2024.11.03. 12:31
Az eldugott pénzt is megtalálják a halottlátók
Képesek felvenni a kapcsolatot a túlvilággal, a legtávolabbi sírokban nyugvókat is érzékelik. A halottlátók szolgáltatásait évszázadok óta igénybe veszik Hajdú-Biharban.
A szellemi munkát végzők közül a halottak napja környékén fokozottan előtérbe kerülnek a halottlátók. Tevékenységükről szerettük volna személyesen kérdezni őket, de Hajdú-Bihar vármegyében nem sikerült felkeresnünk senkit, aki nyilatkozott volna a portálunknak. Így a Debreceni Egyetem egyik 1987-es kiadványát, a Czövek Judit által írt Halottlátók a magyar néphagyományban című könyvet lapoztuk fel. Czövek Judit azt írja, az írásos forrásokban már a 16. századtól szerepelnek halottlátók. Egy debreceni lelkipásztor a prédikációjában azt fejtette ki, hogy a halottaktúl tudakozók (és nem a Matátvól!) az ördöggel cimborálnak.
Egy másik bejegyzés arról árulkodik, hogy bizonyos esetekben a szolgáltatás színvonala erőteljesen megkérdőjelezhető volt. A könyv szerint az 1860-as években Erdélyben praktizált egy halottlátó, akinek a nép nagy hitelt adott, annyian csődültek hozzá, hogy a rendőrség látogatási tilalmat rendelt el, de az egyik felhasználó mégis lógó orral távozott tőle. – Én is felkerestem, mivel sokat tudó, bölcs embernek mondták, de csalódtam, mert az egy együgyű, beteges, minden műveltség nélküli lény – jegyezte le véleményét kendőzetlenül.
Mit csinál egy halottlátó?
Az talán egyértelmű, hogy a halottlátók szórakozni a halottlátóképi csárdába járnak, de vajon mit foglal pontosan magába (vagy tegezhetlek?) a munkakörük? – A halottidéző babonás vakhitű vagy csaló, ki oly hatalmat tulajdonít magának, melynél fogva halottakat előidézhet – fogalmazták meg a korabeli szótárak. Czövek Judit azt találta, hogy a leírások a 19. századtól sokasodtak meg igazán, például a szalacsi halottlátó asszonyról 1899-ben születettek feljegyzések. Szalacsi Sándorral ellentétben nem a vízbűl kivett oxigénről adott tájékoztatást, hanem a távolban lévő sírok mélyére is belelátott, és megmondta, milyen körülmények között hunyt el az illető. Sőt, arról is tudott felvilágosítást adni, hogy a halott a pokolba vagy a mennyországba került-e. Állítólag olyan híre volt, hogy nem ritkán egyszerre 20 szekér is állt sorban a kapuja előtt (azt mindenki számolja ki magának, hogy ez napjainkban mennyi Instagram-követőt jelenthet).
A könyv arra is kitér, hogyan jutottak a halottlátók a képességeikhez. OKJ-s képzés nem indult ugyan a témában, de akinek megjelent csak úgy egy halálfej a tükörben, az utána elég jó eséllyel látta a holtakat.
Az egyik halottlátó asszony arról számolt be, hogy amikor 15 évesen az egyik kocsmában szolgált, agyonvertek egy embert a vendéglátóhelyen. A gyilkos megszökött, és egy ártatlant fogtak el, a felszolgálónak azonban álmában megjelent az áldozat, aki elmondta, ki volt a valódi tettes, és a tartózkodási helyét is ismertette. A gyilkost elfogták, a lány pedig beteg lett, napokig félholtan feküdt, és elmondása szerint álmában Máriával beszélgetett, innentől indult a halottlátói pályája.
