Már Böszörmény határában legel a Hajdú tanyán nevelt gulya

Hajdú tanya: állattartás és növénytermesztés, amelynek része a hagyományok újraélesztése is. Így ennek jegyében a múlt héten kihajtották a gulyát a legelőre. A Hajdú tanyán nevelt 82 állat a hagyományos nyári tartás közben látható a város határában. Az, hogy az állatok a legelőn vannak, egyrészt jót tesz a fűhozamnak, illetve előnyös az állatok számára is, mert nem zsákokból, takarmánnyal etetik őket a nyári időszakban. És persze nem elhanyagolható a legelő gulya látványa sem, így a felnövekvő generációk is megismerhetik a Hajdúság hagyományának ezt az oldalát. A legelőn most magyar szürke és magyar tarka, valamint limousin állatok vannak.

Szántótól az asztalig

– A Hajdú tanya története azonban messzebbről indul. Néhány évvel ezelőtt a pusztulás fenyegette a régi telephelyet. A közfoglalkoztatási program hozta el az újraéledését, akkor még sokkal több, száz fő fölötti dolgozói létszámmal. A gondos munkának köszönhetően alakulhatott ki a mai formája. Jelenleg húszan dolgoznak a Hajdú Tanyán a mezőgazdasági foglalkoztatásban. Az ágazatok között meghatározó a 150 hektáron folytatott növénytermesztés. Termelnek árpát, búzát, kukoricát, silókukoricát, rozst, napraforgót, fejes káposztát és lucernát. Ötven hektáron pedig legeltetés és kaszálás valósul meg – sorolta Fórizs László alpolgármester, aki azzal folytatta, hogy a növénytermesztés mellett az állattartás is meghatározó. A termőföldtől az asztalig szlogen jegyében saját vágóhíd és húsfeldolgozó is épült a városban. A tanya működtetésében egyébként az önkormányzat és a százszázalékos önkormányzati tulajdonú Hajdú Hús Nonprofit Kft. vesz részt.

– A munkamegosztás úgy történik általában, hogy a kft. az anyaállományokat vásárolja meg, a Start-program, vagyis az önkormányzati mintaprogram a szaporulatokat kapja meg. A Start-programban jelenleg 50 anyajuhot, 150 borjút, 2 kost, 100 süldő mangalicát, 400 süldő fehér malacot és 450 tojótyúkot gondoznak. A hús kft.-nél lévő állatállomány: 3 tenyészkan, 7 anyajuh, 23 mangalica koca, 42 fehér koca, 102 malac, 246 hízó, 24 tehén, 3 tenyészbika és 24 borjú. A további tervek között szerepel évente 1000-1200 sertés hizlalása, amelyeket a közétkeztetésben használnak fel a vágóhídon, illetve a húsüzemben történő feldolgozás után. Cél még a tehénállomány növelése, a magyar tarka törzstenyészet kialakítása. Az épületek bővítésére is van terv, egy újabb ólat szeretnének kialakítani a sertések fogadására, amelyre keresik a pályázati lehetőséget.

A jövőt a galamb jelenti

Újdonság most, hogy április végén megérkezett a Szárnyaló Gazdaság elnevezésű húsgalambprogram keretében 500 pár galamb, amelyek fogadására egy 600 négyzetméteres helyiséget tudtak rendbe hozni. Az ingatlanon megvalósult a tetőhéjazat-csere, az elektromos hálózatának kiépítése is. Erre mintegy 40 millió forintos támogatást kapott az önkormányzat. A húsgalamb tartásnak évtizedekkel ezelőtt nagy hagyománya volt Hajdúböszörményben, ráadásul a felvevő piaca még nemzetközi viszonyokban is nagy, emelte ki Fórizs László alpolgármester. Cél, hogy az önkormányzat jó mintát mutasson, és ennek köszönhetően egyre többen fogjanak bele mezőgazdasági termelésbe. Mindenesetre fenséges látványt nyújt most Hajdúböszörmény határában a gulya egész nyáron, a hagyományos állattartás jegyében.

Szarvas-Szabó Kata