„Sok szép és okos gyereket tanítottam” – hangsúlyozta a debreceni kilencvenéves nyugdíjas tanító

Kmetty Gyuláné Magdika néni január 5-én töltötte be a kilencvenedik életévét. Ebből az alkalomból köszöntötte őt Vadon Balázs önkormányzati képviselő és Madarász-Nagy Nikolett, a debreceni polgármesteri hivatal szociális osztályának munkatársa a Szávai Gyula utcai idősek otthonában pénteken délelőtt.

Férjét egy tánciskolában ismerte meg, akivel együtt költöztek 1955-ben Debrecenbe. Kedvese megismerkedésük idején a MÁV-járműjavítóban dolgozott, majd a Volán igazgatója volt hosszú éveken át. Magdika néni tanítónőként dolgozott több iskolában (Lilla Téri Általános Iskola, Bocskai István Általános Iskola), majd az Újkerti AMK Általános Iskolában alsó tagozatos igazgatóhelyettes és szakfelügyelő volt. Nagyon szerette a munkáját, és őt is nagyon szerették tanítványai, munkatársai. 

– Soha életemben nem voltam táppénzem, amire büszke vagyok, és egyben örülök is neki, hiszen ez azt jelenti, mindig jó egészségnek örvendtem. Hosszú évtizedeken keresztül voltam tanító, ötvenhat évesen az Újkerti AMK Általános Iskolából mentem nyugdíjba – fogalmazott az ünnepelt. Napjainkban egy lányára, két unokájára és ugyanennyi dédunokájára lehet büszke. Másfél éve él a Szávai Gyula utcai idősek otthonában, de a hétvégéket általában a lányáéknál tölti.

Szeressük, amit csinálunk!

Egy mosolygós, életvidám, intelligens asszonyt ismerhettünk meg a személyében, aki amíg tudott a konyhában tenni-venni, nagyon jól főzött. A debreceni és a zalai ízeket kombinálva alkotta meg finomságait a családja nagy örömére. – Sok szép és okos gyereket taníthattam, nincs okom panaszra, mert mindig olyan családtagok és kollégák vettek körül, aki szerettek és segítettek engem abban, hogy elérjem a kitűzött céljaimat. Nem gondoltam, hogy megélem ezt a szép kort, ami minden bizonnyal azért történt így, mert soha nem vetettem meg a munkát, mindig csináltam valamit, unatkozni soha nem akartam. 

– hangsúlyozta.

Hozzátette, a hosszú élet és a boldogság titka az, ha megtaláljuk a számításainkat, és olyan pályát választunk, amire nem munkaként tekintünk. Fontos, hogy szeressünk munkába járni, olyan területen tegyük a dolgunkat, ami örömet okoz számunkra. – Sokat beszélgetek az itt lakókkal, de a mai napig olvasok is, 90 évesen is mindig azt csinálom, ami boldoggá tesz – nyomatékosította Kmetty Gyuláné Magdika néni.