Drágultak az élelmiszerek, a sertéshúsból készült termékekért többet kell fizetni

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) publikációja szerint 2020 júliusában a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentős mértékben. Ahogy a KSH írja, az élelmiszerek ára 7,8 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,1, a párizsié, kolbászé 16,1, a cukoré 14,5, a szalámié, szárazkolbászé és sonkáé 11,5, a tojásé 8,9 százalékkal lett magasabb. Az emelkedés miértjéről a Napló Bárány Lászlót, a Master Good cégcsoport tulajdonosát kérdezte.

Lassan éledezik a horeca

– A KSH adataiban szereplő szalámi, kolbász és felvágott többnyire sertés-alapanyagú termékek, melyek esetében megfigyelhető volt egy masszív alapanyagár-emelés. Természetesen a kínálatban van baromfipárizsi és -virsli is, de nem ezek száma a meghatározó – árnyalta a statisztikában szereplő számokat Bárány László. Hozzátette, az elmúlt időszakban mivel a kínálat meghaladta a keresletet, emelkedett az élő sertés ára. Erre még rátett egy lapáttal, hogy megjelent a koronavírus, aminek következtében Kína leállította a sertésimportot, továbbá a sertéspestis is komoly károkat okozott.

– A baromfi esetében elmondható, hogy a horeca (szállodák, éttermek, kávézók) szektor nagyon nehezen indult, a szegmens körülbelül egy hónapja éledezik.

„A kereslet lassan épül fel, és ez nem csak magyarországi tendencia, hiszen teljes mértékben részesei vagyunk a nyugat-európai piacnak is. Magyarországról 1200 kilométeres sugárban gyorsan és frissen bárhová eljuttathatók az élelmiszerek, ebben a körben pedig hasonló tapasztalható.”

Otthon nem mindig csak hús…

Mint kifejtette, október–november környékére várják, hogy beálljon egyfajta egyensúly, amikor a volumenek megközelítik a koronavírus előttit. És addig mi várható?

– A csirkehús esetében áremelésről szó sem lehet. Nem azért, mert ez tiltott lenne, hanem mert a meglévő piaci készletek nyomják a kínálati oldalt. Ha minden a várakozásoknak megfelelően alakulna, és egy esetleges következő Covid-hullámnál nem lesznek pánikvásárlások, akkor viszont ismét emelkedhet a baromfihús ára – válaszolt Bárány László. A szakértő kitért a pulykahúsra is, mely esetében relatív túltermelés figyelhető meg.

Elmondta, a fogyasztói szokásokat tekintve a koronavírus bírt tanulságokkal.

„Mi arra számítottunk, hogy ami a horeca szektorból kimarad, azt a háztartási fogyasztás felszívja, azonban ez korántsem valósult meg. A hazai keresletből hiányzik 20 százalék, amelynek a 10 százaléka az otthoni fogyasztásra vásárló réteg, míg a fennmaradó eltűnt. Az okokat egyelőre nem tudjuk.”

A szegmensen belül többen úgy gondolják, hogy az éttermek vendégei tízből kilencszer valamilyen hústerméket kérnek, miközben azok, akik otthon maradtak, és főznek, nem mindennap használnak húsalapanyagokat. Bárány László szerint erre a trendre fel kell készülni.

– Fontos üzenete az elmúlt hónapoknak, hogy fokozni kell a félkész és készételek gyártását, amelyek változatosak, egészségesek és gyorsan elkészíthetők.

Kettős hatás a víziszárnyasoknál

A sertéshústól eltérően a víziszárnyasok ára nem emelkedett. A Napló megkeresésére Szabó Miklós, a Tranzit csoport alapítója ismertette, már kétéves folyamat, hogy a kacsa és liba vonatkozásában esnek az árak. Mint elmondta, a fogyasztói árakat elsősorban nem a termelési költség határozza meg, hanem a kereslet és kínálat aktuális egyensúlya.

„Ha kisebb a kereslet, csökken, míg ha emelkedik, akkor nő az ár. A 2018 óta tartó ármérséklődési folyamat az idei évre sem állt meg. A kacsa- és libahúsból 2019-ben is túlkínálat volt, ami a fogyasztói árak eséséhez vezetett.”

– Ekkor kevesebbet kaptunk a termékért, mint az azt megelőző évben, és ez jelenleg is így van – ismertette a szegmens helyzetét Szabó Miklós. Kifejtette, fontos tényező az is, hogy 2018 óta amíg a termelési költségek emelkedtek, a keresletcsökkenés nem állt meg, a koronavírus-járvány miatt pedig a fogyasztás is kevesebb lett. – A baromfin belül a víziszárnyasok jelentős részét a horeca szektorban fogyasztják. Ezek pedig ebben az évben a járvány miatt vagy bezártak, vagy csökkentett üzemmódban működtek. Az árcsökkenés az eladási és a fogyasztói árakban is megmutatkozott, tehát az a trend, miszerint az élelmiszeriparban jelentős a drágulás, a víziszárnyasokra nem igaz – jelentette ki.

A gyengülés sem kompenzál

Szabó Miklós szerint, amikor az élelmiszeripar drágulásáról van szó a közvéleményben, az emberek elsősorban a zöldségekre, gyümölcsökre és a sertéshúsra gondolnak. – Ehhez képest az egész liba kilónkénti alapára míg 2018-ban 3,5 euró volt, ez 2019-re 2,8-ra, most pedig 2,2 euróra csökkent. Bár a forint gyengült, ez közel sem kompenzálja az áresést, emellett pedig a termelési költségek, mint például a bérköltségek, energia- és takarmányárak is emelkedtek – mondta. Az, hogy mit hoz a jövő, még mindig bizonytalan, így stratégiával sem tudnak készülni egy esetleges második hullámra.

Több nagy vágóhíd is leállt

– Élő állattal nagyon nehéz felkészülni, mivel ebben az esetben nem lehet úgy leállni, mint például egy autógyárnál. A törzsállományt tojatni kell, kikeltetni, felnevelni, levágatni, majd fel kell dolgozni, ez pedig több hónapos folyamat – részletezte. A koronavírus mellett a madár­influenza is hatással van a víziszárnyas-ágazatra.

„A kacsa és a liba esetében jelentős volt a kár, a déli megyében a törzsállományt is ki kellett vágni, emiatt pedig nincs, ami tojjon. A kereslethiány miatt ráadásul több nagy vágóhíd is leállt, ez pedig alapesetben hiányt idézne elő a piacon, ami áremelkedéshez vezethet.”

– Azonban nem lehet még tudni, mi várható a következő időszakban: kinyitnak-e az iskolák, bezár-e a horeca szektor? – tette fel a költői kérdést Szabó Miklós.

Szilágyi Gergő