A máktermesztés nem csak móka

Ha Afganisztánban lennénk, különösebben nem kellene sokat kutatnunk máktermesztők után, ám Magyarországon csak kevesebben foglalkoznak ezzel a növénnyel. Kocsis Bertold hajdúböszörményi termesztő ezen a felütésen csak mosolygott, majd megjegyezte, hogy az afganisztáni mák azért nem éppen ugyanaz, mint amivel ő foglalkozik, de az vitathatatlan tény, hogy tőlünk nyugatra még mindig leginkább ópium-alapanyagként tekintenek a növényre. Ennek is köszönhető az a szigor, amit az unió diktál a mák termesztésében, így nem csoda, hogy egyre kevesebben vágnak bele.

Kocsis Bertoldék családi vállalkozása 2000-ben kezdett foglalkozni a biomák termesztésével, ő 2006-ban vette át a gazdaságot. A böszörményi gazdálkodó szavaiból kitűnik, hogy mekkora odaadással viseltet a növény iránt, amelynek ter­mesztése nemcsak a jogszabályi szigor miatt körülményes, hanem a mák természete miatt is, hiszen sok törődést és odafigyelést igényel.

Hazánkban az uniós irányelvek alapján a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjét kormányrendelet szabályozza, ez alapján az étkezési mák kereskedelmi céllal történő termesztése esetén – területnagyságtól függetlenül – a termesztő köteles a föld fekvése szerint illetékes kormányhivatal részére bejelentést tenni, emellett köteles a termesztéséről nyilvántartást vezetni. A bejelentések alapján éves összesített jelentés készül a tavaszi és őszi vetésű ipari és étkezési mák vetési és betakarítási adatairól. A szabályozás ezenfelül arra is kitér, hogy csak olyan fajtájú mákot lehet vetni, amelynek csökkentett az ópiumtartalma.

Mire a máktokbarkó átfúrná

– Ezek keresztezett mákfajták, amit azért is érdemes hangsúlyozni, mert ezeknek az ízintenzitásuk, olajtartalmuk sok esetben elmarad a „békebeli” időkből megszokott mákétól, amit sok esetben keresnének a háziasszonyok – jegyezte meg a böszörményi gazda. Kocsisék jelenleg öt hektáron ter­mesztenek biomákot, amelyen semmilyen növényvédő szert nem alkalmaznak. – A mák kifejezetten csapadékérzékeny növény, fontos, hogy vetéskor kellően nedves talajba kerüljön a mag, viszont az sem jó, ha ezt követően érkezik egy nagyobb esőzés, mert az nem kedvez a terméshozamnak. Mi több okból is őszi vetésű mákkal foglalkozunk, ezeknél ugyanis mire jelentkezne a gazosodás – ami szintén nehezíti a termesztést –, már kellően megerősödnek ahhoz, hogy a kártékony növények ne jelentsenek problémát. Az őszi mák kevésbé van kitéve a kártevőknek is, hiszen mire a legsúlyosabb fertőzést előidézni képes máktokbarkó átfúrná a zöld gubót, a növény megerősödik annyira, hogy a rovar nem tud kárt tenni a termésben – magyarázta Kocsis Bertold. Hajdúböszörményben mellesleg korábban nagyobb területeken is ter­mesztették a növényt, az étkezési mellett az ipari mák is jelentős volt a térségben.

– Az itteni magas aranykoronás földek kifejezetten alkalmasak a máktermesztésre, a porózus, jó vízmegtartó képességű földet kedveli a mák, de ha arra gondolunk, hogy a környéken nem ritka a hektáronkénti ötmillió forintos földár, akkor már mindjárt árnyaltabb a kép – mutatott rá a gazda. A térséget a kukorica-, a gabona- és a borsóter­mesztés jellemzi, ezek ugyanis igénytelenebb növények. 

A mák folyamatos gondozást, a vetéstől a betakarításig többszöri földmunkát igényel, arról nem is beszélve, hogy ehhez speciális gépekre, eszközökre van szükség 

– összegzett a gazda.

Mindig van rá kereslet

Joggal merül fel a kérdés, hogy mindezek ellenére mégis mi ösztönözte Kocsisékat a máktermesztésre. – Összességében szeretem a kihívásokat, másrészt nem titok, hogy a mákra mindig van kereslet – mondta el Kocsis Bertold. A gazda azon túl, hogy termeszti, fel is dolgozza a mákot, olajat sajtol, és értékesíti is a bejglibe valót. Arra a kérdésre, hogy a klasszikus húsvéti és karácsonyi dömping mellett van-e folyamatos kereslet a mákra, egyértelműen igennel felelt.

– Boltok, biopiacok, éttermek és pékségek is vannak a vásárlóim között – jegyezte meg. A termesztés nehézségei bár magyaráznák a mák magas árát, a gazda némiképp árnyalta a képet. – Ha a piacokat járva mákot keresünk, jó lenne, ha különbséget tudnánk tenni a termelő és a kereskedő között. Nem ritka ugyanis, hogy a termelőtől felvásárolt termékek végül 50–80 százalékos haszonnal kerülnek a vásárlók elé, ezért is lenne fontos, hogy a vevők közvetlenül a termelőktől vásároljanak – mutatott rá.

A hazai máktermesztést az import is sanyargatja, jellemzően Szlovákiából és Törökországból érkezik a nyomott árú dömping, a vásárlók egy része ezekkel a termékekkel találkozik.

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal összesítése szerint mellesleg az elmúlt öt év adatait alapul véve elmondható, hogy Hajdú-Bihar megyében az étkezési mák vetésterülete évente átlagosan 35 hektár, a ter­mesztők száma pedig mintegy 20 fő. Mindezt összevetve a kormányhivatal rendelkezésére álló legfrissebb adatokkal, megállapítható, hogy a termesztők számában 15 százalékos, míg a vetésterület nagyságában 6 százalékos növekedés volt tapasztalható.

Matey István