzeget vegyünk. Mindemellett kiemelte, semmiképpen ne öntözzük őket sima vízzel, esővízre van szükségük, vagy desztillált vizet vásároljunk. 

Kálmán nehezen tudta megmondani, melyik a kedvence. Ám végül a kürtvirágot nevezte meg; úgy érzi, annak van a legnagyobb tekintélye. Ahogyan a gyűjtők többsége, ő sem tudja, hol lesz a gyűjteményének a vége. De leszögezte, hamarosan beszerez egy, a mostaninál négyszer nagyobb sátrat… 

NE