Történelmi fejlesztési konstrukció Debrecenben

Történelmi jelentőségű bejelentés részleteiről tájékoztatott dr. Papp László, Debrecen polgármestere szerdán, a Régi Városházán.

– Debrecen az elmúlt időszakban nagyon jelentős gazdaságfejlesztési eredményeket ért el. A napokban a város eddigi legnagyobb gazdaságfejlesztési sikereként történt meg a szerződés aláírása a BMW-vel. Akkor a jövő elkezdődött, s immár a „Gazdaságfejlesztés 2.0” program is kezdődhet – fogalmazott a városvezető.

Mint hangsúlyozta, Debrecen ebben az időszakban igyekszik különös figyelmet szentelni a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének. Az eddigi időszakban arra fókuszált Debrecen, hogy miként tudja a város megerősíteni a gazdaságát a multinacionális vállalatok betelepülésével, és ebben a tekintetben Debrecen az elmúlt 5 év legsikeresebb városa. Hiszen ekkor 600 milliárd forintnyi működő tőke érkezett, és több mint 6200 új munkahely jött létre.

Ez a tendencia az új fázisban is folytatódhat, de az új ciklusban is kifejezetten nagy hangsúlyt fordítanak a helyi kis- és középvállalkozások fejlesztésére, megerősítésére, a növekedési lehetőségeik támogatására. Ennek már megágyazott az a tevékenység, amelyet az EDC Debrecen közreműködésével végeztek. Hiszen a KKV szektort támogató források elérésében Debrecen és az egyetem összesen 80 milliárd forintnyi támogatást tudott elérni a város részére – ismertette Papp László.

Városok láncát hoznának létre

A polgármester szerint nagyon fontos azonban, hogy ne csak EU-s, kormány- és egyéb támogatásokra építsen a város a gazdasági növekedése tervezésekor. Ezért a gazdasági stratégiáját úgy állította össze Debrecen, hogy a sikeres, 2014–2020-es EU-s fejlesztési ciklus után is legyen meg a város és a cégek mozgástere, abban a tekintetben is, hogy piacról szerzett kockázatitőke-alapú banki források felhasználásával, a támogatásoktól függetlenül tudjanak növekedni.

Ennek érdekében hozza létre Debrecen és az MFB Invest a városi tőkealapot egy 10 milliárdos kerettel, amelyben a kihasználtságtól függően tőkeemelésre is van lehetőség. Az alapnak az is célja, hogy gondoskodjon a Debrecen gazdasági működésének gerincét alkotó KKV szektor megerősítéséről, valamint, hogy kapcsolódjanak be a nemzetközi nagyvállalatok által kialakított termelési láncba. Az alap futamideje 12 év, tehát teljesen kompatibilis a Debrecen 2030 városi gazdaságfejlesztési programmal, s addig tud gondoskodni a versenyképes kis- és középvállalatok fejlesztési és növekedési lehetőségeiről.

Saját forrásból finanszírozva

Dr. Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója a rendezvényen kifejtette azt is, hogy a pénzintézet kiemelt ágazatként kezeli az önkormányzatokat, s végre nemcsak egyedi ügyben, hanem hosszú távú együttműködésben, illetve finanszírozással teszik. A városi tőkealap létrehozását felkínálják majd más városoknak is, ugyanakkor az is cél, hogy finanszírozási láncot hozzanak létre. Az alapot saját forrásból finanszírozza a bank, így nemcsak enyhíti a költségvetési terheket, hanem ezáltal támogatást is nyújt a gazdaság minden ágazata számára.

A szerdai sajtótájékoztatón Bugár Csaba, az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója rámutatott: az alapban rendelkezésre álló 10 milliárd forint Debrecennek, az ország második legnagyobb városának lehetőséget nyújt majd a városban székelő vállalkozásoknak, valamint a hajdú-bihari vállalkozások fejlesztését is szolgálni fogja. A döntéseket a befektetési bizottság hozza meg, amelybe a város is delegál tagot. Ez azért is hasznos, mivel a városnak vannak információi a fejlődés lehetőségét felmutató vagy a hitelhez nem jutó, érintett cégekről. Mint a szakember elmondta, 200 millió forint az az összeg, amit alapvetően terveznek beruházni a társaságokba, és ez elmehet egészen egymilliárd forintig is. Számítanak minden olyan vállalkozásra, amely fejlődést tud indukálni a térségben.

Nem piaci követelmények

Kósa Lajos országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP), a Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnöke hangsúlyozta: a városi fejlesztési alap létrehozásával Debrecen ismét úttörő szerepet tölt be. – Egy olyan ügyet képviselünk, és tudtunk ismét tető alá hozni, amelyre eddig nem volt példa – jelentette ki. Szavai szerint a város a gazdaságfejlesztési tervei szerint felméri, hogy melyek azok a vállalkozások, amelyek városi szempontból jó ötlettel, piaccal és növekedési potenciállal rendelkeznek.

Az új alap, mint eszköz egy olyan befektetési lehetőség, amelynek a hozamkövetelménye nem piaci hozamkövetelmény. „Pluszosnak” kell lennie, de a türelmi idő, a fedezet, a hozam követelménye eltér a piaci követelményektől. Kósa Lajos jelezte azt is, hogy tárgyalások lesznek a megyei jogú városokkal, s eddig Debrecen, Székesfehérvár esetében biztos az alap létrehozása, míg Nyíregyháza, Miskolc, Nagykanizsa, Pécs, Szombathely esetében is elkezdődnek a tárgyalások. Ez nagyon fontos lehetőséget jelent majd ezeknek a városoknak, és természetesen nem áll meg a gondolkodás, hiszen arról is tárgyalnak, hogy a projekt nyíljon meg bizonyos városfejlesztési projektek számára is – jelezte Kósa Lajos.

VA