Nem álltak szóba akárkivel
A társadalmi státuszukról Czövek Judit azt írja, hogy a legszegényebb réteghez tartoztak, napszámba jártak, cselédkedtek, sokan írni-olvasni sem tudtak: a kabai halottlátó asszony is közéjük tartozott, aki egyébként gyógyított is. A módszereiről így számoltak be: – Nekem nagyon fájt a hátam. Feküdni nem is tudtam. A kabai asszony gyógyította meg. Imát mondott, mert imádkozni kellett szentelt gyertyánál. Vannak azok a három decis söröspoharak. Egy ilyen pohárban kellett magam mellé vizet tenni. Amellett kellett elmondani egy imát. Amikor elmondtam vagy két tized olvasót, elmondtam vagy nyolc tíz Miatyánkot, elkezdett a víz felfelé bugyogni. Azt a vizet én másnap megittam. Olyan volt, mintha valami kristályok forogtak volna benne. De az a víz olyan rossz volt, de olyan, hogy én még olyant nem ittam. Az rosszabb volt, mint akármelyik kanalas orvosság. Minden este egy órát imádkoztam, mindig ugyanabban az időben. Azóta sohasem fájt a hátam – olvashatjuk a pozitív értékelést.
Nem fogadtak egyébként a halottlátók válogatás nélkül akárkit, csakis azokat, akik igazán hittek a képességeikben. A könyvből kiderül, hogy a hajdúdorogiak főleg a putnoki Jolánkához jártak, csapatosan mentek gyalog, szekérrel, később autóval. Azt mondják, egyszer vonattal tartott hozzá egy csoport, amelyiknek az egyik férfi tagja kijelentette, hogy részéről le van csinálva a putnoki asszony, de később úgy gondolta, kíváncsiságból csak ellátogat hozzá. Jolánka erre így fogadta: „Ember! Menjen ki a vécére és végezze el a dolgát!”, amire a férfi szégyenében elkullogott.
Akik azonban bíztak a halottlátók képességeiben, a könyv szerint legtöbbször azért keresték fel őket, mert az egyik hozzátartozójuk jelet adott, általában megjelent álmukban. Amikor hirtelen haláleset vagy öngyilkosság történt, akkor szintén a halottlátóknál kerestek válaszokat, de arra is volt példa, hogy egyszerűen nem találtak valamit.
A kiadványban olvasható, hogy Hajdúdorogon meghalt egy bácsi, aki valahova eltett 17 ezer forintot, de a rokonok nem találták. Elmentek Jolánkához Putnokra, akinek a bácsi szelleme azt mondta, hogy kint van a színben egy rossz sparhelt, annak a fiókjában lesznek a bankók, és úgy is lett!
Tragikusabb esetekkel is fordultak a putnoki asszonyhoz: egyszer egy eltűnt gyerek ügyében keresték meg. Jolánka azt látta, hogy a gyerek meghalt, bedobták egy kútba. Megnevezte, ki vitte el, és melyik kútról van szó, és állítólag azonnal kivonultak a tett helyszínére, ahol sajnos minden beigazolódott.
Spiritiszta biznisz
A halottlátók működéséről az is kiderült a könyvből, hogy nem rendeltek minden nap, a kabai halottlátó asszony például csakis vasárnap délelőttönként fogadott klienseket. A legtöbb halottlátó nem dolgozott ünnepnapokon, és nem azért, mert olyankor túlórát kell fizetni, hanem mert úgy tartották, hogy olyankor a lelkek is mennek templomba és búcsúba, és így nem elérhetőek.
A fizetség egyébként sem volt magas, Czövek Judit arról számolt be, hogy a legtöbben semmit nem kértek a szolgáltatásaikért, egyesek úgy tartották, hogy akkor a szellemek elvernék őket. Ha valaki mégis kért valamit, akkor tojást, szalonnát vittek inkább az ügyfelek.
A rendőrség nem mindig nézte jó szemmel a halottlátók működését, a hajdúdorogiak kedvencét, a putnoki Jolánkát kuruzslónak hitték, és szerették volna megszüntetni a vállalkozását. A feljegyzések szerint azonban a putnoki asszony nehezményezte a szervek kérését, és kérdőre vonta egyiküket: „Te akarsz engem a rendőrségre kísérni, aki leütötted az anyádat és az eperfa alá temetted?”. A kezdeményezés így balul sült el, a rendőrök kivonultak az eperfához, ahol megtalálták a holttestet, így Jolánka folytathatta a bizniszt.