Hendikeppel indul az idei búza

Nagyon nehéz a várható búzatermésről beszélni, jóslásokba bocsátkozni pedig nem érdemes. Az eddigi tapasztalatok alapján viszont ismert egy olyan állapot, amelyhez hozzá tud tenni és el is tud venni abból az időjárás.

– Nagyon nagy különbség van az ország különböző területei között. A Dunántúl egyértelműen sokkal kedvezőbb állapotot mutat, mint a Dunáról keletre eső részek, de főleg a Tiszántúl (s délebbre Békés, Csongrád megye területei), ahol hosszú ideig nem esett ősszel eső, ezáltal későn kelt ki, sőt nem is kelt ki sok helyen a búza, hanem a tél ideje alatt lehullott hó alatt csírázott ki kora tavasszal. Ennek megfelelően nagyon változatos most a búzaállományok képe. Összességében azt kell mondani, hogy a növény hendikeppel rendelkezik, ha azt a három tényezőt, terméskomponenst nézzük, ami eldönti a várható termés minőségi és mennyiségi jellemzőit – fogalmazott a Napló kérdésére dr. Pepó Péter egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének (DE MÉK) vezetője.

Melegre várva

Mint kiemelte, az első tényező, hogy egy négyzetméteren hány kalász jön létre, sok mindentől függ; a fajta bokrosodó képességétől, a talaj és az általunk kiadott műtrágyák tápanyagmennyiségétől, a vízellátottságtól, a betegségektől.

– Ősszel el kellett volna kezdődnie a növényállomány mellékhajtás képződésének, ám ez sajnos sok helyen sérült vagy kevésbé valósult meg, tehát a legnagyobb problémát a legfontosabb termésképző elemnek, az egységnyi területen termett kalászszámnak a csökkenése jelenti. Ezt már nem lehet semmilyen úton befolyásolni vagy javítani.

A második termésképző elemen, a kalászonkénti szemszámon tavasszal tudtunk egy kicsit javítani, és a jelenlegi időjárás talán további segítséget ad. Ebből a szempontból a tavasz csak részben volt megfelelő, mert a szárazság a kalászképződési folyamatnak nem túlzottan kedvezett. Részben ezt lehetett pótolni tápanyaggal és megfelelő gyomirtással. Most kalászolt és virágzik a búza, tehát jól fog termékenyülni megfelelő vízellátottság mellett, az időjárás ebben tud segíteni – mondta dr. Pepó Péter.

A harmadik elem, az úgynevezett ezerszemtömeg egy mag szárazanyagtartalmát (dundiságát), vagyis kifejlődési képességét mutatja. Ebből a szempontból kedvez az időjárás, más szempontból viszont nem – tért át a minőség dolgára a szakember.

– Pontosan a virágzás idején van ez a csöpörgős, esős idő, ami a legnagyobb minőségellenes betegségnek, a fuzáriumnak kedvez. Ha ez az idő tovább folytatódik, akkor a fertőzés veszélye megvan a búzaállományban. Hogy kifejlődik-e, ez egy másik kérdés, s hogy valóban jelentős lesz-e a fertőzöttség, attól is függ, hogy a június vagy a július eleje száraz vagy csapadékos lesz-e. Ha száraz lesz, az stoppolja az infekciót, ha csapadékos, akkor fuzáriumfertőzésre komolyabban lehet számítani. A betegség mikotoxinok képződésével jár, nemcsak a gabonaszemeket, hanem a növény többi részét is érinti, ami ellen egy idő után nem tudunk már védekezni – folytatta.

Csütörtökön még az egyetemi földeken is permeteztek, hiszen most még lehet védekezni – a gazdáknak is –, de később már fuzárium ellenében nincs lehetőségünk, a jó természet fog segíteni vagy kevésbé segíteni – tette hozzá dr. Pepó Péter összegezve: ez egy közepes évünk lesz mennyiség szempontjából, a minőség pedig még egy nagy kérdőjel.

Fontos kérdésekről

Idén 26. alkalommal szervezi meg a már hagyománnyá vált Búzatanácskozást a DE MÉK jövő kedden. – Hazánk azzal küzd, hogy alapvetően nem tudjuk kihasználni az agrárium adta genetikai és az ökológiai potenciált. Ennek a konferenciának pont az a célja, hogy termelőknek, gazdálkodóknak segítséget adjunk – hívta fel a figyelmet a professzor.

– A genetikában lezajlott óriási változásokról, az új lehetőségeket adó, új technológiákat igénylő hibridbúzákról is szó lesz, de a precíziós növénytermesztés is hangsúlyt kap. Szívfájdalmunk, hogy általában azt a termelői réteget nem fogjuk tudni megszólítani, elérni, akik továbbra is a 20-30 évvel ezelőtti technológiákat alkalmazzák. Pedig a mai világban a smart technológia, a precíziós növénytermesztés nélkül toporogna a búzatermesztés.

Barak Beáta

Aszályban is lehet eredményesen

Búzaszentelő és a Magyarok Kenyere program nyitórendezvénye zajlott Esztergomban a napokban. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezésében elindult a jó­tékonysági kezdeményezés. Ennek keretében a Kárpát-medencében gyűjtenek búzát magyar gazdák, majd az abból készült liszt szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó magyarországi és határon túli szervezetekhez kerül. A szervezetek bíznak a jó termésben, emellett a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és a NAK „Szárazságban is eredményesen” címmel rendezvénysorozatot indított a termőföldek vízhiányának megelőzéséről, annak kezeléséről, az aszályos időszakban történő eredményes gazdálkodásról.