Nem szabad félvállról venni az iskolai zaklatást, bántalmazást!

Iskolai bántalmazás, zaklatás már sok évtizede létezik, de az internet, azon belül is a csevegő és közösségi szolgáltatások sokszorosára növelték a jelenség elterjedtségét, hiszen sokkal egyszerűbbé vált valaki következmények nélküli kipécézése. Csakhogy a (nem feltétlenül fizikai) bántalmazók kiléte általában ismert a bántalmazók és az áldozatok környezete számára, emiatt pedig végül a bántalmazók húzhatják a rövidebbet, még akkor is, ha hivatalosan nem bizonyítható rájuk a bűncselekmény – tájékoztatott közleményben a Makay Kiberbiztonsági Kft.

 – hangsúlyozta a Haon érdeklődésére Makay József etikus hacker.

A zaklatás főbb típusai

Kifejtette, bár a legtöbb esetben az elkövetők csupán meggondolatlan kiskorúak, az iskolai szekálás életkorra való tekintet nélkül könnyen és gyorsan elmérgesedhet, aminek végül maguk az bántalmazók is áldozatául eshetnek. Éppen ezért minden érintett (áldozat, bántalmazó és tanú) érdeke, hogy a helyzet azonnali rendezésre és megszüntetésre kerüljön. – A tapasztalataim alapján a hatóságok egyáltalán nem veszik félvállról az ilyen típusú bejelentéseket és meglepően jól teljesítenek, persze a technológia által szabott kereteken belül. Ha az elkövető anonimitást biztosító szolgáltatások és hálózatok mögé rejtőzött, akkor sokszor a hatóságok is tehetetlenek. Magyarországon az internetes zaklatások lakosságarányos mennyisége bizonyára alulmarad az USA-hoz képest, de az ideális az lenne, ha nem kellene egyetlen esetről sem beszélnünk – fogalmazott portálunk kérdéseire a szakember, ezt követően részletezte, melyek a zaklatás főbb típusai. – A kirekesztés az a cselekedet, amikor valakit szándékosan kihagynak a társas kommunikációból és tevékenységekből. A kirekesztés létezik a személyes zaklatási helyzetekben, de online is alkalmazzák. Előfordulhat például, hogy gyermeket kizárják/nem hívják meg csoportokba vagy bulikra, miközben látja, hogy más barátai is részt vesznek benne, vagy kihagyják olyan üzenetekből vagy beszélgetésekből, amelyekben közös barátok vesznek részt – fogalmazott. Majd kiemelte a zaklatást, amely alá a cyberbullying számos típusa tartozik, de általában a bántó vagy fenyegető online üzenetek tartós és állandó mintájára utal, amelyeket azzal a szándékkal küldenek, hogy kárt okozzanak valakinek.

– Az outing, más néven doxing, arra a cselekményre utal, amikor valakiről a beleegyezése nélkül, nyíltan felfednek érzékeny vagy személyes információkat azzal a céllal, hogy kínos helyzetbe hozzák vagy megalázzák. Ez a közszereplők személyes fotóinak vagy dokumentumainak terjesztésétől kezdve az egyén elmentett személyes üzeneteinek megosztásáig terjedhet egy online privát csoportban. A lényeg az áldozat beleegyezésének hiánya – hangsúlyozta. 

A frapingot is megemlítette, amit azt jelenti, hogy egy zaklató a gyermek közösségi hálózati fiókjait használja arra, hogy a nevükkel nem megfelelő tartalmakat posztoljon. Ez lehet ártalmatlan, amikor a barátok vicces bejegyzéseket írnak egymás profiljára, de potenciálisan hihetetlenül káros lehet. Például, ha egy bántalmazó rasszista/homofób gyalázkodásokat tesz közzé valaki más profilján keresztül, hogy tönkretegye a hírnevét. – Nem szabad összetéveszteni a flaming típussal, ami az online zaklatás azon fajtája, amikor a bántalmazók a célpontjukról posztolnak vagy közvetlenül sértéseket és trágárságokat küldenek neki. A flamingelés hasonlít a trollkodáshoz, de általában közvetlenebb támadást intéznek az áldozat ellen – magyarázta. Végül kiemelte a dissing faját: amikor a zaklató nyilvános posztokon vagy magánüzeneteken keresztül kegyetlen információkat terjeszt a célszemélyről, hogy tönkretegye annak hírnevét vagy a másokkal való kapcsolatát. Ezekben a helyzetekben a zaklató általában személyes kapcsolatban áll az áldozattal, akár ismerősként, akár barátként.
Makay József kiemelte: ha bántalmazás áldozatává válunk, akkor jelentsük a bántalmazást szüleinknek, tanárainknak, vagy a bántalmazás helyszínéül szolgáló internetes szolgáltatás üzemeltetőjének. 

NE