Öko Expo: egy sátor alatt a hazai ökogazdálkodás szereplői

Közel negyven kiállítóval nyílt meg a II. Öko Expo Kiállítás és Konferencia péntek reggel Hajdúnánáson. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) két éve rendezte meg először az expót, melyre az ország minden részéről érkeztek a hazai ökológiai szektor szereplői. Most is jelen voltak többek között termelők, beszállítók, kereskedők, valamint a Debreceni Egyetem mint tudásbázis. Pénteken a szakmai fórumnak adtak helyet, a szombat pedig a családokról, a fogyasztókról szól, így szeretnék a szervezők közelebb vinni az emberekhez az ökológiai gazdálkodást.

– Azt a tudás, ami van ma az országban, érdemes néha egy sátorba összehozni, mert a magyar ember szereti látni, megfogni a termékeket és tapasztalatot cserélni – mondta a Naplónak Szólláth Tibor polgármester, a NAK Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöke. Felidézte, hogy közel negyven évvel ezelőtt indult el a magyar ökológiai termesztés, s kezdetekben még csak mosolyogtak azokon az embereken, akik hittek abban, hogy fenntartható módon lehet gazdálkodni. Ma már azonban egy folyamatos és dinamikus növekedés jellemzi az ágazatot.

Szólláth Tibor a Kelet-magyarországi Biokultúra Egyesület elnöke is, aki a konferencia elején egy szívfájdalmának adott hangot. – Szép lassan megtanultunk termelni egyre jobb feltételek és körülmények között, s talán elismert részei is vagyunk az agráriumnak.

„Egy nagy bajom van, hogy amit megtermelünk, annak a jelentős része mindig külföldre megy, a magyar emberek nem fogyasztják azokat, nagyon szűk a tudatos vásárlói réteg idehaza”

– mondta, majd hozzátette ez edukáció kérdése, a gyerekeken keresztül lehet tudatos fogyasztói társadalmat építeni. – Januártól a közétkeztetésbe bekerülő élelmiszerek 60 százalékának 30 kilométeres körzeten belülről kell származnia. Ez egy hatalmas lépés, pont ez a szegmens lehetne az, ami a kis és közepes gazdálkodók számára egy komoly piaci lehetőséget rejt – vallja.

Az egészséges élelmiszer

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke az expo nyitányán úgy fogalmazott,

most jött el az az időszak, amikor az emberek érzik, hogy lépni kell.

– Komoly üzenet, hogy 2030-ig az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányának el kell érnie a 25 százalékot. Magyarországon ez most valamivel meghaladja a 6 százalékot, ma 301 ezer hektárnyi területet művelnek ökológiai gazdálkodással, ez szép eredmény és mutatja a fejlődést – jelentette ki. Jakab István szerint az expón jelenlévő ökogazdák meggyőződéssel vallják, hogy az elkövetkező generációk egészségi állapotát alapjaiban határozza meg az, hogy milyen élelmiszert fogyasztanak. – Azzal a meggyőződéssel állok most itt önök előtt, hogy rajtunk, a döntéshozókon, az országgyűlési képviselőkön ez nem múlik. Az egészséges élelmiszer előállításának hívei vagyunk, s azt mondjuk, hogy megalapozott tudással lehet ezen a területen sikert elérni – mondta.

Nagy mértékű támogatás

Tiba István, a térség országgyűlési képviselője úgy véli, nagy jövő előtt áll a körzete, ahol meghatározó a mezőgazdaság. Mint mondta, a Debreceni Egyetem egy hatalmas tudásbázis, s már a gazdák és az egyetem is nyitott arra, hogy a tudományt bevigyék a mezőgazdaságba. A képviselő kitért a gazdák munkaszeretetére és a kiemelkedő kormányzati támogatásokra is. – A gazdaemberek is elismerik, hogy soha ilyen mértékben nem támogatta egyetlen kormányzat sem a mezőgazdaságot. Ha ezt hasznosan, okosan tudjuk együtt felhasználni, akkor a világviszonylatban is jelentős magyar mezőgazdaság még előkelőbb helyre tud kerülni – véli.

A világon mindenhol egyre nagyobb teret hódít a fenntartható, környezettudatos gazdálkodás – erről már Papp Zsolt György vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár beszélt. – Az ehhez szükséges támogatást is igyekszünk biztosítani, nem most ismerte fel az agrárkormányzat ennek különös jelentőségét, de azt gondolom, hogy most van lehetősége az agráriumnak akkora támogatásban részesülnie, ami valóban megteremtheti az erős, magyar, vidéken élő családi kis és közepes méretű gazdaságoknak a stabil működését – hangsúlyozta. A helyettes államtitkár tudatta, október 25-től nyílik lehetőség az agrár-környezetgazdálkodási, illetve ökológiai gazdálkodásra történő áttérés támogatásaira pályázni. – Azt az eltökélt célt tűztük ki, hogy megduplázzuk a bevont területek nagyságát, és ehhez kellő mértékű forrást biztosítanánk, ez nagyságrendileg négyszáz milliárd forint támogatási összeg az elkövetkező három évre – jelentette ki.

Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem (DE) agrárinnovációért felelős rektorhelyettese szerint egy ilyen konferencia és az egyetem feladata a tudásátadás. – Azon dolgozunk, hogy frissítsük a képzéseinket, újra divatossá tegyük az agráriumot.

„Ma már a mezőgazdaság egy high tech, divatos, jól jövedelmező szakma tud lenni, ha átadjuk a jövő generációjának azt a tudást, ami itt van bennünk”

– véli.

Stündl László, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja úgy fogalmazott, az ő termékük a hallgató, reméli, hogy minél jobb, képzettebb és jó kompetenciákkal felvértezett hallgatókat tudnak képezni.

A megnyitó után a Magyar Biokultúra Szövetség 2020. évi díjai is gazdára találtak.

KD