Mérséklődnek az ingatlanárak

A vevők a cívisvárosban érezhetően eljutottak oda, hogy nem fognak panellakást venni 28-30 millió forintért, mert irreálisan magasnak tartják ezt az árat – hangsúlyozta a Napló kérdésére válaszolva Czibi Zoltán, a Szent Anna utcai OTP Ingatlanpont vezetője. Megtudtuk, hogy mindez részben azért történt, mert sokan azt gondolták, hogy reálisan meg tudják ítélni, mennyit ér az ingatlanuk.

Kipukkant az ingatlanlufi?

A befektetők kivonultak a piacról, a vevők most már akár alkudozhatnak is.

Az ingatlanpiac ciklikusan működik, a szakemberek négy szakaszt különböztetnek meg: emelkedés, érett szakasz, csökkenés és mélypont. A 2014-ben indult emelkedés két éve már érett szakaszba váltott. Árcsökkenésről még mindig nem beszélhetünk, de a drágulás már mérséklődik. Ha az áremelkedés az eddigi ütemben folytatódott volna, akkor egy átlagos panellakást 5 év múlva 60 millió forintért lehetett volna megvásárolni, ám – ahogy mondják – a fák sem nőnek az égig, törvényszerű az említett ciklikusság.

– Annyira megszoktuk az emelkedő tendenciát, hogy sokan azt hitték, hogy bármennyiért eladhatják házukat vagy lakásukat, nem kell ehhez ingatlanos sem, így azonban nagyon nehéz volt működni. Ez a hozzáállás is változhat az áremelkedés ütemének csökkenésével – mondta el Czibi Zoltán, a Debrecen, Szent Anna utcai OTP Ingatlanpont vezetője.

Túlárazott ingatlanok

A 2014 óta tartó folyamatos áremelkedés részben annak tudható be, hogy sokan rövid távon próbáltak minél nagyobb haszonra szert tenni, ezért túlárazták az ingatlanukat.

– Arról nagyon megoszlanak a vélemények, hogy mi várható az ingatlanpiacon, rengetegféle előrejelzés van, de abban a legtöbben egyetértenek, hogy a lassuló árnövekedés trendfordulót jelezhet. A vevők itt Debrecenben érezhetően eljutottak oda, hogy nem fognak panellakást venni 28-30 millió forintért, mert irreálisan magasnak tartják ezt az árat. Mindez részben azért történt, mert sokan azt gondolták, hogy reálisan meg tudják ítélni, mennyit ér az általuk birtokolt ingatlan. Minden portálon van egy ingatlanhirdetési átlagár, mondjuk egy utcában 150 ezer forint volt egy négyzetméter ára. Volt, aki ezt megnézte, ám úgy gondolta, hogy az övé úgysem átlagos és amúgy is várható alku, tehát felrakta négyzetméterenként 180 ezer forintért. Csakhogy ezáltal a 150 ezres átlagár elindult fölfelé – magyarázta az irodavezető.

Ismét egyensúly felé

Június elsején megjelent a Magyar Állampapír Plusz, amelynek bevezetése nagyban hozzájárult a befektetői kereslet csökkenéséhez, vagy ahogy néhányan értelmezték, ahhoz, hogy a nagyra felfújt ingatlanlufi elkezdjen szelelni.

– A jelenlegi piacon igen kedvező kamatot kínáló állami kötvény nagyon sok befektetőt kivont a piacról, mivel már átlagosan magasabb hozam érhető el vele, mint egy ingatlan megvásárlásával és kiadásával. A forgalom csökkenése már idén érezhető volt. Eddig egy keresleti piacon dolgoztunk, rengeteg vevő volt, és kevés volt az ingatlan. Most viszont, mivel a befektetők kivonultak, a vevők is jóval inkább alkuképesebbek. Néhány eladó így persze nem tudja a korábban meghirdetett áron értékesíteni ingatlanát – hangsúlyozta az ingatlanszakember. Hozzátette: – Nincs válság, gyors árzuhanás a növekedés lassulását szokásosan – akár néhány évig is – követő stagnálás időszaka után sem várható, legfeljebb lassú árcsökkenés. Ez egyfajta korrekció, kevesebb tényező fűti az áremelkedést.

A tranzakciók számát tekintve már most látható a visszaesés a továbbra is elérhető állami támogatások és kedvező piaci hitelkonstrukciók ellenére. Eddig keresleti piacon dolgoztunk, az érdeklődés viszont most harminc százalékkal visszaesett. Debrecenben városrészfüggő, hogy mennyit ér most átlagosan egy négyzetméter, az azonban tény, hogy 2018-ban 16 százalékos áremelkedés volt a cívisvárosban. – Itt a megyeszékhely ingatlanáraira óriási hatása volt a BMW érkezésének. Amikor bejelentették, hogy autógyár épül, másfél hét alatt 4 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak. Volt olyan kismacsi ingatlan, amit 9 millióért senki meg se nézett, de a bejelentés után a tulaj 18 millióra emelte az árát – osztotta meg a Naplóval Czibi Zoltán. Nem lehet és nem is kell az állami kereteken túl szabályozni az árakat, jobb ezt a kereslet és a kínálat törvényszerűségeire bízni – fejtette ki. Ám míg külföldön a házak és lakások 98 százalékát ingatlanos adja el, itthon ez az arány 50 százalék körüli. Azonban mind az eladók, mind a vevők nagyon sok kényelmetlenségtől és akár bosszúságtól kímélik meg magukat, ha szakértő segítségét kérik egy ilyen fontos döntés előtt.

Kiss Dóra