Egészséges, mégsem esszük

– A hazai nyúlhús fogyasztás minimális, mindössze 10-15 dekagramm évente, fejenként. 2017-ben komoly kampány indult a népszerűsítésére, aminek fő célja megismertetni ezt az élelmiszert az emberekkel – mondta el érdeklődésünkre Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A nyúlhús fogyasztásának ösztönzésére az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum, valamint a nyúl terméktanács idén május végén immár a harmadik évben folytatott kampányt.

– Jelenleg az a célunk, hogy közel a 2015-16-os válság előtti szintre fejlesszük az ágazatot. Az akkori 100-105 ezres anyaállomány 75 ezerre esett vissza, legalább egy 10-15 ezres növekedés szükséges lenne. Szeretnénk 2022-re évi 7 millió darab vágást elérni, ez most 4 millió, ami 9 ezer 950 tonna élősúlyt jelent. Nagy része külföldre megy, csomagolva, közvetlenül az áruházláncoknak. Itthon is feldolgozva, konyhakészen keresik a vásárlók, fél és 1 kilogrammos csomagokban juthatnak hozzá több multilánc boltjaiban. Ma már 260 tonna nyúlhúst értékesítünk Magyarországon évente, ez 6-8 százalékos növekedés a korábbi időszakhoz képest – részletezte Juráskó Róbert.

Visszatennék a nyulat a tányérunkra

Volt egy komoly válsága az ágazatnak 2015-16-ban, amikor az embargó miatt az orosz piacról sok terméket kitiltottak, s habár épp a nyúlhúst nem, de azt rendszerint kapcsolódó termékként a baromfihússal együtt szállították, így a nyúltenyésztőket is érintette a korlátozás. Amellett lecsökkent a rubel értéke, s gyakran nem tudott a vevő fizetni – idézte fel Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Kényszerhelyzetben

– Egész Európában felhalmozódott a nyúlhús, Magyarországon 2 ezer tonnányi, s e felesleg kóválygott az országok között. Ki kellett találni, mit tegyünk. Az egyik lehetőség a belföldi értékesítés növelése, ami némileg sikerült is, de mivel a magyar nyúlhústermelés 98 százaléka exportra ment, új piacok után is néztünk. S a válságnak hasznos hozadéka volt, hogy míg előtte 4-5 piacra szállítottunk, mostanra 45-50-re! Ez részben európai áruházláncokat jelent, de lehetőség van, hogy exportáljunk Szingapúrba és Kanadába is – mondta el Juráskó Róbert. – Mostanra a fent említett 2 ezer tonna felhalmozódott nyúlhús elfogyott, sőt, a piacbővülés miatt szinte hiány lépett fel.

Ma már elérhető

– Itthon elfelejtettük a nyúlhúst, holott régen minden háznál volt, ették, habár jóval kevesebbet, mint a tradicionális nyúlfogyasztó országok; Spanyolország, Olaszország, Franciaország, ahol évente fejenként 2 kilogrammnyi kerül az asztalra. Az idősek még emlékeznek, tapasztalataink szerint ők szívesebben eszik a nyúlhúst – jegyezte meg az elnök. – Hogy elfelejtettük, annak egyik fontos oka, hogy a termelési szerkezet megváltozott: a háztáji gazdaságok már nem tudják azokat a feltételeket teljesíteni, ami a vágóhídi feldolgozáshoz szükséges, ráadásul megnőtt a tartási költség és nem megoldott a szállítás. Egy másik ok, hogy egyszerűen nem lehetett kapni, mivel a hazai termelés majdnem mind exportra ment. Ma már azonban több áruházláncban elérhető a nyúlhús, és a kistermelők is megjelentek vele a termelői piacokon.

Kiváló élelmiszer

Arról is beszélt, miért érdemes nyúlhúst fogyasztani.

– Fontos, hogy kiváló minőségű, könnyen emészthető fehérjeforrás, nagyon egészséges, nem allergizál. Minimális a zsír-, ellenben magas a fehérjetartalma, utóbbi 17-20 százaléknyi. Alkalmas arra is, hogy a csecsemő a húsok közül ezzel találkozzon először; elvileg három-öt hónapos korától eheti, a bébiételek egy része már tartalmazza, a magyar export 35-40 százaléka ilyen célra megy – osztott meg egy érdekességet Juráskó Róbert. – Azt is mondhatjuk, a 21. század fehérjeforrása! Például a dobozos fehérjeporok helyett is sokkal jobb sportolóknak, időseknek, illetve különböző emésztési panaszokban szenvedőknek, többek közt Chron-betegeknek is ajánlják. Mindemellé konyhatechnikailag könnyen elkészíthető – tette hozzá.

Ellenőrzött rendszerben

Alapvetően a nyúl könyen tartható, különleges körülményeket nem igényel. Egy anyanyúl 40-45 utódot nevel fel évente, s e vonalon állatonként 2,5 kilogrammal számolva 80-100 kilogramm húshoz juthatunk, nagyjából mintha egy hízósertést neveltünk volna fel. A nyúlnak jellemzően kétféle betegsége lehet, ezek ellen van védőoltás – avatott be egy kicsit a szakmába Juráskó Róbert.

– Ugyanakkor el kell mondani, aki nagyban tenyészt, komoly beruházásokat kell végrehajtania: megfelelő épületek, ketrecek, etetőberendezések, stb. szükségesek. Továbbá olyan rendszer, ami a termelés nyomkövetését teszi lehetővé, vagyis hogy a gazdától a fogyasztóig ellenőrizhető legyen az élelmiszer előállítása. Egy anyanyúlra vetítve 80-100 ezer forint a költség, megtérülése, ahogyan általában az állattenyésztésben, 6-8-10 év – magyarázta a szakember.

– Sokan idegenkednek a nyúlhústól, nekik mindig elmondjuk, hogy vágásra nem a házikedvencként tartott cuki törpenyúl kerül, ami megnyúzva 30 dekagramm húst adna. A vágónyúl kimondottan erre a célra kitenyésztett, hús típusú vágóállat, melynek súlyából a húskihozatal 57-62 százalék, szemben az egyébb nyulak 40-45 százalékával – hangsúlyozta a tenyésztő. – A jövőt illetően bizakodóak vagyunk, mert elindult valami, és úgy tűnik, ez a kedvező trend folytatódik – tette hozzá.

Szőke Tímea

Humánusabb tenyésztés

– A Magyarországon elismert hústípusú fajták közül az egyiket, a debreceni fehér nyulat mi, a józsai központú Debreceni Fehér nyúl Egyesület tenyésztettük ki. Átlagosan 1500-2000 anyanyulat tartunk. Hazánkban nagyüzemnek az számít, amely ezer anyanyúlnál többel rendelkezik, ilyenből 60-70 van, ezek adják a hazai vágónyúl termelés 90 százalékát. A többit sok kisebb üzem, gazdálkodó állítja elő, illetve egy keveset háztáji, elsősorban saját fogyasztásra. Megyénkben 10-15 kistermelő lehet – mondta el Juráskó Róbert.

Azt is elárulta, külföldre számos olyan helyre tudunk szállítani, ahova sokan mások nem. – A már említett tradicionális nyúlfogyasztó országok 99 százalékban belföldre termelnek, s mivel ott a hagyományos tartású nyúl is eladható, nem végezték el azon állatjóléti fejlesztéseket, amit nálunk a nagy termelők. Azokat, melyek a humánusabb tartás felé tolják el a tenyésztést, így például nem ketrecben, hanem mélyalmos tartásban helyezzük el a nyulakat. Sok piacon már ezt keresik, és mi ki tudjuk szolgálni ezt az igényt.