2022.11.12. 19:44
A könyv út lehet önmagunkhoz, az olvasás pedig gyógyszer
Hogyan lesz az olvasástanulás élmény? – erre a kérdésre kereste a választ néhány kortárs író.
A felolvasás nagyszerű első lépés az olvasóvá nevelés útján
Forrás: Shutterstock
Pöttyös Panni, Pom Pom meséi, Grimm legszebb meséi – a történetek, melyek végig kísérték a gyermekkoromat, a történetek, melyeket hallgatva ismertem meg. A sorok felett később már csak engem Fekete István sebesült szárnyű fecskeasszonya, a kis Nemecsek Ernő, még később pedig a felnőtté válás útján vívódó Daru tartott. Egyszer belefutottam egy idézetbe, mely szerint nem az a meghatározó, hány könyvet olvas el az ember, hanem az, melyik közülük, amelyeket újra (és újra) elolvassa. A napokban pedig egy olyan beszélgetésnek voltam hallgatója, ami részben aláírta a fenti gondolatot, továbbá megerősített abban, szerencsére jó példával jövök. A Már tudok olvasni sorozat szerkesztője, Bolla Eszter kortárs írókkal, a sorozatban alkotókkal beszélgetett. Az online találkozón Mészöly Ágnes, Nógrádi Gábor és Várfalvy Emőke osztotta meg a gondolatait.
Íme, a hozzánk vezető út
Minden, amit csinálunk, valamilyen szükségünket elégíti ki. Filmet nézni, zenét hallgatni is ezt jelenti, és Nógrádi Gábor szerint ezeket az élményeket – éppúgy mint az olvasást – gyógyszerként vesszük magunkhoz. Várfalvy Emőke pedig képzeletbeli mozinak nevezte a könyvolvasást, mely minden gyermeket függővé tehet, ha az megtalálja a saját kötetét. Mint az a beszélgetés során elhangzott, ez utóbbi azért is fontos, mert ha valaki rátalál a saját könyvére, és azt is meg tudja fogalmazni, hogy miért éppen az lett az övé, eljuthat önmagához. Az iskolában az olvasástanulás első lépéseinél, egy mese közös megismerése után bevett szokás az, hogy megvitatják a gyerekek: kinek miért tetszett a történet, és ki, melyik karakterrel tudott azonosulni. Mert a legrövidebb történetben is benne lakhat a hű és a csalfa, megbújhat benne a gonosz és a jó, példát hozhat a szorgos és a lusta. Első lépésnek kell ennél több egy voksért? A gyerekek hamar választanak, az erkölcsi tanulságot is levonhatják. De ez elegendő marad a későbbiekben azért, hogy ismét vágyjanak elmerülni a leírt mesék tengerében?
Az írók feladata jó könyvet írni
A végtelen kékség talán nem véletlenül jutott az eszembe, hiszen ma már annyi az ifjúságnak szóló „színes-szagos” kötet pihen a polcokon, hogy választani is nehéz feladat. A mostani szülőket ez kihívás elé állja, nem könnyű eldönteni, mit adjanak a kicsik kezébe, főleg mert igencsak hosszú a sora a „gyerekkönyvnek látszó tárgyaknak”. A beszélgetés során felmerült az is, a mai fiatalok szövegértési szintje valamelyest alacsonyabb, az irodalmi szövegeket sokkal nehezebben értik meg. – Ha valaki nem olvas szépirodalmat, butább lesz. Rosszul ért mindent. A használati utasítást, a tanárt, a szülőt, a médiát – szögezte le álláspontját Nógrádi. Jogos a kérdés: kaphat-e a gyermek ma olyan irodalmi szókincset, amit a klasszikusok biztosítottak, ugyanakkor az is, való-e még a régi klasszikus a mai fiatalnak? Nem új keletű felvetés, hogy a klasszikus kötelező olvasmányok sora sem fogja olvasóvá tenni a Z generációt, hiszen ma már messze másak a problémák, más értékek érvényesülnek. Várfalvy Emőke abszolút pozitívan tekint a jövőbe, hiszen mint mondta, a mai fiatalok előtt valóban egy lelkes csapat áll. Ma többek között a kortárs írók sokasága, a könyvkiadók, a tanárok minden eszközt bevetnek azért, hogy megmutassák: az olvasás szép dolog. A beszélgetés apropóját adó könyvsorozattal kapcsolatban például elhangzott, hogy a fokozatosság elve mentén vezeti az olvasás világába a gyermeket. Mészöly Ágnes szerint pedig a kortárs írók feladata, hogy a polcokon kiváló kötetek csalogassák a jövő olvasó nemzedékét.
A virtuális találkozón a példamutatás kérdéskörét is körbe járták a résztvevők, a várható igazságot Nógrádi Gábor szögezte le: azért olvastak a saját gyermekei, mert a szüleiket is olvasni láttak. Hozzátette azonban, hogy ma, a digitális korban nehezebb ezt a példát átadni, és azt is elmondta, hogy szerinte a gyermekeknek felolvasás jó út lehet. Ez utóbbi álláspontban osztozott Várfalvy Emőke is, Mészöly Ágnes pedig megosztotta a hallgatósággal, hogy ő maga például A Gyűrűk Ura trilógiát is felolvasta a sajátjainak.
BBI