Mit jelentenek a kata változásai?

2020-ban változás áll elő az online adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatban. Az áfásoknak eddig is volt bejelentési kötelezettségük 100 ezer forint feletti áfatartalom esetén, de ez az alanyi adómentességet élvező katásokat eddig nem érintette. 2020. július 1-től viszont minden belföldi adóalanynak kiállított számla esetén online adatszolgáltatási kötelezettség lép életbe az új szabályozás értelmében. Az adózás útvesztőjében felmerülő kérdésekre Boros Anikó válaszolt.

Már katásokra is vonatkozik

– 2021. január 1-től a magánszemélyeknek kiállított számlákat is be kell küldeni. Online számlázó program használatakor azt érdemes minél hamarabb összekötni a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, így a számlázó automatikusan továbbítani tudja a számlákat a hatóság felé. Azt javaslom, senki ne várja meg a július 1-jét! – tanácsolja Boros Anikó. Megjegyezte, aki számlatömböt használ, annak a számláit manuálisan kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online rendszerében rögzíteni.

„Az utóbbi megoldást nem ajánljuk. Egy számlázó program költsége havonta elenyésző, és rengeteg terhet le tud venni az ember válláról, tehát érdemes regisztrálni”

– osztotta meg lapunkkal a könyvelő.

Pluszadóteher

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata arról szól, hogy éves szinten 12 millió forintig az adó mértéke 25, 50 vagy 75 ezer forint havi szinten. Ehhez képest újdonság, hogy bizonyos esetekben már 3 millió forintnál plusz 40 százalék az adó.

– Ezt az adóösszeget elvileg a számlát befogadó cég fizetné. Ezzel kapcsolatban viszont megjelent egyfajta pesszimizmus, miszerint ez ahhoz vezethet, hogy gyakorlatilag nem fognak szerződni a katásokkal, vagy csak értékhatárig fognak számlázni, esetleg beindul a körbeszámlázás – osztotta meg Boros Anikó.

Sokaknak nem egyértelmű, az új szabályozás pontosan milyen változásokat hozott. Ezzel kapcsolatban a szakértő kifejtette, ha katásként kapcsolt vállalkozásnak történik a beszámlázás, értékhatár nélkül 40 százalékos pluszadót kell fizetni annak, aki befogadja azt. Ez a külföldi kapcsolt cégre is vonatkozik.

– Ha 3 millió forintnál többet számláznak be katásként egy vállalkozásnak, akkor a meghaladó rész után 40 százalék a pluszadó, amit a számlát befogadó fizet, ha belföldi. Tehát havonta 250 ezer forintnál többet nem lehet kiszámlázni. Kivétel viszont akad, például ha állami szervezetnek számláz be a katás – ismertette, majd kiemelte: fizetés mellett a bevallásra is ügyelni kell, valamint szükséges írásban tájékoztatni a szerződő felet, arról, ha katás adózók vagyunk, és arról is, ha már nem.

A bevallást is be kell adni

A könyvelő kitért a módosítás legfontosabb elemeire. Ennek értelmében elmondható, a kihirdetett szigorítások vonatkoznak a kapcsolt vállalkozás felé benyújtott számla után 40 százalékos pluszadóra (értékhatár nélkül), de akkor is életbe lép a 40 százalék, ha egy katás egyéni vállalkozás beszámláz abba a kft.-be, ahol ő maga is tulajdonos. Ez igaz a külföldi kapcsolt vállalkozástól kapott bevételre, a belföldi vállalkozás felé kiállított, valamint a külföldi vállalkozástól kapott 3 millió forintnál több bevétel esetén is. A bevallásról és az adó megfizetéséről a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a tizenkettedik napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap tizenkettedik napjáig, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.

„Azaz nem elég megfizetni, a bevallást is be kell adni”

– foglalta össze egy mondatban a könyvelő.

– A törvény rögzíti, hogy a magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként. Ha az adózó mégis ki szeretné használni a kata többszörözését, az plusz­adminisztrációval jár. A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő adózó a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Az adózó a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével – tájékoztatja a vele szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről – ismertette részletesen Boros Anikó.

Szilágyi Gergő