Az egekben a búza ára, lépcsősen emeli a tarifát a malomipar

Kiváló kenyérgabona-termés volt a megyében, és a világban még soha nem termett annyi búza, mint a múlt évben, ennek ellenére eddig nem látott magasságokban van a búza ára. Mi több, a malomipar és a sütőipar költségei is emelkedtek.

Mindennek következménye a liszt és a pékáruk drágulása.

Hogy milyen mértékben? Erről még sem Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona elnök-vezérigazgatója, sem Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütödék vezérigazgatója nem tudott pontos adattal szolgálni. Lakatos Zoltán azzal kezdte, hogy amíg az elmúlt években a búza aratás utáni ára tonnánként 50-52 ezer forint volt, addig az most tavaszra fölment 70-75 ezer forintig, s csupán 60-62 ezerre ment vissza az aratás végére. Elvileg semmi nem indokolja azt, hogy a búza ára ilyen magas legyen.

Az áremelkedést a takarmánykukorica és a fehérjenövények hiánya idézte elő.

A takarmányos kör pedig „rácsapott” a búzára, és elkezdte felvásárolni a malom­iparnál csaknem 10 százalékkal magasabb áron. Az árat a takarmányosok húzták fel, s hozzájárult még a forint leértékelődése. Ugyanakkor Európa több országa is vásárlóként jelent meg, míg a gazdák közül többen betárolták a gabonát, várva a még magasabb árat.

– Az értékén felül kezelt, azaz a kereslet miatt túlárazott búza felfelé vezető árspirált hoz létre, hiszen drágul a szállítás, a műtrágya, a növényvédő szer például, amit természetesen ki fog fizetni a termelő. A másik oldalon viszont ott vannak a takarmányfelhasználók, az exportálók és a malomipar.

„Emelni fogják a takarmány árát, emelni fogják a hús árát, emelni fogják a tej árát, és persze emelni kell a liszt árát is, ami majd emeli a kenyér árát is”

– mutatott rá a magas gabonaár veszélyére Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona elnök-vezérigazgatója, majd azzal folytatta, hogy 75-80 százalékban határozza meg a búza ára a liszt árát. Az eddigiek alapján minimum 15 forinttal már megemelkedett a liszt ára, de ez tovább emelkedhet, hiszen többe kerül az áram, magasabb lesz a minimálbér, az üzemanyagár-emelés a szállítást drágítja, tehát minden költség növekedni fog. Ez vonatkozik ugyanúgy a lisztre is. Annyi azonban bizonyos, hogy nem egyszerre fogják emelni az árat.

Augusztusban már most volt egy öt forint körüli emelkedés, és minden bizonnyal szeptember elején vagy augusztus végén is emelni kell, különben nem tudják biztosítani a Hajdú Gabona működését.

– Hogy ha már mindenki örvendezik, hogy milyen jó a termelőknek, mert sok pénzt kapnak a búzájukért, akkor azt szeretném kérni, hogy örvendezhessünk annak, hogy milyen jó, hogy a liszt árát is meg tudták emelni a feldolgozók, és a kenyér árát is felemelték. Nagyon örülnék, ha az is az örvendezés tárgya lenne, hogy végre sikerült felemelni a liszt árát olyan szintre, hogy a gabonafeldolgozó-szakma és a sütőipar is meg tudna élni becsülettel – fogalmazott Lakatos Zoltán.

15-20 százalékkal kellene

Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütödék Zrt. vezérigazgatója a kenyér árképzését befolyásoló termékek árának változásával kezdte. – Az egy évvel ezelőttihez képest 20 százalékkal drágább az üzemanyag, 25 százalékkal a liszt, a gáz ára októbertől pedig 70 százalékkal nő. A műanyag csomagolóanyagoké 25-50 százalékkal emelkedett csak idén. Mi importálunk is, amihez olykor igénybe vesszük a tengeri szállítást, ami 400 százalékkal drágult januárhoz képest. Év végére várhatóan 40-50 százalékkal nő az elektromos áram ára. Továbbá szó van arról, hogy 2022-től 200 ezer forint lesz a minimálbér, a szakmai minimálbér pedig 260 ezer, ami egy extrém, csaknem 20 százalékos béremelés – teljesítménykövetelmények nélkül.

„Mindezek alapján a következő fél évben szerintem minimálisan 15-20 százalékkal kellene emelkedni a sütőipari termékáraknak ahhoz, hogy a felsorolt költségnövekedéseket legalább részben le lehessen követni.”

Hogy az tényleg mennyi lesz, arra Szakács Tamás nem tudott konkrét választ adni. A kenyér árképzésében vannak olyan tényezők, amelyekre sem a malom-, sem a sütőiparnak nincs, nem lehet ráhatása. Ágazati szakértők szerint a viszonylag jó pozícióban lévő kereskedelem évről évre növeli a sütőipari termékeken lévő árrést. A nem multicégeknél szükség van a nagyobb árréstömegre ahhoz, hogy a számukra is növekvő működési költségek mellett megkeressék a maguk pénzét. Igaz ez a multiknál is bizonyos termékkörökben. De ők néhány pékáru árát nagyon alacsonyan tartják, félrevezetően azt sugallva, mintha a zsemle, kifli, fehér vagy félbarna kenyér ténylegesen olcsóbb lenne.

A mai gyakorlat azt mutatja, hogy ha a sütőipar nettó 100 forintért ad át egy terméket a kereskedelemnek, azt a fogyasztó minimum 170-200 forintos áron vásárolhatja meg. Annyi bizonyos, hogy az Európai Unióban néhány évvel ezelőtt a magyarországinál csak Bulgáriában voltak alacsonyabbak a fehér kenyérre vetített fogyasztói árak. Az értéklánc szereplői (gabonatermesztők, malom­ipar, sütőipar, kereskedelem) azonban aránytalanul osztoznak a hasznon. Az értéklánc profitjának döntő részét a mezőgazdasági termelők és a kereskedők teszik zsebre.

A termesztők szinte diktálni tudnak a malmoknak

A kenyér várható árának alakulásáról megkérdeztünk más, a témára nagy rálátással bíró szakembert is. Tőle tudjuk, hogy az agrárvállalkozókat, köztük a gabonatermelőket is az Európai Unió, illetve a magyar kormány folyamatosan jelentős összegekkel támogatja. A gabonatermesztők minimum 15-20 százalék árbevétel-arányos eredményt érnek el az elmúlt években, ami sokszorosa az élelmiszeripari átlagnak. Tehát a gabonatermesztőket olyan helyzetbe hozták, hogy a támogatások, illetve a betárolási lehetőségek révén szinte diktálni tudnak a malomiparnak és ezen keresztül a sütőiparnak. Ennek jelei figyelhetők meg ebben az esztendőben is. Forrásunk szerint jelenleg a kereslet-kínálatot tekintve nincs felborulva a piac sem Magyarországon, sem a világban. Ennek ellenére az elmúlt egy hónapban 15-18 százalékkal nőtt a gabona ára, ami reálfolyamatokkal nehezen indokolható.

Kovács Zsolt