Fagykár és eső tett be a megyei méhészeknek

Mint a mesében: méhészeti szempontból hol volt, hol nem volt akácszezon az országban, komoly gond, hogy a hajdú-bihari térség az utóbbiba tartozott, ugyanis katasztrofálisra sikeredett az akácszezon a megyei méhészek számára. Április végéig alig esett értékelhető mennyiségű csapadék, gyakran volt viszont erős szél, aminek köszönhetően a légköri aszály csak súlyosbodott, ez méhészeti szempontból a növények nektártermelésnek nem kedvezett, ráadásul a télen, majd március végén fagy­kár is érte az akácot.

Ha ez nem lett volna elég, az elhúzódó medárdi esőzések végképp betették a kaput, mert a méhek nem tudtak kirajzani, ugyanis a pergetéshez a párás meleg lenne az ideális.

Fő mézelő növény

– A hazai évi 24-24,5 ezer tonnányi előállított méz mintegy fele akácméz, ebben a térségben pedig az akác a fő mézelő növény, így itt fokozottan jelentkezett a probléma – ismertette Király László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) hajdú-bihari megyei szervezetének elnöke. – Az ország észak-keleti részén jól sikerült a szezon, mert ott a csapadék ellenére is ki tudtak repülni a méhek, sajnos ez Hajdú-Bihar megyére nem áll meg, minimális mennyiséget hordtak be a méhek, azokat pedig bent kell hagyni a fiasításhoz. Azok a gazdák, akik el tudtak menni az úgynevezett második akácra az északi hegyekbe (Heves, Nógrád, Borsod), 10–20 kilogramm mézet tudtak pergetni családonként, némiképp csökkentve a károkat. Én úgy fogalmaztam, március elején kipergettek a méhészek, mert kifagyott az akác, de a méhészsors már csak ilyen, fokozottan ki van téve a természet szeszélyének – mondta el Király László.

Veszélyben

A napokban elkezdődik a napraforgó szezonja, ha az időjárás kegyes lesz, az a nagyjából tíz nap is csak a kármentésre lehet elegendő. Az átlag költségfelállás ugyanis így néz ki: az akác a jövedelemtermelő, a többi szezon (repce, dohány, napraforgó) pedig az állományfenntartásra megy el. A gazdák számára az akác után kezdődik a felkészülés a jövő évre, ha a napraforgóból erősen tudnak kijönni, akkor van esély egy jó esztendőre.

– Ha viccelődni akarnék, megkérdezném volt-e akácszezon, de sajnos semmi humoros nincs ebben, mert az idei katasztrofálisra sikerült – sóhajtott Csiha Imre, az OMME Püspökladány és Vidéke Méhészek Egyesületének elnöke. – Vannak, akik idén egyáltalán nem tudtak pergetni. A legtöbb méhész pillanatnyilag a kármentéssel van elfoglalva, több szakmabelinek a megélhetése került komoly veszélybe – árulta el a gazdász, aki rámutatott, mivel a télen rengeteg méh pusztult el, a legfontosabb feladat az állomány megmentése. Ennek egyik útja az etetés, a másik pedig az egyesítés: utóbbinál a nagy népességű, erős családokat megcsapolják, és keléshez közeli fiasítást adnak a kisebb, gyengébb családoknak – részletezte.

Sok probléma

– Bár ez az eljárás további létszámcsökkentést jelent, így alakulhat ki erős gyűjtőcsalád a napraforgóra. Már több ehhez hasonló év volt, ahol a fagy­tól kezdve sok problémával küszködtünk: az időjárás, a betegségek, valamint a mézáralakulás sújtja az ágazatot. Az elmúlt esztendőben annyira nyomott volt az ár, hogy akad olyan termelő, aki nem értékesített, hanem inkább megtartotta a mézet. Egy rosszabb év után a hiány miatt általában felfelé mennek az árak, most is erre kell számítani majd, főleg a közvetlen értékesítésnél – jövendölte a szakember.

MSZ

Borítókép: Csiha Imre méhészete is megsínylette a fagykárokat